Fidesz-Jobbik-együttműködés Szegeden - Szkander

szerző
Nagy Gergely Miklós
publikálva
2011/29. (07. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A szegedi politika minden fontosabb szereplője felvonult a Belvárosi mozi és a Grand Café történetében: elkeseredett civilek, egy kisebbségben lévő polgármester, a Jobbikkal együttműködő kormánypárti frakció és egy vezetésre aligha alkalmas ügyvezető. Mindez csak a jéghegy csúcsa - de ami alatta van, az se kevésbé cifra.

A szegedi politika minden fontosabb szereplője felvonult a Belvárosi mozi és a Grand Café történetében: elkeseredett civilek, egy kisebbségben lévő polgármester, a Jobbikkal együttműködő kormánypárti frakció és egy vezetésre aligha alkalmas ügyvezető. Mindez csak a jéghegy csúcsa - de ami alatta van, az se kevésbé cifra.

Csukjuk be, hogy milliókért felújíttassuk - így értelmezhetők a szegedi Belvárosi mozit működtető ifjúsági ház ügyvezetőjének kétségbeejtő mutatványai. Sódar István ugyanis minden tőle telhetőt megtett a mozi bezárásáért, ami tőle legalábbis fura: május végén még csak célozgatott arra a mozi vezetőjének, hogy ősszel aligha lesz vetítés az 1920-ban épült filmszínházban. Igaz, az ügyvezető akkor már sejthetett valamit abból az általa rendelt szakértői tanulmányból, amit aztán hetekkel később megfellebbezhetetlen erejű dokumentumként lobogtatott a bezárás június 20-ai elrendelésekor. (Korábban is készült egy tanulmány, de ez a moziban valóban szükséges felújítást megoldhatónak vélte a nyitva tartás mellett is.) Annyi biztos, hogy a 28 oldalas dolgozat igen ambiciózus, példa rá az alábbi részlet is: "A helyszíni szemle után mint szakértőt (a felmérést Antali Gábor végezte - N. G. M.) olyan kezelhetetlen félelem fogott el, mintha egy négyütemű Trabant személyautóval, nyári gumikkal, családi sítúrán meg kellene állnom egy lejtő előtt, lejegesedett útszakaszon." E kezelhetetlen félelem alighanem Sódarra is átragadt, mert életveszélyre hivatkozva napok alatt kiüríttette a mozit - menni kellett a Grand és a Casablanca Café munkatársainak is -, június 22-én pedig jöttek a biztonsági őrök, és máris kattant a lakat, elkeseredett civilek tüntetése ide vagy oda. A terv pedig készen állt: a tanulmány ötleteket is tartalmazott a felújításra, a tavaly decemberben bejegyzett Elviro Kft. 180 millió forintra saccolta a renoválás költségét, Sódar pedig megjósolni se tudta, meddig marad zár alatt a mozi. Pikáns részletből sem volt hiány, mivel a tanulmányt készítő szakértő, illetve a felújítás összegét kiszámoló cég vezető asszonya élettársak; mindkettőjük munkáját közpénzen finanszírozta Sódar.

Sódar István ügyvezető egyike azon új városi cégvezetőknek, akiket az őszi választások óta - két menetben, előbb decemberben, majd áprilisban - a helyi Fidesz és a Jobbik voksai juttattak pozícióba. Az "újak" közt akad egykori jobboldali képviselő, politikus rokon és olyan is, akinek nem volt képesítése az adott intézmény vezetéséhez, vagy aki releváns szakmai tapasztalat nélkül került vezetői székbe. Sódar az utóbbi kategóriába tartozik, ám úgy tudjuk, ehhez a szerencsénél és a külföldön szerzett turisztikai tapasztalatoknál kicsit többre is szüksége volt: egy adag szélsőjobboldali hátszélre. "Erről nem szeretnék beszélni" - így hangzik a válasz, amikor Sódarnál az egy szem szegedi jobbikos képviselővel való privát kapcsolatáról érdeklődnek, de a másik oldal is hallgat, mint a sír: Keresztúri Farkas Csaba képviselő e-mailben kérte a kérdéseinket az említett kapcsolatról, illetve a Fidesszel kötött megállapodásáról - ígéretével ellentétben azonban nem válaszolt egyikre sem. A Fideszt is megkerestük: a "közgyűlési összetétel miatt előterjesztéseinkhez partnert kell keresnünk. A cégvezetők leváltását a Jobbik támogatta. Ügyek mentén működünk együtt, nincs háttéralku" - válaszolt Gyimesi László képviselő, fideszes tanácsnok.

