Egy offshore hátterű céget is megvett Mészáros Lőrinc

  • Magyar Krisztián
  • 2015. augusztus 26.

Belpol

Megtaláltuk a felcsúti polgármester két új vállalkozását: Fejér megyében indíthat be hamarosan egy tészta- és egy konzervüzemet. Előzetes a holnapi Narancs cikkéből.

Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és nemzeti nagytőkés megállíthatatlan, közpénzeken felhizlalt vállalkozásai az utóbbi hónapokban sorra indították be az újabb vállalkozásokat. Ezek közül sikerült megtalálnunk két, eddig ismeretlen céget, amelyet a volt gázszerelő nemrég az állami földpályázatokon Felcsút környékén taroló Búzakalász 66 Kft.-jén keresztül vásárolt fel. Ebből az egyik a Velencén található Bio-Süti Sütőipari Kft., amely főképp tésztafélék és pékáruk gyártásával foglalkozott, de tavaly becsődölt. A valamivel több mint egyhektáros területen lévő üzem ott jártunkkor teljesen üresnek tűnt, de a környékbeliek úgy tudják, hamarosan konzervgyárat alakít ki Mészáros Lőrinc. Minden bizonnyal fontos szerepe lesz a vállalkozásnak a felcsúti milliárdos cégbirodalmában, hiszen ügyvezetőként az egyik lánya felel a kft. működéséért.

Mészáros Lőrinc a lemenő nap aranyló fényében

Mészáros Lőrinc a lemenő nap aranyló fényében

Fotó: MTI

A jelek szerint az sem számít Mészáros Lőrincnek, ha a megvásárolt cégnek offshore háttere van. A tavaly szeptemberben alakult B+T Management Kft.-t ugyanis először egy Seychelles-szigeteken bejegyzett vállalkozás tulajdonaként regisztrálták, székhelye pedig egészen idén februárig egy szolnoki címen volt; a Fejér megyei Abára nem sokkal azelőtt vándorolt át a cég, hogy a Búzakalász 66 megvásárolta. A Székesfehérvártól valamivel több mint 20 kilométerre található település külterületén bukkantunk rá a B+T Management székhelyére; egy 1,83 hektáros területen építettek nemrég egy gyárépületet, ahol azonban többszöri látogatásunkkor sem találtunk senkit. A céginformációs rendszerbe bejegyzett adatok szerint a Mészáros-érdekeltség fő tevékenysége a tésztafélék gyártása, de előállíthatnak majd készételeket és friss pékárut is. Azt, hogy mikortól, pontosan nem tudni, mindenesetre a tészták gyártásához szükséges alapanyagért nem kell messzire menni Mészáros Lőrincnek, ugyanis a lisztet a Búzakalász 66 malmából, míg a tojást a szintén az ő érdekeltségébe tartozó székesfehérvári agrárvállalkozástól, az Aranykorona Zrt.-től is szállíthatja majd. Így szélesedhet Orbán bizalmasának a mezőgazdasági portfoliója, hiszen az alcsútdobozi és a csákvári sertéstelepe és a veszprémi húsfeldolgozója mellett az abai gyárral beléphet tésztabizniszbe is.

(A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban részletesen foglalkozunk Mészáros Lőrinc legújabb ügyleteivel, az utóbbi időben elnyert közbeszerzéseivel, és azzal, hogy a felcsúti polgármester farvizén a család többi tagja is egyre jobban felkapaszkodik.)

Figyelmébe ajánljuk

A gyászoló dalnok

Chloé Zhao karrierjében találunk néhány furcsa fordulatot. Eleinte úgy tűnhetett, igazán az amatőr (vagy félig amatőr) színészek közreműködésével elővezetett dokumentarista filmekben van otthon.

Porlíra

  • - turcsányi -

Tony Tost költőnek indult, nem is akármilyennek, 2003-ban Walt Whitman-díjat nyert (elsőkötetes amerikai szerzők rangos elismerése).

Rózsa, rúzs, s a többi

  • Molnár T. Eszter

Ha egy szerelemről szóló táncszínházi darab színlapján előadóként három női táncos szerepel, felébred a remény, hogy a megszokott, férfi-nő, vágy-erőszak dichotómiát túlhangsúlyozó előadások kvázi ellenpontjaként talán a szerelem elvontabb értelmezéséhez lesz szerencsénk.

Kisvárosi kiközösítő

Martin Sperr drámáját (amelyből Peter Fleisch­mann rendezésében 1969-ben film is készült) színpadon először 2010-ben mutatták be Magyarországon, akkor még az eredeti, Vadászjelenetek Alsó-Bajorországban címmel.

Balsors és balítélet

Új könyvével Stefano Bottoni történész – talán maga által sem vártan – egyfajta „celeb” lett. Személye már eleve érdekes, szokatlan. Olasz apa és magyar anya fiaként ugyan kétnyelvű, két kultúrában nevelkedett, de írásai és megszólalásai alapján mélyen azonosul a magyar múlt és jelen problémáival, miközben nevét olaszosan írja és használja.

„Belefúrom lábamat”

A könyv címének alapjául szolgáló mondatot egy román cenzor mondta Janovics Jenőnek, a Kolozsvári Nemzeti Színház igazgatójának. 1919. szeptember 30-án, az utolsó estén, amikor a román bevonulást követően még játszhatott a magyar társulat. A Hamlet volt műsoron. Az előadást Janovics rendezte, és ő játszotta a főszerepet is. Hamlet híres monológjából csak az első mondatot mondhatta el, és a dráma végéről Fortinbras bevonulását is ki kellett húzni. A cenzor Hamlet halálát nagy kegyesen meghagyta: „Meghalni, azt szabad maguknak.”

Lázár János egyáltalán nem véletlenül mondta azt, amit mondott

Még csak az sem biztos, hogy ő mondta – hogy nem a kampány egyik üzenete szólt belőle. De a bocsánatkérés megtörtént. A Fidesz szavazói – és bizonyára akadnak közülük, akik már épp megkérdezték volna maguktól, hogy ugyan miért barátkozik a párt ennyit a cigányokkal, meg a cigányok magukat „celebnek” képzelő bohócaival – megnyugodhattak. A Fidesz roma szavazói dettó.