Politikai állóháború Észak-Pesten

Fiam, te most válni akarsz?

szerző
Nagy Gergely Miklós
publikálva
2017/39. (09. 28.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Minden adott volt a hirighez a XV. kerületben, ám a felek két és fél évig uralkodtak magukon. Aztán csak előkerült a kalapács.

A kerület DK-s polgármestere a múlt héten elvonta a fideszes alpolgármester jogköreit és javadalmazását – és ez volt a B verzió. Hajdu László ugyanis a szíve szerint visszahívta volna helyettesét, Pintér Gábort, ehhez azonban nem volt meg a szükséges többség az igen tarka összetételű közgyűlésben. Ezt megelőzően, júniusban a fideszesek előbb fegyelmit indítottak Hajdu ellen, majd megpróbálták gyámság alá helyezni – egyik sem járt sikerrel.

A nyílt háború hónapok óta tart a felek közt, akik sajátos érdekházasságban, afféle nyugat-európai típusú nagykoalícióban vitték két és fél évig a Rákospalotát, Pestújhelyet és Újpalotát magába foglaló kerületet, hogy az elmúlt hónapokra totálisan megromoljon a kapcsolatuk, állítólag egy óvodafelújítás miatt. Mi vezetett ide, és van-e gyógymód?

 

*

„Nézze, 2014 októberében, amikor előző este megnyertem a polgármester-választást, a portás hétfő reggel azzal fogadott, hogy nem enged be mint polgármestert, csak mint ügyfelet. Ő még az előző Fidesz-éra embere volt, mondhatták neki, hogy megtámadták a győzelmemet. Aztán két hét múlva a Kúria helybenhagyta a végeredményt, én csak ekkor mehettem be az irodámba. A háború valójában azon az estén kezdődött, amikor nyertem” – meséli Hajdu László, a XV. kerület DK-s polgármestere, aki talán az ország legkülönlegesebb felállásában vezeti testületét.

Az észak-pesti kerületben ugyanis 2014 októberében tökéletes patthelyzetnek ígérkező eredmény született. Bár a polgármester baloldali lett, a legnagyobb frakcióhoz a Fidesz jutott (10 fő), ám ez nem volt elég a többséghez. A maradék 11 hely ugyanis így oszlott el: 7-et vitt a polgármester frakciója (Liberálisok, DK, illetve egy helyi civil egyesület, a RÁTE), 2 főt adott az MSZP, illetve 1-1-et az LMP és a Jobbik. Csakhogy erről a 11-es csoportról nyilvánvaló volt, hogy különböző okok miatt nem fog felállni az új polgármester mögé többségnek, például azért – újabb csavar –, mert a polgármesternek igen terhelt a viszonya az MSZP-vel.

 

Szoci belharc

Hajdut 2010-ben kizárták a szocialisták, az ő értelmezése szerint puccsszerű módon. Hajdu amolyan régi vágású szocialista, egykori KISZ-titkár, ért az utca embe­ré­nek a nyelvén, és sokáig Angyalföld örökös polgármesterére, Tóth Józsefre emlékeztető politikai pályát futott be: 2006-ig hozta az országgyűlési választásokon az egyéni győzelmeket, valamint a polgármesteri címet a XV. kerületben (számításai szerint összesen 9 mandátumot nyert el). A törés akkor történt, amikor a 2010 előtti fővárosi szocialista vezetés kinézte a kerületet, Hagyó Miklóséknak ugyanis más jelöltjük volt 2010-re polgármesternek. Hajdu úgy döntött, kizárás ide vagy oda, ő függetlenként elindul az MSZP jelöltjével szemben is. A szocialisták önsorsrontó akciója természetesen Fidesz-győzelemmel ért véget az amúgy inkább balos, hatalmas panellakóteleppel rendelkező kerületben. A helyi MSZP és a polgármester között mára olyan rossz lett a viszony, hogy a Fidesz-kezdeményezte fegyelmi eljárást Hajdu ellen a szocialisták helyi képviselője is támogatta. Ő az a Móricz Eszter amúgy, aki a kvótanépszavazáson a kormány álláspontja szerint voksolt, és akit utóbb épp a Hajdu elleni akciója miatt kizártak a pártból, mondván, a Fidesszel nincs együttműködés.

