Védelembe vett egy négyéves kislányt a Győr melletti Vámosszabadi gyámhatósága idén januárban, és ugyanez vár 15 hónapos kisöccsére is, míg szüleik ügyében kiskorú veszélyeztetésének gyanúja miatt nyomoz a rendőrség. Amint azt már több környezettanulmány is megállapította, a gyerekek a szülőkkel harmonikus, szerető családi környezetben, megfelelő körülmények között élnek. A meglepő intézkedésekre azért került sor, mert a szülők mind ez ideig megakadályozták, hogy a gyerekek megkapják az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokat. Galántai Balázs és Stajrits Mónika, bár gyengül az ellenállásuk, egyelőre tartják magukat elhatározásukhoz."Ez a történet nem a mi gyerekeinkről szól - mondta az édesapa -, különben már rég beszereztük volna az oltások beadását igazoló pecséteket." A házaspár még az egyes kötelező vakcinák szükségességét megkérdőjelezők maroknyi táborán belül is kisebbségnek számít: elvi okok miatt ellenzik ugyanis, hogy a két kisgyerek bármilyen védőoltást kapjon. A leginkább az antropozófia szellemi hagyományához és humanista pedagógiai eszményeihez kötődő szülők elmondták: szeretnék biztosítani, hogy gyerekeik értelmi és érzelmi fejlődését a külvilág gyorsuló tempója és erős ingerei helyett inkább saját, belső igényeik határozzák meg. A védőoltásokat eleve a gyermek életébe történő felesleges beavatkozásoknak tekintik, ezért nem is mérlegelték az egyes oltások eltérő fontosságát és kockázatait. Nehezményezik viszont, hogy a lehetséges szövődményekről nem automatikusan, hanem csak kérdésre kaptak felvilágosítást az orvosoktól.
Galántaiék bűne az, ami más olvasatban a legfőbb erényük. Azzal érdemelték ki a hatóságok kitüntetett figyelmét, hogy
a nehezebb utat választották:
míg a legtöbben, akik tartanak egyik-másik védőoltástól, ismerős orvosoktól megszerzik az igazolást, és így nem kerülnek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) látókörébe, ők úgy döntöttek, hogy nyíltan vállalják döntésüket. E lépésükkel ugyanakkor, mint mondják, nem a saját nézeteiket kívánják népszerűsíteni, inkább a jelenlegi rendszer merevségét kritizálják. "Nem akarunk senkit sem befolyásolni, egyszerűen azt szeretnénk, hogy ne legyen ilyen egyoldalú a tájékoztatás, és a gyerekeinknek, ha hasonlóan gondolkodnak, ne kelljen majd törvényt szegniük" - magyarázta a Narancsnak az indokaikat Galántai, követendő példaként említve egyes nyugat-európai országok a hazainál jóval rugalmasabb gyakorlatát.
A család nagy árat fizetett a döntésért, és fizet mind a mai napig. Egyrészt összesen közel negyedmillió forint bírságot voltak kénytelenek befizetni, és bár elmondásuk szerint vannak anyagi problémáik, emiatt mégsem panaszkodtak. A különböző hatóságok egyéb intézkedésekben is megnyilvánuló szigorára viszont már kevésbé voltak felkészülve. "Ha valaki nem tartja be az egészségügyi törvény szabályait, akkor nem tekinthetek el az államigazgatási eljárás lefolytatásától" - indokolta a fejleményeket a másik oldalról dr. Pék József, az ügyben az ÁNTSZ részéről eljáró győri tisztifőorvos. Pék, aki az orvosi és a köztisztviselői titoktartásra hivatkozva elzárkózott az adott eset értékelésétől (a Narancs a vonatkozó dokumentumokat és információkat a családtól és jogi képviselőjüktől kapta - M. G.), a meggyőzést tartja a legfontosabb eszköznek. Ha a szép szó kevés, a bírságokat a tisztifőorvos elmondása alapján a gyámügy és a rendőrség bevonása, vagyis az elővezetés, a gyermek védelem alá helyezése és a szülők elleni büntetőeljárás követheti. Végső esetben a szülőket akár jogerősen
végrehajtandó szabadságvesztésre is
ítélhetik, képviseleti joguk felfüggesztése idején pedig a gyerekek megkapják a szükséges oltásokat - vázolta Pék a nem túl kecsegtető kilátásokat. Hozzátette ugyanakkor: mindez nem cél, hanem eszköz, hogy a gyerekek védettek legyenek a diftéria, a gyermekbénulás, a tetanusz, a kanyaró, a rubeóla és a mumpsz ellen.
