„Elég a viszkető tenyerű fideszesekből”

  • narancs.hu
  • 2017. május 8.

Belpol

Szél Bernadett feljelenti Bayer Zsoltot.

Az LMP társelnöke tegnap késő este jelezte Facebook-oldalán, hogy feljelenti Bayer Zsoltot. A 444.hu valahonnan kikukázta azt az április 25-i Karc FM-en elhangzott rádióműsort, amelyben Bayer ezt mondta arról, hogy civilek tiltakoztak a Parlamentben az igazságügyi bizottság vitáján: „Ha még egyszer ezek vagy ilyenek megjelennek a parlament épületében, és ott megzavarják a munkát, akkor úgy kell őket kivágni, mint a macskát szarni. Ha a taknyukon és a vérükön kell őket kirángatni, akkor a taknyukon és a vérükön. (…)

Ha kell, akkor szanaszét kell verni a pofájukat.

Ez ugyanis Magyarország parlamentje, nem pedig a nyilvános vécé, ahová ezek valók.”

Szél Bernadett erre reagál, amikor ezt írja: „Feljelentem Bayer Zsoltot. Ismét. Ez nem is feltétlen azzal függ össze, hogy ott voltam ezen az ülésen és a mai napig a hatása alatt vagyok az ott történteknek. Azért jelentem fel,

mert a fizikai erőszakot szavak előzik meg,

és most már ott tartunk, hogy mindkettő párhuzamosan jelen van a hazai közéletben és ez így nem mehet tovább. Elég a viszkető tenyerű fideszesekből.”

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.