A mozi azóta kinyitott: egyheti munkával és 863 ezer forint ráfordítással újra üzemképes. És most jön a politika: a botladozó ügyvezetőt június 30-án Botka László polgármester azonnal felmentette volna, csakhogy erről a nyár utolsó ülésén a szegedi közgyűlés már nem szavazott, lévén egy fideszes képviselő úgy összeveszett társaival egy gyermekotthon ügyében, hogy hevességében még a napirend megszavazása előtt faképnél hagyta frakcióját. Így viszont ugrott a fideszes testületi többség, mire a kormánypártiaknak is elment a kedvük a munkától: nem is szavazták meg a napirendet, inkább hazamentek.

Szoros őszi eredmény

Az utolsó ülésen történtek is jól érzékeltetik a helyzetet. Tavaly októberben a megyeszékhelyek közül csak Szeged élén maradt ellenzéki vezető, igaz, Botka László polgármester a közgyűlésben - az MSZP és a Szabad Város Egyesületért tagjaival együtt (SZVE) - ha paraszthajszállal is, de kisebbségbe került a kormánypártiakkal szemben. A szegedi önkormányzatban 14 kormánypárti (Fidesz-KDNP), a polgármesterrel együtt 13 MSZP-SZVE-s, egy LMP-s és egy jobbikos képviselő kezdhette meg a munkát. A 29 fős közgyűlésben senkinek sincs tehát többsége, azaz legalább 15 képviselője. Ehhez a Fidesz-KDNP frakciója van a legközelebb, neki alkalmanként csak egy támogatót kell szereznie - aki végül nem az LMP-s Szentistványi István. "A helyi kávéházakban a választások után folyamatosan mentek az egyeztetések a városi cégvezetők sorsáról is, mert őket a közgyűlés választja, és nem a polgármester. Én azt az álláspontot képviseltem, hogy várjuk meg az átvizsgálóbizottság eredményeit, és csak annak tudatában hozzunk, ha indokolt, felmentő döntést. A jobbikos képviselő azonban jóval pragmatikusabban közelítette meg a kérdést, és végül az ő szavazatával együtt váltották le a városi cégek vezetőit, még mielőtt bármi visszaélés kiderült volna" - mondja Szentistványi.

Egy, a szegedi városházán dolgozó forrásunk a Fidesz-Jobbik-alkut nem nevezi stabilnak, "ez mindig egy ügyben érhető tetten, legmarkánsabban a városi cégvezetők leváltásában. Amikor új szavazásra kerül sor, akkor ott újra meg kell állapodni a jobbikos politikussal. Ha ez nem sikerül, akkor megmakacsolja magát, és nem úgy szavaz, ahogy a kormánypártiak. Februárban szerették volna Botka jogköreit tovább csökkenteni, és noha korábban mindig ilyen irányba szavazott, Keresztúri akkor tartózkodott. Nem is jött össze a dolog a Fidesznek."

A korábban ügyvédként dolgozó Keresztúri Farkas Csaba korábban is tett szívességet a kormánypártiaknak, amikor egyoldalúan visszalépett a polgármester-jelöltségtől a Fidesz-jelölt javára; pártja cserébe Miskolcon kért a kormánypártiaktól hasonló gesztust - sikertelenül. Mi több: Keresztúri igyekezete sem érte el a célját, mivel Botka László több mint négyezer szavazattal előzte meg a fideszes B. Nagy Lászlót. A város húsz választókörzetéből 11-et hozott el a Fidesz-KDNP és kilencet az MSZP-SZVE. "A folytonosságra és az együttműködésre szavaztak a szegediek. Én ennek tudatában kezdtem el dolgozni októberben" - mondja a Narancsnak Botka, aki a győztes választások estéjén így kiáltott a főváros felé: "Üzenem, hogy lehet rajtunk gyakorolni a nemzeti együttműködés rendszerét." Gyorsan megkapta, amit kért.

