Feljelentették az állami céget, mert jogerős ítélet dacára se adta ki Habonyék szerződéseit

szerző
Nagy Gergely Miklós
publikálva
2017. máj. 19., 06:05
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A rendőrségen folytatódik a Narancs, a Transparency International és az Erzsébet-utalvány közös ügye.

„Jogerősen is pert nyert csütörtök délelőtt a Fővárosi Ítélőtáblán a Transparency International abban a perben, amelyet a Magyar Naranccsal együttműködve indított annak érdekében, hogy kiderüljön, mennyiért hirdetett az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. (EUF – a szerk.) a Habony Árpád tulajdonában álló Modern Media Group kiadványaiban” – ezt írtuk még január 19-én, miután az elsőfokú után a másodfokú bíróság is kimondta, hogy az EUF Zrt.-nek ki kell adnia azokat az adatokat és szerződéseket, amelyeket először tavaly kértünk tőlük, amikor megpróbáltuk feltérképezni, hogy pontosan mennyi közpénz ömlött a Habony Árpádhoz tartozó Lokál-csoporthoz. (Elég sok, erről itt olvashat bővebben.)

A per
Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék a TI keresetének helyt adva a 2016. augusztus 26-ai tárgyaláson arra kötelezte az EUF-ot, hogy adja ki, pontosan mennyiért hirdetett a Habony-médiában. (Az EUF tulajdonosa az 1991-ben alapított Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány.) A tárgyaláson – amelyen a TI-t dr. Karsai Dániel ügyvéd képviselte – az EUF azzal érvelt, hogy a cég nem tartozik az infótörvény hatálya alá, ezért nem is köteles kiadni a hirdetési adatait. Ezt az érvelést arra alapozta az alperes jogi képviselője, hogy az EUF-ban nem meghatározó az állami befolyás, mivel a cég kizárólagos tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) csupán felerészben használ állami vagyont, míg az alapítvány vagyonának a másik fele a szakszervezetek tulajdona. Továbbá üzleti titokra hivatkozva azzal is érvelt a jogi képviselő, hogy az EUF versenypiaci szereplő. Ezt az érvelést a bíróság nem fogadta el. Az MNÜA-t ugyanis, mint az EUF Zrt. kizárólagos tulajdonosát, állami vagyonból alapították 1992-ben – vagyis az alperes álláspontját, miszerint csak 50 százaléknyi lenne az állami tulajdon, elutasították, hiszen a létrehozáskor a szakszervezeti vagyon is állami tulajdonból származott. Dr. Karsai Dániel ügyvéd az ítélet és a tárgyalás kapcsán így vélekedett: „Ennek az ügynek a kiemelt jelentőségét az adja, hogy jelentős számú állampolgárt közvetlenül érintő közszolgáltatás a tárgya, ahol az állam az MNB-alapítványi ügyekhez hasonlóan jogi trükkökkel próbálja eltitkolni a közérdekű adatokat. Nagy örömömre szolgál, hogy az elsőfokú bíróság ebben nem volt partner, remélhetőleg a többi bírói fok is hasonlóan fogja megítélni a kérdést.” Csakhogy az Erzsébet Utalványforgalmazó nem adta magát könnyen, és fellebbezett a szeptemberi elsőfokú ítélet után. A Fővárosi Ítélőtáblán idén januárban az első fokot helybenhagyó verdikt született, amely hangsúlyozta azt az elsőfokú bíróság által is kimondott alapvetést, hogy az MNÜA által alapított gazdasági társaság tőkéje nem veszti el közpénzjellegét attól, hogy az MNÜA az alapítással a rendelkezésére álló közpénzből juttatott neki forrást. (A perről itt olvashat bővebben.)

 

Sokáig vártunk, hogy az ítélethirdetés kézhezvétele után megkapjuk a kiperelt dokumentumokat, ám azok csak nem jöttek meg. Az EUF Zrt.-nek amúgy április 12-éig lett volna lehetősége arra, hogy szabályosan teljesítve a bíróság döntésében foglaltakat, kiadja az adatokat. Ehelyett folyamatosan halasztási kérelmekkel állt elő, amelyeknek a Transparency International egy ideig eleget tett, utóbb azonban rájött, hogy az EUF Zrt. nem vehető komolyan, hiszen a kért halasztás ellenére május negyedikéig sem teljesített. Ezért a TI május 11-én feljelentést tett a rendőrségen. Beadványukban a Btk. 220. paragrafusára hivatkoztak, amely szerint közérdekű adattal történő visszaélést valósít meg az, aki jogerős bírósági ítélet ellenére sem tesz eleget közlési kötelezettségének.
A TI egyébként már a múlt héten megtette elektronikus úton a feljelentést, ám azt a zuglói rendőrkapitányság nem találta meg – így a feljelentést végül személyesen, papírlapon benyújtva tették meg.
szerző
Nagy Gergely Miklós
publikálva
2017. máj. 19., 06:05
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1 rworse
    rworse
    2017. május 19., péntek 09:31
    Érdekes lesz nézni, amikor egy kormányváltás után hozzáférhetünk a hirtelen megírt fiktív, visszadátumozott számlákhoz, de leginkább hogy hány cégnek fog hirtelen véletlenül elveszni a könyvelési archívuma, méginkább hogy hány cég fog hirtelen megszűnni, eladva a tulajdonait újabb strómanoknak, családtagoknak, másik "cégnek" Cipruson, Luxemburgban, Kajmán-szigeteken...

    Érdekes lenne az is, ha a Gyurcsány által emlegetett, több évvel ezelőtti külföldi bankpapírok előkerülnének, amelyek persze csak csepp a tengerben ahhoz képest, ami a NER óta folyik.

    De ez is nagyon érdekes, hogy egyre több "cég" kénytelen a bírósági ítélet ellenében is megtagadni a közpénzes dokumentumaik kiadását, közben lázasan gondolkozva, hogy hogyan is kéne létrehozni azokat a dokumentumokat, hogy ne legyen belőlük eleve világbotrány Felcsúttól Debrecenig és tovább. Találni mindenhova kismillió karbantartót, takarítót..., akik afféle Josip Tot Kaya Ibrahimként a nevüket adják hozzá, hogy ők megkapták azt a pénzt, aztán a vizsgálatot végigvinni az adóbevallásaikig, hogy hát mégis, hol az a pénz.
    No és Orbán mostani svájci és ázsiai bankszámláinak az értéke mekkora lehet...

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Demokratikus ellenzék
A 2014-es összefogás kudarca és tanulságai
Kényszermegoldás
Nyári kórházi kapacitásátadás
Vígszínház az egész világ
Marton László életműinterjúja
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra