Alighanem egyszerűbb volna fölsorolni azokat a fideszes vezetőket, akiket soha nem támogatott a Soros Alapítvány.

Mások mellett Orbán Viktor, Kövér László, Áder János, Deutsch Tamás, Habony Árpád, Mikola István, Schmidt Mária, Szájer József és Lázár János személyesen is sokat profitáltak egykoron Soros alapítványaiból. Nézzük, pontosan mennyit is kaptak!

Deutsch fejben számol, Orbán papíron Fotó: E. Várkonyi Péter / MTI

Soros György 1986-ban ismerte a meg a fiatal ellenzékieket, akiket azonnal támogatni kezdett, így a Fidesz-alapítók zömét adó Rajk és Bibó szakkollégiumok az elsők között kaptak támogatást. A Rajk mintegy hatmillió forint támogatást kapott, ez mai értéken meghaladja a 120 millió forintot, míg a Bibó valamivel kevesebbet, 5,8 milliót, ami ma nagyjából 111 milliót ér. A Bibó például ebből a pénzből alapította a Századvég című folyóiratot. Az alapítvány pártoknak már nem adott támogatásokat, ám éppen a két szakkollégiumból kinövő Fidesz volt az utolsó jelentős ellenzéki szervezet, mely bejelentette párttá alakulását – a Fiatal Demokraták Szövetsége annyi Soros-pénzt kapott, mint egyetlen másik akkori „alternatív” szervezet (pártkezdemény) sem: közel négymillió forint értékű eszközadományt, és 4,2 millió forint készpénzt, ez mai értéken számolva majdnem 125 millió forintot jelent. Ekkora forrást sehonnan máshonnan nem tudott volna szerezni a Fidesz a rendszerváltás előtt; ebből futotta az alapvető infrastruktúra megteremtésére. Az akkor nehezen beszerezhető és drága számítógépeknek, nyomtatóknak, telefonoknak, faxoknak és fénymásolóknak is hála lendületet kapott az országos hálózat kiépítése is. Jól felszerelt Fidesz-irodák nyíltak Budapesten, Debrecenben, Szegeden, Miskolcon, Pécsett, Pápán, Szombathelyen, de a pénzből jutott a váci, és tatabányai szervezetnek is, kapott belőle az előadásokat szervező Fidesz Akadémia, és több kötetet is kiadott a Fidesz alapítványa. Soros Fidesz iránti rokonszenvét nem tagadta, 1991-ben a Figyelőnek azt mondta: „nem is rejtem véka alá, hogy én eszmeileg a Fidesszel szimpatizálok. Tény, hogy a Soros Alapítványnak is szerepe van e tehetséges, fiatal politikusgárda kinevelődésében. Én őket tartom a jövő ígéretének.”

Orbán Viktor az egyetem elvégzése után, 1988 áprilisától a Soros Alapítvány 680 ezer forintos (ma ez több mint 12 millió forint) támogatásából alapított Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa lett, és később is az alapítványra támaszkodott. Az 1989 augusztus 26-án megjelent HVG a magyar politikai élet „enfant terrible”-jének" nevezi Orbánt, aki a „Miből él?” kérdésre a következőt válaszolta: „A Soros Alapítványtól havi 10 ezer forintos ösztöndíjat kapok, ehhez jön még a Századvég Kft-től havonta 5-10 ezer forint szerkesztői honorárium.” Húszezer forint akkoriban nagy pénznek számított, mai értéken számolva ez meghaladja a 310 ezer forintot, ami minden bizonnyal óriási segítséget jelentett a pár hónapos Ráhelt nevelő, Szolnokon élő Lévai Anikónak és Orbán Viktornak.

1989 szeptemberében Orbán Viktor Soros-ösztöndíjasként Oxfordba utazott, ahol a Pembroke College-ben kutatási témája „a civil társadalom eszméje az európai politikai filozófiában” volt.

Hogy miként konspirált a Soros Alapítvány, hogy támogatni tudja Schmidt Mária kutatását, és hogy mekkora támogatást kapott Lázár János előremutató romaprogramja - mindez kiderül az eheti Magyar Narancsból.