„Feltehetek és levehetek anyagokat, senki sem tudja megakadályozni”

  • - urfi -
  • 2017. szeptember 21.

Belpol

Tarjányi Péter nyilatkozott arról, hogyan működik különös hírportálja, a zoom.hu.

Hétfőn a 444 hívta fel a figyelmet arra a jelentőségteljesnek tűnő egybeesésre, hogy a zoom.hu főszerkesztője, Zappe Gábor pont azon a napon távozott, amikor az oldalról leszedték az Orbán család cégügyeivel foglalkozó hírt. Ami egyébként egy Magyar Nemzet-cikk szemlézése volt csak.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, a zoom.hu ügyvezető igazgatója és résztulajdonosa most pont a Magyar Nemzetnek nyilatkozott az ügyről, és azt mondta, hogy a főszerkesztő távozása már korábban eldöntött tény volt, vagyis nincs direkt összefüggés a két eset között. Azt viszont elismerte, hogy ő szedette le a cikket, de nem az Orbánéktól való félelmében, hanem azért, mert – és itt kicsit kusza magyarázat következik. Tarjányi először azt mondja, hogy „Simicska Lajos miatt” vették le a cikket, mert a Magyar Nemzet az ő lapja. Amikor az újságíró megjegyzi, hogy rendszeresen szemlézik más cikkeiket, akkor már arról beszél, hogy az volt az „egyik alapelvárás részemről, hogy a Zoomon saját anyagokkal kell kijönni, legalább 90 százalékban” – vagyis azért szedték le a cikket, mert túl sok az átvett anyag. Utána viszont már azt fejtegeti Tarjányi, hogy a Magyar Nemzetnél nem foglalkoznak azzal, hogy „azok a torz piaci viszonyok, amelyek kialakultak, miért jöttek létre” – ami újságírói szempontból értelmezhetetlen kijelentés, hiszen valami olyasmi következik belőle, hogy csak az általunk makulátlan erkölcsűnek gondolt vagy simán nekünk szimpatikus médiatermékek híreire reagálunk.

Akárhogy is, Tarjányi felhívta a főszerkesztőt, és leszedette a cikket. Ez a tény nem akadályozza meg, hogy kijelentse: ő nem szól bele a szerkesztőségi munkába: „Én vagyok a tulajdonos, és a szerkesztőségi folyamatokba nem szólok bele, de ez egy érzelmi ügy volt.” Alig néhány mondattal korábban viszont ezt mondja: „Ha akarnám, csak hétfőn, szerdán és pénteken jelennének meg cikkek az oldalon, mert ez az én újságom. Feltehetek és levehetek anyagokat, senki sem tudja megakadályozni.”

Következetes érvelés!

Tarjányi amúgy nemrég elindított egy ellenzéki mozgalmat, amely a Jobbikon kívül az összes ellenzéki párt összefogását szeretné elérni. Mindeközben a mai napig nem tudni, hogy honnan jön a pénz a zoom.hu-hoz: a 444 szerint „Tarjányiék a felvételi beszélgetések során több jelentkezőnek sem árulták el, hogy pontosan kitől fogják majd a fizetésüket kapni”.

(444, Magyar Nemzet)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.