A XV. kerületben tehát a Fidesz nélkül nemigen lehet önkormányzatot vezetni. Hajdu ezért a 2014-es októberi győzelme után, de­cemberben írásos megállapodást kötött a Fidesszel, amely komoly jóváhagyási jogosítványokat adott a kormánypártnak (5 millió forint feletti hivatali költések, osztályvezetői, felügyelőbizottsági kinevezések, polgármesteri előterjesztések jóváhagyása stb.), hogy a kerület működőképessége érdekében kompromisszumkész legyen a Fidesz. Ezzel létrejött a gigakoalíció, amely egészen nyárig működött is, mert bár a felek nem rajongtak egymásért, a költségvetések átmentek, az önkormányzati pozíciók be lettek töltve, nem volt fennakadás a hivatal működésében és a felújításokban, nagyberuházásokban is meg tudtak állapodni, és működött az üzemeltetés is a stabil anyagi helyzetű kerületben. Király Csaba, a Hajdut támogató civil képviselő úgy emlékszik, hogy „jól ment a Fidesszel való együttműködés, ők a fejlesztéseket, mi az egészségügyi és szociális kiadásokat pártoltuk a pénzelosztásoknál, mindig volt megegyezés”.

A felszín alatt azonban gyűltek az indulatok. Amikor a helyi képviselőkkel beszélgettem, arra kértem őket, hogy nevezzék meg a három legsúlyosabb konfliktusforrást az elmúlt évekből. Mire ezeket a válaszokat kaptam: a menza, a kínaiak, Lamperth Mónika. Minden más csak ezek után jön, ezekből következik.

 

Haveri cégek, túlárazások

Tudni kell, hogy a kínaiak a XV. kerületben komoly súllyal bírnak: a Pólus Center mellett ott a hatalmas bevásárlóközpontjuk, az Asia Center, külön iskolájuk van a kerületben, a kormány pedig milliárdokkal támogatja, hogy a volt szovjet katonai kórház területén kínai gyógyító központ jöjjön létre – ez amúgy szívügye a kerület fideszes országgyűlési képviselőjének, László Tamásnak, aki 2010–2014 között a polgármesteri székben ült. Csakhogy tavaly épp Hajdu polgármester tűnt fel kínai befektetőkkel oldalán (utóbbiak a kórházban láttak fantáziát), ami viszont nem tetszett a fideszeseknek, mivel ők nem azokat a kínaiakat gondolták a legmegfelelőbbnek, akiket a polgármester hozott, így nem is szavazták meg a helyzetbe hozásukat. A leghangosabban László Tamás tiltakozott, aki ugyan az Országgyűlésben ül 2014 óta, választókerületi elnökként valójában ő irányítja az önkormányzati Fidesz-frakciót, legalábbis forrásaink szerint. László a Narancsnak nem reagált, de a polgármester megerősíti értesülésünket: „A leosztás az, hogy László írja a forgatókönyvet, Pintér alpolgármester pedig a végrehajtó. László az önkormányzati cégekhez ma is bejárkál, adja nekik az instrukciókat. Állami pályázatnál valamiért csak akkor van esélyünk nyerni, ha ő is be van avatva.”

Ezután jött a közétkeztetési ügy. Az LMP-s Szilvágyi László szerint a 2014-ben kötött „Fidesz–DK szövetség a kampány közeledtével mindkét fél számára kellemetlen lett, ezért rúghatták fel. A tavalyi 3 milliárdos közétkeztetési pályázat a mostani óvodaügynél nagyobb botrány volt. Az viszont mindenkinek megfelelt. Pedig ott is volt kritikus pont: 30 százalékkal magasabb ár szolgáltatási színvonal emelkedése nélkül egy haveri cégnek”. Szilvágyi azért mond haveri céget, mert a nyertes Kórház és Menzaétkeztetés Szolgáltató Kft. hírbe került Mészáros Lőrinccel, de az is csípi sokak szemét, hogy a korábban olcsóbban dolgozó, a kerületet kiszolgáló cég a tender kiírása miatt el sem tudott indulni, így egyedül a későbbi nyertes pályázott csak. A polgármesternek szintén problémája van az új céggel, „évente 160 millióval fizetünk többet, mint korábban, és még csak nem is ugyanazért, mert a minőség rosszabb”. (Hajdu azt mondja, azért nem tudott kiszállni a kerület, mert szabályos volt a tender, agyonperelhették volna az önkormányzatot, ha visszalép.)