A Jobbikkal kiegészült határozatképes kormánypárti többség csökkentette a polgármester jogköreit, és vele szemben növelni igyekezett a bizottságok szerepét - a kilenc állandó testület 72 posztjából 41 jutott a Fidesz-KDNP-nek, 21 az MSZP-nek, nyolc a Jobbiknak, három az LMP-nek. (Például áprilisban a fideszes-jobbikos többség újabb hatáskört vont el Botkától: addig az önkormányzati közbeszerzéseknél a polgármester volt az ajánlatkérő nevében eljáró személy, azóta e jog a jobbikos politikus vezette jogi bizottság hatáskörébe került.) Botka felszólalásait kilenc percben maximálták - a polgármester több forrásunk szerint nemegyszer személyeskedő hangot ütött meg egy-egy ellenzéki felszólalás után -, de az is változás, hogy ezentúl nem ő, hanem a közgyűlési többség zárhat le egy vitát.

"Az elmúlt hónapok hatalmi átrendeződése csatazajjal járt, valóban" - így tekint vissza az ősz óta tartó politikai időszakra a második önkormányzati ciklusát töltő Gyimesi László. "Botka László eddig hegemón módon vezette a várost. Az, hogy ezt a közgyűlés megváltoztatta, érthető módon nem tetszik neki. Most viszont már lehet érdemi vitát folytatni a közgyűlésben, a polgármester nem rekesztheti be a vitát a viszontválaszok előtt. Továbbá eddig tízmillió forintos összegig szabad döntése volt, ezt az összeget 400 ezerre csökkentettük, efelett már a (fideszes frakcióvezető, Bohács Zsolt vezette - N. G. M.) vagyongazdálkodási bizottság dönt. Ennek ellenére a város működőképessége nem került veszélybe. A fenntarthatóságot mindig szem előtt tartottuk, bár tényleg hektikusabb lett a közgyűlés élete." A Fidesz-KDNP-frakció nem fogadta el a felkínált alpolgármesteri pozíciót sem - jelenleg egy ilyen tisztségviselő van Szegeden -, helyette a saját soraiból választott négy tanácsnokot. (E poszt birtokosa nem rendelkezik hatáskörrel, de felügyelhet, ellenőrizhet és iratbetekintési joga van.) Az egyre feszültebb helyzetben először november végén rúgta össze a port a polgármester és a kormánypárti frakció - ennek eredményeként kezdtek hullani a fejek a városi cégeknél.

A november 24-én megalakult gazdasági és pénzügyi átvételi ideiglenes bizottság (elnök Gyimesi László) 2002-ig visszamenőleg kívánja vizsgálni, történtek-e gazdasági visszaélések a városi cégeknél. Botka persze nem nézte jó szemmel a kissé koncepciós jellegű bizottság tevékenységét, és - jogával élve - november 30-án felfüggesztette az ideiglenes bizottság határozatainak végrehajtását, mondván, törvénytelenek az átvilágítást végzőket megbízó szerződések. A felkértek között volt a Meggyes Tamás vezette Esztergom korábbi könyvvizsgálója is, amit szóvá tett a polgármester. "Szeged nem Esztergom!" - reagált minderre Gyimesi, aki válaszul tíz nap múlva frakciójával együtt - és a jobbikos vokssal - menesztett nyolc cégvezetőt a városi vállalatok éléről, míg az újakat meghallgatás nélkül nevezték ki, az eddigi szegedi szokásoktól merőben eltérő módon.

