Az Alkotmánybíróság (Ab) az európai alkotmányos párbeszéd jegyében felfüggesztette eljárását a nemzeti felsőoktatási törvénnyel és a civil törvénnyel kapcsolatos ügyekben.
Az Európai Bizottság még tavaly év végén indított kötelezettségszegési eljárást mindkét ügyben Magyarország ellen az Európai Unió Bírósága előtt. A bizottság szerint ugyanis a szabályozás indokolatlanul szigorú feltételekhez köti a külföldi egyetemek működését Magyarországon. A törvény ellehetetlenítené a Soros György alapította Közép-európai Egyetem (CEU) Magyarországi működését, vagy legalábbis az aktuális kormány kedvétől függne, ezt tavaly tavasszal óriási tüntetéshullám és nemzetközi felháborodás kísérte.
Az Európai Bizottság viszont nem a CEU miatt indított eljárást, hanem azért, mert olyan problémákat látnak a törvényben, amelyek általában korlátozhatják a felsőoktatási intézmények működését az Európai Unióban. A lex CEU néven elhíresült szabályozás főként a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát korlátozza.
Közben az Ab egy korábbi határozatában már kimondta, hogy a „részére fenntartott felülvizsgálati lehetőséget az együttműködési kötelezettségre tekintettel, az európai jog lehetőség szerinti érvényesülését szem előtt tartva kell alkalmazni”.
Részben ezt szem előtt tartva az Ab végül a nemzeti felsőoktatási törvénnyel és a civil törvénnyel kapcsolatos ügyekben arra a következtetésre jutott, hogy az indítványokban megjelölt alapjogok szoros tartalmi érintkezésben vannak az Európai Unió Chartájában rögzített alapjogokkal, az alapjogi összefüggésekre és az Európai Unión belüli együttműködési kötelezettségre tekintettel szükséges megvárni az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárások befejezését.
A testület 10:5 arányban szavazta meg a felfüggesztést, a kisebbségben maradt ellenzők, Balsai István, Juhász Imre, Salamon László, Stumpf István és Szívós Mária alkotmánybíró különvéleményt csatoltak a végzéshez, szerintük ugyanis nem teljesült a felfüggesztés törvényi feltétele, a döntés indokolatlan és rendkívül veszélyes.
„Az Alaptörvény védelme szempontjából rendkívül veszélyes, hogy a 22/2016. (XII. 5.) AB-határozat megállapításait arra használja fel a végzés, hogy azzal leszűkíti az Alkotmánybíróság alapjogvédelmi feladatkörét. Ha ugyanis az Alkotmánybíróság – akár csak részben is – az európai jog lehetőség szerinti érvényesülése miatt várja be az EUB döntését, akkor azzal egyúttal azt is sugallja, hogy az EUB hatásköre kiterjed a magyar jogszabályok alkotmányossági vizsgálatára.”
Az Ab felfüggesztő végzéseinek teljes szövege és a részletes ellenvélemény elérhető az Ab honlapján.