Majd következett az óvodaügy, a casus belli. Két óvoda és egy bölcsőde eredetileg 245 millióra taksált felújításához kellett még közel 70 milliós többletforrást biztosítani, és bár ezt Hajdu is megszavazta, végül nem hirdette ki a határozatot, mondván, vizsgálatot indít a túlárazás miatt – erre a Fidesz fegyelmit indított a polgármester ellen. Nemcsak a megugró költségek voltak gyanúsak Hajdunak – aki abban a fura helyzetben van, hogy polgármesterként olyanokat ellenőriz, akik valójában az ő ellenzéke támogatásával lettek kinevezve –, de azt tapasztalta, mintha a munkatársai nem az önkormányzat érdekeit néznék, hanem a kivitelezőkéit: a nyílt pályázatból meghívásost csináltak, és azt vélelmezi a pol­gármester, hogy az ajánlattevők összedolgoztak. Készíttetett is egy könyvvizsgálói jelentést, amely négy közbeszerzést vizsgált, és – mint azt Hajdu mondja – törvénytelen összefonódásokat, összejátszásokat tárt fel, emiatt a polgármester büntetőfeljelentést fontolgat.

Máshogy látja ezt Balázs Zoltán pártonkívüli, de a Fidesz–KDNP által támogatott alpolgármester, aki nem ért egyet a korrupciós vádakkal az óvodaügyben. „Ez a történet másról szól. A testület egy előzetes becslés alapján szavazott meg felújításra 245 millió forintot tavaly év végén. A projektet vivő önkormányzati cég, a GMK élén év elején váltás volt, és amikor az új vezető áttekintette a számokat, kiderült, hogy azok nem stimmelnek, lévén, azok a megadott műszaki tartalomhoz képest alulbecsült számítás alapján születtek. A GMK hibázott, hogy erről nem értesítette a polgármestert, hogy korábban a testület rossz számokat szavazott meg. A politikai helyzet élesedésekor minden felnagyítódik, ebben az ügyben minden érintett követett el hibákat. Az óvodaügy most egy politikai adok-kapok ürügye lett.” (Az ügyben a Közbeszerzési Hatóság vizsgálatot folytatott le, ők nem találtak jogsértésre utaló jelet. Akik kritizálják most Hajdut – a fideszeseken kívül Móricz Eszter – felemlegetik, hogy egy másik beruházásnál, a Deák utcai orvosi rendelőnél az eredetihez képest megemelkedett árból nem csinált ügyet, miként azt is, hogy az óvodáknál nyertes Fizoka Kft., az önkormányzat bejáratott partnere eddig is számos megbízást kapott, igaz, többet még az előző Fidesz-éra alatt.)

 

A Lamperth-kérdés

A Hajduval kritikusak, azaz, akik nem az ő bázisának számító 7 fős frakcióban ülnek, azt mondják, a „túlárazásos” konfliktus inkább csak ellentámadás. A Fidesz hónapok óta hadjáratot folytat Lamperth Mónika kerületi jegyző ellen, aki nem sokkal Hajdu 2014-es visszaérkezése után került a hivatalhoz. „Nagy politikai rutinnal, ernyőként védi a polgármestert a támadásokkal szemben” – mondják róla, és mivel korábban első vonalbeli pártpolitikus (egy időben belügyminiszter) is volt, Lamperth személye jó ürügy a különböző politikai elméletek gyártására. „A DK úgy tekint a XV. kerületre, mint ahol bázist építhet, ez pedig nyilván zavarja a Fideszt. Ezért tűnt fel a politikai nagypályán a kerület, amelynek ez semmiképp nem tesz jót” – mondja Balázs alpolgármester, aki elismeri, hogy Lamperth jegyzőként kom­petens, és jól végzi a hivatal jogi irányítását.

A volt belügyminiszterről ellenlábasai azt terjesztik, hogy valójában ő vezeti a kerületet és nem Hajdu, és ő a kapcsolat az országos politika, azaz a DK vezetése felé. A helyzet annyira elmérgesedett, hogy az önkormányzaton belül külön bizottság foglalkozott Lamperth Mónikával, még a „túlárazásos” balhé előtt. Ez a bizottság áprilisban készített egy – az­óta birtokunkba került – jelentést, amely egy januári (!) fideszes képviselői beadványra („A jegyző politikai szerepvállalása”) reagált. A jelentés felrója Lamperthnek, hogy indokolatlanul szerveztek ki megbízásokat, hogy túl gyakran helyettesíti a polgármestert, hogy állítólag visszatart közérdekű adatokat, és hogy volt politikai társait juttatja önkormányzati megbízáshoz. Hogy például Elbert Gábor – Lamperth korábbi beosztottja – volt államtitkár cége dolgozta ki a kerület sportkoncepcióját, de megemlíti a jelentés Szandtner Iván, Lamperth korábbi kabinetfőnökének „alkalmazását” is, míg a legújabb szálka a Fidesz szemében az, hogy Ara-Kovács Attila, a DK elnökségi tagja havi 110 ezer forintért végez sajtófigyelést, jóllehet a polgármester elégedett a heti több­alkalmas szolgáltatással. Móricz Eszter, aki szintén támadja Lamperthet és Hajdut, egy régebbi „pártos” közvélemény-kutatást emleget, és biztos benne, hogy a DK Lamperthen keresztül akar gyökeret ereszteni a kerületben, sőt, Móricz szerint Lamperthnek polgármesteri ambíciói vannak – de ezt a polgármester cáfolta.

