Egyre fenyegetőbb Paks 2, és senki nem garantálja a lakosság védelmét

  • Gera Márton
  • 2017. május 24.

Belpol

Olyan silánynak tartja a környezetvédelmi hatástanulmányt a Greenpeace és az Energiaklub, hogy bíróságra mennek. Megállítható az orosz pénzből finanszírozott projekt?

Miközben a svájciakat népszavazáson kérdezték meg az atomenergiáról, itthon dübörög a Paks 2-projekt: nemrég külön minisztert kapott az orosz pénzből épülő atomreaktor, az LMP népszavazási kérdéseit pedig elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), így nem tűnik túl valószínűnek, hogy az emberek referendumon mondjanak véleményt a gigaberuházásról. A Greenpeace és az Energiaklub azonban most azon dolgozik, hogy

sikerüljön gátat szabni az Orbán-kormány által csak óriási lehetőségként emlegetett projektnek.

Mint az a két szervezet szerdai rendezvényén kiderült, bíróságra mennek, mégpedig a Paks 2 környezetvédelmi engedélye és az engedély alapjául szolgáló hatástanulmány miatt, amely fontos kérdésekre egyáltalán nem, vagy csak slendrián módon ad választ.

false

 

Fotó: Greenpeace Magyarország

Ahogy a legtöbb nagyobb beruházás, Paks 2 is környezetvédelmi engedélyhez kötött, vagyis az illetékes hatóságnak meg kell vizsgálni, az adott projekt mennyire lesz ártalmas a természetre, az emberek életére. Amikor elindult a tervezett atomreaktor engedélyezési folyamata, utóbbiba ügyfélként belépett az Energiaklub és Greenpeace is, és több észrevételt tettek, mivel úgy látták,

Paks 2 környezetvédelmi engedélyezése során elemi és súlyos hibák merültek fel,

nincs garantálva a lakosság védelme. Mindezek ellenére 2016 szeptemberében megszületett az engedély, ám a zöld szervezetek azt tapasztalták, hogy az általuk felvetett aggályokat nem vették figyelembe. Fellebbeztek a döntés miatt a Pest Megyei Kormányhivatalnál, ugyanis akkor már ez a hatóság volt illetékes a kérdésben. Idén áprilisban a fellebbezést elutasították, és Paks 2 megkapta a környezetvédelmi engedélyt; ezt a lépést a Greenpeace és az Energiaklub is felelőtlennek tartja, mert az erőmű veszélybe sodorhatja Magyarország környezetét és lakosságát. Ezért döntött úgy a két szervezet, hogy

bíróságon támadja meg a döntést:

május 19-én adták be keresetüket a környezetvédelmi engedély megadása miatt.

false

 

Fotó: Greenpeace Magyarország

Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub energiapolitikai szakértője azt mondta, a legfőbb problémának azt tartják, hogy Paks 2 környezetvédelmi hatástanulmánya fontos kérdésekre egyáltalán nem ad választ. Nincsenek konkrét feladatok és előírások a kiadott engedélyben, így olyan dolgok sem derülnek ki, hogy például mit fognak kezdeni a radioaktív hulladékokkal – nem tudni, a hulladékkezelő tudja-e majd fogadni azokat. De

az sem világos, mi lesz a kiégett fűtőelemekkel,

nem tisztázott, ezeket hol tervezik tárolni. Jól jellemzi a helyzetet, hogy a hatástanulmány mindössze három mondatot és egy furcsa ábrát szentel e kérdésnek.

false

 

Fotó: Greenpeace Magyarország

Az sem egyértelmű, milyen hatása lesz annak, hogy egy ideig Paks 1 és Paks 2 egyszerre fog üzemelni. Perger András, a Greenpeace Magyarország energiakampány-felelőse arról beszélt, hogy bár a hatástanulmány szerint Paks 2 nem befolyásol Natura 2000-es területet, ez nem igaz, hiszen már maga a Duna is ilyen terület, a folyóra pedig mindenképpen hatással lesz az építkezés és a reaktor. Perger szerint az sem derül ki a hatástanulmányból, hogyan érinti a talajvizet a reaktor építése.

Mind a két szervezet bízik abban, hogy a bíróság helyt ad a keresetüknek és hatályon kívül helyezi az engedélyt, vagyis az eljárást ismét le kell futtatni. A Greenpeace ezek mellett mostantól rendszeresen értelmezni,

kommentálni fogja a Paks 2-vel kapcsolatos híreket és döntéseket:

létrehoztak egy külön blogot, a paksameta.hu-t, ahol követni lehet a reaktorra vonatkozó bejelentéseket és a zöld szervezet kommentárjait. Az Energiaklub pedig adománygyűjtést szervez a bírósági ügy miatt: egymillió forintot szeretnének összeszedni, amit a perköltségekre fordítanak.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.