Galántaiék az említett retorziók legtöbbjén már túl vannak. A tiszti- főorvos a növekvő összegű bírságok mellett kétszer is egyéni oltásrend teljesítését rendelte el a kislánynál (a kisebbik gyerek esetében az eljárás lassúsága miatt csak mostanában kezdenek felpörögni az események), mert az idő múlásával nem tartható az oltások eredeti ütemezése. Miközben a szülők a bírságokat, ha nehezen is, de befizették, a kislányt a gyámhatóság 2002. január végén az ÁNTSZ Győr Városi Intézete megkeresése alapján védelembe vette, és családgondozót rendelt ki mellé. A védelembe vétel a konkrét következményeket tekintve inkább szimbolikus, semmint tényleges fejlemény (a családgondozó a családdal konzultálva, őket néha meglátogatva nevelési tervet készít, miközben mindebből a gyerekek szinte semmit nem érzékelnek), viszont az első lépés a további, szigorúbb gyermekvédelmi intézkedések irányába.
Hasonló indokkal ilyen intézkedésre Magyarországon - lapunk információi szerint - még soha nem került sor. Az ügyben
több polgári per
is folyamatban van: a szülők az elutasított fellebbezéseket követően az oltásokat elrendelő határozatok mellett a védelembe vételről szóló döntés miatt is bírósághoz fordultak, mivel szerintük nem veszélyeztetik a gyerekeiket. Eközben az apát kétszer is elővezették a rendőrök, kötelezve, hogy vigye magával kislányát. A törvény értelmében ugyanakkor a rendőrök kiskorúakat nem vezethetnek elő, és ezt kihasználva a gyerekek ilyenkor édesanyjukkal házon kívül tartózkodtak.
Néhány hete azonban, amikor a Győr-Moson-Sopron megyei rendőrség ifjúságvédelmi osztályának két munkatársnője meglátogatta a családot, éppen Stajrits Mónika volt egyedül otthon a két kicsivel, és az előző házasságából származó két tizenéves lányával. Ekkor szembesült azzal, hogy büntetőeljárás indult ellenük: elmondása szerint a rendőrnők átadták az idézést, és a nagyobbik, 14 éves lány jelenlétében közölték vele, hogy ő és a férje ellen kiskorú veszélyeztetésének alapos gyanúja miatt indult vizsgálat, amiért ők börtönbe, a gyerekek pedig állami gondozásba kerülhetnek. Stajrits úgy emlékszik, hogy megkérdezték tőle, miért nem tesz eleget a törvényi kötelezettségeinek, ha már a családi pótlékra igényt tart, és nem fél-e attól, hogy a kicsik a két nagyobbik gyerek szeme láttára fognak lebénulni. Tették mindezt szerinte arrogáns, kioktató hangnemben, gyakran a szavába vágva, amivel nemcsak őt, de a gyerekeket is sikerült kellőképpen megijeszteni.