Nemrég az is felröppent, hogy valójában Gyurcsány Ferencnek készítik elő terepet, aki arra készül, hogy egyéniben elindul a baloldalnak megnyerhető XV. kerületben. Hajdu szerint azonban ez kacsa: szokott találkozni Gyurcsánnyal, nem tartja valószínűnek, hogy elinduljon egyéniben, „egy pártelnök nem csinál ilyet, neki a párt teljes kampányával kell foglalkoznia, nincs ideje egyéni kampányra, ráadásul nem is lakik itt. Semmi sem szól amellett, hogy Gyurcsány itt belevágjon.” (A DK-nál is rákérdeztünk erre, és azt a választ kaptuk, hogy van jelöltjük a XV. kerületben, és az nem Gyurcsány.) Hajdu ehhez hozzáteszi, hogy legközelebb nem akar a polgármesterségért indulni, ám a 2018-as parlamenti választáson ringbe szállna egyéniben. „Ha ez a béke ára, ha bennem meg tudnak állapodni a baloldali pártok, úgy szívesen belevágok, rajtam ne múljon.”

 

De mi lesz addig?

Hajdu minél hamarabb békét akar a kerületben, de a Fidesz feltétele Lamperth távozása. Hajdu ezt nem hajlandó teljesíteni – hogyan lesz így nyugalom? A Fidesz frakcióvezetője nem akart nyilatkozni a terveiről, Balázs alpolgármester pedig nyitva hagyta a kérdést: „A kerületi politika nagyon fluid állapotban van, kis túlzással óráról órára változik minden, nem tudni, hogy középtávon mi lesz.”

A fluid ez esetben arra vonatkozhat, hogy nemrég a 10 fős Fidesz-frakcióból kilépett egy tag. Ennek hátterében egy olyan alku állt, hogy a baloldal támogatja a képviselő szívügyét, és a városközpontba tervezett múzeumot egy távolabb fekvő régi malom mellé telepítik. A kérdés az, más is kiszáll-e a frakcióból, köt-e hasonló különalkut a polgármesterrel azért, hogy a fontos kérdésekben (költségvetés, nagyobb fejlesztések stb.) vele szavazzon. Állítólag többen vannak a Fidesz-frakcióban, akiknek elegük van a felülről generált háborúskodásból. Egyikük lehet az a Bitvai Nándor, aki a frakciójával ellentétben nem szavazta meg néhány hete a DK-s polgármester hatásköreinek elvonását, és ez kellett ahhoz, hogy Hajdu „állva maradjon”. Bitvai nem kívánt nyilatkozni a ter­vei­ről. Hajdu azt mondja, a Fideszből is szeretne támogatókat szerezni, hogy ha nem sikerül tárgyalásos úton Pintér Gábor alpolgármestert jobb belátásra bírni, akkor október 3-án visszahívhassa alpolgármesteri posztjáról; szerinte akkorra meglesz az ehhez szükséges többség.

A XV. kerületben 2014-ben csupán egy – azaz 1 – szavazaton múlott, hogy a mostani helyzet kialakulhasson. A 9. választókörzetben a baloldali jelölt 435 szavazatot kapott, míg a fideszes 434-et. Ha ott fordított eredmény születik, a Fidesznek sima többsége lenne a testületben, és akkor nyilván minden másképpen alakulna a helyi politikában.

szerző
Nagy Gergely Miklós
publikálva
2017/39. (09. 28.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Kelet és Nyugat érdekellentétei
Interjú Timothy Snyderrel
Választási riport Szerencsről
Az új Hazafias Népfront
A rendszer árnyéka
TGM a Jobbikról
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország