MaNcs 33. évf. 09. sz. (2021-03-04)
A csapás mértékét, abban az értelemben, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény és kapcsolt részei közvetlen következményeképp hány kórházi osztály, szakrendelés szűnik meg és hol, mennyivel növekednek a várólisták és csökkennek az ellátás mennyiségi és minőségi mutatói, egyelőre lehetetlen felmérni.
Szögezzük le már az elején: semmi kifogásunk az ellen, hogy egy ország demokratikusan megválasztott vezetőjét akár hazájában elsőként is beoltanak járványhelyzetben.
Erős szíve legyen annak, aki kicsavarja az olvasó tömegek kezéből a Jókaijukat. Ez egy szent kötelék, elszakíthatatlan.
Miért támogathatja egy keresztény az azonos neműek házasságát és jogukat az örökbefogadásra? – Vitában Márkus Tamás református lelkipásztorral
A koronavírus új mutánsai miatt itt a járvány harmadik hulláma, közben halad az oltási kampány is. Az innovációs minisztérium által létrehozott elemzőcsoport tagját, az Óbudai Egyetem docensét a közeljövő lehetséges forgatókönyveiről és a tudomány nyitott kérdéseiről faggattuk.
Ötezerért előjegyzést kínálnak a koronavírus elleni vakcinára, március végén már oltanának, és ha mégsem jutnak vakcinához, visszafizetik a pénzt. Bonyolult cégháló, magas rangú kapcsolatok, pálinkafőzés és egy balatoni bringaút a tulajdonosok előéletében.
Minden bíróságon elveszítette perét Kutasi László egykori válogatott labdarúgó. Harmadmagával alapított kft.-jét az ítéletek szerint törvényesen szerezte meg 2012-ben a ma már világszerte körözött Balogh Sándor. A cég 2014-ben milliárdos állami megbízást nyert, mostanra lánctalpas gép tolja a törmeléket a telephelyén.
Amerika számos államában a szabályok évtizedeken át megnehezítették a fekete szavazók részvételét a választáson. A jogfosztás kifinomult formáival szemben az elmúlt években sikerrel szálltak szembe a demokraták. A választási csalásokról szóló republikánus rágalmak azonban újabb korlátozásokat készíthetnek elő.
A magyar kormány újabban a tech cégek ellen lépne fel, de a Facebookot ettől függetlenül világszerte próbálják méretre vágni.
Nemrég magyarul is megjelent harmadik regénye, Az iskola Topekában lelkes fogadtatásra talált Amerikában. A New Yorkban élő íróval a város jövőjéről, a Trump-korszak gyökereiről és a költőket érő kínos kérdésekről is beszélgettünk.
Nyilván vannak néhányan, szerencsések, akik személyesen is ismerték, magyarok is. Biztosan csupa jó emlékük van róla, azt hiszem, hogy szívélyes, kedves, kedélyes vendéglátó lehetett.
A nálunk még kevéssé ismert amerikai író-költő regénye számos elismerést kapott, mértékadó irodalmi fórumok szavazták be az év legjobb könyvei közé, Pulitzer-díjra is jelölték.
Költészetfordítás tekintetében 2020 kedvezett a múlt századi amerikai líra New York School néven híressé lett költőinek: John Ashbery és Frank O’Hara kötetei szinte egy időben jöttek ki.
„Lökjön meg!” – kéri a hintán ülő, félig már felnőtt Andrée Sylvie-t.
Bárcsak a szerb pátriárka egyesítene bennünket úgy, mint Đorđe Balašević, mondta egy szerb humorista. Ami nem vicc, mert napok óta sír egész Újvidék.
Játszik az agyafúrtan rockos Óriásban és az írókat könnyűzenészekkel összehozó Rájátszásban, de az elmúlt években szólóban találkozhattunk vele. Apaságról, Háy-versekről és a február végén megjelent második szerzői lemezéről beszélgettünk.
A 20. századi olasz zene jeles alakját, Ottorino Respighit (1879–1936) a zenekari színek egyik legnagyobb mestereként tartják számon.
Az idén 30 éve alakult zenekar ideális esetben épp a kerek évforduló méltó megünneplésére készülne, ehelyett fennállásuk legmélyebb válságát élik át.
Az orgonista-zeneszerzőt a bezártság alkotásra sarkallta, és komoly kihívást választott: nagyzenekarra komponált egy szvitet.
Egy kortárs magyar író, Garaczi László az egyik legjobb hazai művészszínháznak írt darabot arról, amiben éppen élünk, a karanténról. Ez nem hangzik rosszul, ugye?
Huszonkét éves korában hagyta el az országot, jelenleg Thaiföldön van a műterme. Minden munkája – bár a formák, a színek és olykor a médium is változnak – az ember, az emberség helyét keresi a szűk és a tágabb környezetben. Művészetről és hazáról beszélgettünk Messengeren, egy kalandos életút történeteinek a keretében.
Magyar közéleti influenszer nem robbantott nagyobbat az elmúlt időszakban, mint Gulyás Márton a Partizán elindításával. De itt rögtön tisztáznunk kellene, hogy mi is pontosan az a felület, ahol a Partizán működik.
Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.
A rádió hétfő délutáni műsorsávjában 3 és 5 között készítem a Bossa Bom Dia című zenei műsoromat.
Az egykori futballistát Gulácsi Péter szivárványcsaládok melletti kiállásáról, az arra érkező reakciókról és a szurkolói viselkedésről kérdeztük, de szóba került a mai magyar labdarúgásban tapasztalható politikai jelenlét is.
Újabb fogyasztó csodaszerjelölt jelent meg a gyógyszerek piacán, de még biztosan nem nyertük meg az elhízás elleni csatát.
A 19. század végi budapesti cégek nem sokat vacakoltak az elnevezésekkel, a leggyakrabban vagy a tulajdonos/főnök neve került a cégtáblára, vagy a tevékenység, amivel foglalkoztak.
Leszbikus anyák, bocsánatot kérő gyilkosok, a mennyországba beszívva-bemargaritázva igyekvő floridai nyugdíjasok. Megnéztünk pár filmet az idei BIDF programjából.
Sokáig úgy tűnhetett, hogy a holokauszt marad a zsidókról zsidók által mesélt történetek sarokköve, a meghatározó trauma, amely évtizedek múltán is formálja az elbeszélést és a népirtás után született generációk identitását.
Szimpatikus főhős, aki tökéletesen tisztában van azzal, hogy mi történik vele a következő pillanatban.
Jó pár évnek el kell még telnie, hogy egy sportdokut ne a tavalyi Michael Jordan – Az utolsó bajnokságighoz mérjünk majd.