Mint azt Kiss Imréné őrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense lapunknak kifejtette, a kiskorú veszélyeztetése miatti nyomozást a városi tisztifőorvos feljelentése alapján a megyei főügyészség indítványozta. Az idézést kollégái, Némethné D. Piroska és Icsei Katalin augusztus 13-án adták át. A gyanúsítás ellen a házaspár később panasszal élt, amit az ügyészség azóta elutasított. Kiss Imréné különösnek találja, hogy a szülők csak ezen elutasítás után postázták az idézést átadó rendőrök eljárását kifogásoló, augusztus 13-án kelt panaszbeadványukat, és hogy augusztus 15-i kihallgatásuk alkalmával sem említették sérelmeiket. A győri rendőrségnek 30 napja van Stajritsék panaszának kivizsgálására.
A családot védő ügyvéd szerint ez esetben nem áll meg a kiskorú veszélyeztetése bűncselekményének tényállása. A büntető törvénykönyv szerint ez azokra vonatkozik, akik a rájuk bízott kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyeztetik azáltal, hogy súlyosan megszegik a kiskorú nevelésével, felügyeletével vagy gondozásával kapcsolatos kötelességeiket. Dr. Bodrogi Bea úgy látja: a szóban forgó kötelességszegés konkrétan
nem veszélyezteti
a kiskorú testi fejlődését, mivel az súlyosabb esetekre áll, és felhívta a figyelmet egy korábbi, idevágó bírósági eseti döntésre. A BH 85/ 1992 határozat szerint "a kiskorú testi fejlődését annak éheztetése; kíméletlen, többszöri súlyos bántalmazása; tisztántartásának rendszeres elmulasztása; gyógykezelésének elmulasztása; hidegben hiányos ruházatban járatása stb. veszélyezteti".
Ha a védelembe vétel nem vezet eredményre, a gyerekek végső soron kiemelhetők a családból - áll a védelem alá helyezést (az elfogultságot bejelentő helyi megyei gyámhivatal helyett) másodfokon vizsgáló Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatalának határozatában is, amely ugyan eljárási okból részben törvénysértőnek találta az elsőfokú határozatot, de érdemben nem változtatott rajta. A gyerekek tehát nemcsak a szülők ellen folyamatban lévő büntetőeljárás miatt, hanem a gyámhatósági intézkedés eredményeként is megkaphatják a védőoltást, mivel végső esetben átmenetileg intézetbe kerülhetnek. A hivatal vezetője szerint most a gyermekvédelmi szolgálat munkatársán a sor, hogy a szociális munka segítő érveivel próbálja meg rábírni a szülőket döntésük megváltoztatására. Vidáné Vági Judit tiszteletben tartja Galántaiék hagyományostól eltérő gondolkodását, de úgy érzi, hogy mindez nem mehet a gyerekek rovására. "Ki lesz a felelős, ha valamelyik gyerek az oltás hiánya miatt elhalálozik?" - tette fel a többek által megfogalmazott kérdést Vidáné is.
Pintér Imre, a Gyermekjóléti Szolgálat kijelölt családgondozója a védelembe vételi ügy jegyzőkönyvének tanúsága szerint a családot köztiszteletben álló embereknek tartja, akiknél a védőoltástól eltekintve semmilyen veszélyeztető ok nem merült fel, és akikkel szemben az iskola részéről sem érkezett soha kifogás. A családgondozó szerint a szülők "maximálisan elfogadó magatartást tanúsítottak" vele szemben, de a vakcinák tekintetében soha nem voltak együttműködők, és ezért úgy látja, hogy a védelembe vételen kívül már nincs más eszköz a szolgálat kezében. A további hatósági intézkedések tehát elkerülhetetlennek tűnnek, hacsak a szülők meg nem gondolják magukat.
Stajrits Mónika és Galántai Balázs egyelőre kitartanak, bár gyanúsítottként történt kihallgatásuk után, kezükről az ujjlenyomat rögzítésére használt vegyszer maradékait dörzsölgetve mindketten elesettnek látszottak. A beszélgetés során kiderült: ha odáig fajulnak az események, akkor persze inkább engednek a nyomásnak, hogy elkerüljék a gyerekek gyámság alá helyezését. Ezért - vagy mert az anyuka, mint elmondta, már "látja a tűrőképessége határait" - előfordulhat, hogy a gyerekek mégis a szüleik által alkalmasnak tartott idő előtt lesznek kénytelenek konfrontálódni a külvilág néha nem éppen barátságos megnyilvánulásaival. "Jó úton járunk, és az utunknak csak egy kis része ez az epizód" - mondta végezetül, kicsit önmaga nyugtatására is, immár mosolyogva az édesapa.
