Egy még boldogtalanabb társadalom képét vetíti előre az oktatás állapota

Belpol

A Civil Közoktatási Platform a köznevelési törvény elfogadásának ötödik évfordulóján mutatta be saját elképzeléseit. 10 éves általános képzést akarnak.

Az iskolában elsajátítható alapkészségek nem csak a munkaerőpiacon fontosak. Lényegében mindenhez kellenek, amit az emberek szeretnek csinálni: az aktív társadalmi részvételhez, bármilyen hobbihoz, az online világban való eligazodáshoz. Így magyarázta a kompetenciaalapú oktatás jelentőségét Radó Péter közpolitikai elemző egy hétfő délelőtti sajtótájékoztatón. Szerinte a nemrég nyilvánosságra hozott, az alapkompetenciák drámai romlását jelző PISA-eredmények ezért „egy a mainál is sokkal boldogtalanabb magyar társadalom képét vetítik előre”.

Műhibák

Öt éve ezen a napon fogadta el az Országgyűlés a Hoffmann Rózsa-féle köznevelési törvényt. A Civil Közoktatási Platform (CKP) az évfordulón értékelte a jogszabály hatásait, de bemutatták a saját oktatáspolitikai elképzeléseiket tartalmazó Kockás könyvet is. Este 6-tól szintén az évfordulóhoz kapcsolódva a Tanítanék mozgalom szervez gyertyagyújtást a Kossuth téren.

Tanítanék – Tanítanék updated the event photo in Több… | Facebook

Radó Péter előadásában kiemelte, hogy a lesújtó PISA-eredmény csak az egyik nagyon erős jele annak, hogy valami végzetesen rossz irányba megy a magyar oktatásban. Hasonlóan fontos, hogy 2011 óta jelentősen csökkent az iskolába járó 16, 17 és 18 évesek aránya; emelkedett a roma többségű, szegregált iskolák száma; nőttek a tanulók közötti teljesítményszakadékok; és borzongató szintet ért el azoknak a tanulóknak az aránya, akik a legalapvetőbb készségek nélkül kerülnek ki az iskolapadból.

A 2015-ös PISA-mérés szerint egész pontosan a 15 éves magyar diákok 18,5 százaléka sem szövegértésből, sem matematikából, sem természettudományból nem rendelkezik még a legalapvetőbb képességekkel sem. „Ha a kórházban meghal a beteg, aki megmenthető lett volna, elkezdjük keresni a felelősöket. Valamilyen oknál fogva az oktatási rendszerünkben eltűrjük a műhibákat” – mondta Radó. Bár a hátrányos helyzetű gyerekek között magasabb a rosszul teljesítők aránya, hazug az a kormányzati érvelés, amely kizárólag az ő nyakukba varrná a romló eredményeket. Az oktatáskutató ezt azzal igazolta, hogy még a legjobb családi hátterű diákok 10 százaléka is a minimális szint alatt teljesített szövegértésből.

Tízszer annyi testnevelés

A sajtótájékoztató utáni kerekasztal-beszélgetésen részt vett Bojár Gábor üzletember, a Graphisoft alapítója és Váradi Balázs közgazdász, az ELTE és a Budapest Intézet kutatója. Mindketten bírálták azt a megközelítést, amely az alapkészségeket szembeállítja a klasszikus műveltséggel és a lexikális tudással. „A szövegértés szerintem a Biblia tanulmányozásakor is jól jön” – utalt Bojár Hoffmann Rózsa egy közelmúltbeli nyilatkozatára. „Itt egyszerre van szó a Balassi-versek olvasásának képességéről és a munkaerőpiaci esélyekről” – mondta Váradi.

A közgazdász szerint a szakképzés átalakítása, a közismereti tantárgyak óraszámainak csökkentése rövid távú munkaadói lobbiérdekeknek szolgáltatja ki az oktatást, de nem lesz jó se a fiataloknak, se az országnak. Bojár Gábor is bírálta a tantárgymegosztást, amelyben szerinte „tízszer annyi a testnevelés, mint az informatika”. Bojár alapvető problémának látja, hogy a politikusok négyéves választási ciklusokban gondolkodnak, az oktatási befektetések viszont csak hosszabb idő alatt térülnek meg. Ő abban is kételkedik, hogy a mostani PISA-romlás teljes egészében a 2011-es kormányzati reform „eredményeit” tükrözi.

Politikusoknak is támpontot nyújthat a CKP Kockás könyve, amely az optimista Van kiút! címet kapta. Nahalka István oktatáskutató ismertetésében elmondta, hogy a rendszer legnagyobb bajának a növekvő esélyegyenlőtlenségeket és a szegregációt látják, ami miatt „Magyarország folyamatosan rombolja a tehetségbázisát”. Ennek orvoslására az iskolaszerkezet átalakítását javasolják, egy tíz évig tartó általános képzéssel, amely megelőzné a szakképzést vagy az érettségi felkészülést. A CKP alapelve, hogy a gyerekek pályaválasztása minél későbbi életkorra tolódjon ki, bár egy kérdés nyomán kiderült, hogy az egyenlőtlenségekért szintén felelőssé tett szabad iskolaválasztásnak, illetve a hat- és nyolcosztályos gimnáziumoknak azért egyelőre nem mennek neki.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.