Egy szóvivő karrierje: Régi csibészek

  • Ungváry Krisztián
  • 2007. május 10.

Belpol

A legrégebben szolgáló állambiztonsági káder alighanem az NBH szóvivője (a Népszabadság egykori szerkesztője), Vajda Péter.
A legrégebben szolgáló állambiztonsági káder alighanem az NBH szóvivője (a Népszabadság egykori szerkesztője), Vajda Péter.

A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) közlése szerint jelenlegi állományának 30 százaléka, vezetői állományának pedig 70 százaléka a pártállam belső és külső elhárítással foglalkozó III. Állambiztonsági Főcsoportfőnökségén (illetve annak jogelődjénél, az Államvédelmi Hatóságnál - ÁVH) kezdte a pályafutását. Az intézmény kirakatában, szóvivőként Vajda Péter áll, aki nemrég töltötte be 75. születésnapját. Minden bizonnyal ő a legrégebb óta szolgáló állambiztonsági káder: karrierjét 56 évvel ezelőtt kezdte az ÁVH-nál. Bár szerénysége miatt bizonnyal vitatná, hogy közszereplőnek minősül (noha feladata szóvivőként a közvélemény befolyásolása), már csak történelmi érdemei miatt is fontos életútja néhány állomásának fölidézése.

Egy 1958-ban készült jellemzés így fogalmaz róla: "Vajda fhgy. elvtárs mint értelmiségi származású fiatalember igen korán megtalálta az utat a kommunista párthoz. Dolgozott a párt ifjúsági mozgalmában, különböző funkciókban. Bevonulása előtt a Magyar Rádiónál dolgozott mint munkatárs. Vajda elvtárs a munkájában bebizonyította a párt, a szocializmus iránti hűségét. Elvi kérdésekben világosan lát. Csak rövid ideig volt nála bizonyos zavar ideológiai kérdések szempontjából 1956 nyarán.

Amikor az ellenforradalom kitört, Vajda fhgy. elvtárs azonnal bevonult munkahelyére, előzőleg 'A Hazáért' előállításával foglalkozott a fegyveres felkelés első napjaiban. Majd ténykedett a belső karhatalommal együtt. Részt vett különböző harci akciókban az ellenforradalmárok ellen. Semmi ingadozást nem mutatott ebben az időben. 1956. november 4-e után azonnal munkához látott és tevékeny részt vállalt a 'Határőr' szerkesztőségében, a kormány számára röplapok előállításában.

Vajda fhgy. elvtárs katonai tiszti iskolát eddig nem végzett. Katonai ismeretei hiányosak. De mint újságíró, munkáját kiválóan látja el. Erre képessé teszi őt gyors felfogóképessége, magas műveltsége. (...)

Vajda fhgy. elvtárs nem katonás egyéniség, de ugyanakkor fegyelmezett, a parancsokat legjobb tudása szerint hajtja végre. Egyenes jellemű, nyílt és őszinte. Véleményét mindig bátran megmondja. (...)

Összvélemény: Vajda fhgy. elvtárs hosszú évek munkája során bebizonyította párthűségét, munkájában mindig szem előtt tartotta a szocializmus építésének ügyét, a szocialista tábor érdekeit. Cikkeiben szenvedélyesen leleplezte a külső és belső ellenséget. Szakmai tudása állandóan fejlődik, ezért beosztásában megfelel, magasabb beosztás ellátására képes, soron kívüli előléptetésre érdemes.

Szükséges, hogy előbb-utóbb katonai iskolára vezényeljék!"

Vajda Péter 15 évesen, 1946-ban lépett be az MKP-ba. Magánúton érettségizett, 19 évesen már a Magyar Rádióban dolgozott szerkesztőként. 1951-ben került az Államvédelmi Hatósághoz, ahol internacionalista kötelességének tartotta az oda "befurakodott" Lendvai Pál (a később Ausztriában tevékenykedő újságíró) "trockista ügynök" leleplezését. Az ÁVH őrszolgálat évei után újságíróként a Határőrséghez került.

Az "ellenforradalom" alatt is megállta a helyét. Önéletrajzában ezt írja: "Október 23-án a határőrséghez vonultam be, majd másodmagammal egy egységet vezettem, amely a Belső Karhatalom parancsnokságára vitt segítséget. Én is ott maradtam a Bajcsy-laktanyában a Belső Karhatalom parancsnokságán egész végig. Onnan különböző felderítő és egyéb akciókra jártam ki, foglyok kihallgatásában segítettem és újságot csináltam egy sokszorosítógépen a harcoló katonáknak. A karhatalom lefegyverzése után a mostohaanyám segítségével bujkáltam november 4-ig egy lakáson. Negyedike után néhány napig a Pártközpont agit-prop. osztályára jártam be segíteni, majd elkezdtük csinálni a határőrség Határőr c. lapját. December elején főhadnagynak léptettek elő, én lettem a lap szerkesztőjének helyettese."

Vajda ezután hivatalosan leszerelt, és a Népszabadság újságírójaként tevékenykedett tovább. Kapcsolata az állambiztonsággal ezután sem szakadt meg, 1958. március 12-én kérték áthelyezését a hírszerzéshez. Álnéven írt munkáival sikerrel "bomlasztotta" a nyugati emigrációt, ötletesen használta a lejáratás, rossz hírbe hozás eszközeit. 1958. november 7-én Pálfi József alosztályvezető "A magyar katonai emigráció aknamunkájának felderítésében végzett jó munkájáért" 1000 forint jutalomban részesítette. Nyilván igazságérzete diktálta azon Népszabadság-beli sorait is, amelyekben a szocializmus ellenségeit selyemfiúknak, náciknak, használtautó-kereskedő mentalitású üzéreknek írta le, és az azonosításukhoz szükséges lakcímüket is közzétette. Karrierjének 1958 utáni állomásait homály fedi, moszkvai és washingtoni tudósítóként működött. A rendszerváltás után egy ideig a Népszabadság belpolitikai rovatát szerkesztette.

A Nemzetbiztonsági Hivatal mai szóvivője, Vajda Péter azért kerülhetett erre a posztra, mert főnökei tisztában vannak az "érdemeivel". Egy szóvivő általában bírja azok bizalmát, akiknek a szóvivője. Ha neki ilyen a múltja, vajon milyen azoké, akik beléje vetették bizalmukat?

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.