Miklósi Gábor
Alapjogok
Az Alkotmánybíróságon 1996 óta hever az a beadvány, amely egyebek mellett felhívja a figyelmet arra, hogy az alkotmány szerint az egészséghez való jog alapján mindenkinek éppúgy joga van mentesülni az oltások bizonyítottan előforduló szövődményeinek kockázataitól, mint maguktól a fertőző betegségektől. E kockázatok a beadvány megfogalmazói szerint szemben állnak egymással, de az egészségügyi törvény mindezt nem tükrözi. "Az idegen és mesterséges anyagnak a szervezetbe juttatása, bármilyen célból történjék is, többek vallási és lelkiismereti meggyőződésével ellentétes. Az államnak az ilyen orvosi, invazív beavatkozásokra vonatkozó szabályozások kialakításakor tekintettel kell lennie a lelkiismereti és vallásszabadságból eredő alkotmányos követelményekre" - áll a beadványban, felhíva a figyelmet a 64/1994-es alkotmánybírósági határozatra, mely szerint "az állam senkit nem kényszeríthet olyan helyzetbe, (...) amely összeegyeztethetetlen a személyiségét meghatározó valamely lényeges meggyőződésével, és (...) kötelessége, hogy lehetővé tegye - ésszerű keretek között - az alternatív magatartást".
Megértés vagy merevség
A Galántaiéknak is segítséget nyújtó Nyitott Kapu Közhasznú Alapítvány képviselője, Hajdu Ráfis Gábor szükségtelennek tekinti a kötelező védőoltások rendszerét, mivel szerinte a hatékony, jó vakcinák a szakmában és a társadalomban önmaguktól is bizalmat keltenek. Az orvosok véleményére, felelősségére és belátására építenek többek közt Németországban, az Egyesült Királyságban és a skandináv országokban, ahol egyáltalán nincsenek kötelező oltások. Hajdu Ráfis szerint a védőoltások kockázataival foglalkozó nemzetközi kutatások eredményei itthon kevéssé ismertek, és a hazai oltási rendszer merevsége a társadalmat megfélemlítő és az eltérően gondolkodó orvosokat szankcionáló ÁNTSZ-nek, valamint a szérumokat előállító gyógyszergyárak erős anyagi nyomásának és lobbizásának tudható be.
Az Országos Epidemiológiai Központ igazgató főorvosa nagy eredménynek tartja a hazai védőoltások rendszerét. Dr. Melles Márta a Narancsnak kiemelte a kötelező oltások ingyenességét, ami biztosítja, hogy a rosszabb szociális helyzetű gyerekek is védettek lehessenek. Mint elmondta, a magyar rendszer szigorúságának köszönhetően elkerülhetők a nemrégi olaszországi kanyarójárványhoz hasonló tömeges fertőzések, és ugyanennek tudható be az, hogy az elmúlt években nem volt diftériás megbetegedés, noha a szovjet utódállamokból a kórokozót behurcolták. A főorvos a kötelező védőoltásokat kiemelt egyéni és közösségi érdeknek tekinti, amivel egyrészt megelőzhetők az egyéni megbetegedések (például a tetanusz), a közösség érdeke pedig a fertőző betegségek elleni védettség. Szerinte a magyar rendszer amúgy sem merev, mivel egyéni ellenjavallat esetén bárki felmentést kaphat, és ilyenkor épp az általános védettség védi az egyes embert, továbbá az oltások évenkénti felülvizsgálata és a gyártók folyamatos pályáztatása is a rendszer optimalizálását szolgálja.