Rokon, barát

A város 67 milliárd forintos költségvetése szempontjából kulcsfontosságú városi cégek vezetőit a december 10-i közgyűlésen kezdték lecserélni: ekkor a Szegedi Ifjúsági Ház (ez a Belvárosi mozi üzemeltetője), a városi televízió, a Szegedi Városkép Kft., a Szeged Pólus Kft., a Szegedi Vásár és Piac Kft., az IKV Zrt., a Szegedi Közlekedési Társaság, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. kapott új irányítót. Ezt követte áprilisban újabb hat csere - összesen mintegy százmillió forint végkielégítésre kötelezve a városi kasszát. Így lett a város négy temetőjét kezelő Testamentum Kft. vezetője az a Balogi Dániel, aki 2006 és 2010 között kompenzációs listáról került a városi közgyűlés Fidesz-KDNP-frakciójába - neki például a kinevezése pillanatában nem volt meg a temetővezetéshez szükséges végzettsége. A Szegedi Intézménytakarító Kft. élére Miklós Péter történész-teológust, a KDNP szegedi szervezetének ügyvezető elnökét, a Környezetgazdálkodási Nkft. vezetésére pedig Makrai László korábbi fideszes önkormányzati képviselőt kérték fel, míg a Regionális Információtechnológiai Központ Zrt. vezérigazgatójának a KDNP szegedi szervezetének titkárát, Mihálffy Lajost választották, aki egy mostani fideszes képviselő, Mihálffy Béla unokatestvére. A Környezetgazdálkodási Kft.-t Makrai László vette át (ő 2002 és 2006 között volt önkormányzati fideszes képviselő), Tápai Péter - aki ősszel együtt kampányolt Gyimesivel - az Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt.-t (IKV) kapta meg. Úgy tudjuk, a Jobbik képviselője az ifjúsági ház mellett még a Dorozsmai Piac, a Városkép, illetve a Szegedi Sport és Fürdők élére választott vezetők személyére tehetett sikeres javaslatot.

Az új vezetők közül nem mindenki rendelkezik közvetlen pártkötődéssel, a városi tévé vezetésével megbízott Zelena András például nem - ámbár neki releváns szakmai tapasztalata sem volt a poszthoz. Életrajza szerint előbb doktoranduszként a modern magyar irodalomban merült el a városi egyetemen, míg a médiatapasztalatokra az "pusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark sajtókapcsolati felelőseként tett szert. "Úgy gondolom, az egyetempolitikában szenátusi tagként, EHÖK-elnökként az egyetemi oktatásban, valamint az ópusztaszeri emlékparkban eltöltött évek egyaránt alkalmassá tettek a jelenlegi feladat ellátására" - nyilatkozott a szegedma.hu-nak a kinevezése után. Érkezése után az új főszerkesztő tízszázalékos állományi leépítést eszközölt, és leigazolta a HírTv-s Révész Zsoltot a hírműsorok felelős szerkesztőjének.

A városi cégek kellemetlen pillanatokat is szerezhetnek, ha éves üzleti tervük nincs összhangban a polgármester által beterjesztett költségvetési számokkal. Szegeden tavasszal ez is megtörtént. "Az új vezetésű cégeknél a tavalyi év hasonló időszakához képest eddig hat százalékkal esett vissza a bevétel, 50 százalékkal csökkent a teljesítmény, de három-négy százaléknyi alkalmazotti leépítés is volt" - összegez a polgármester. Ebből is lett perpatvar, ezt a fordulót viszont Botka nyerte.

Szegedi Fidesz-körök

A legnagyobb tervezett hiányt a városi ingatlanokat kezelő IKV terjesztette be: a 2011-es költségvetés 700 milliót várt a bevételi oldalról (2010-ben 600 milliót fizettek be az összesen 1,5 milliárd beszedett bérleti díjból), mire a Tápai Péter vezette önkormányzati tulajdonú cég csak 370 milliót ígért. Ehhez jött még három másik cég veszteséges üzletterve, amiket el is fogadott - ismét csak jobbikos szavazattal - a közgyűlési többség, így összesen 500 milliós hiány keletkezett volna a februárban nagy nehezen elfogadott költségvetésben. Csakhogy ekkor Botka - a fideszesekre tolva a felelősséget - fogta magát, és rendkívüli pénzügyi állapotot hirdetett, s az önkormányzat felfüggesztette nem kötelező feladatainak finanszírozását. (Ezek pályázati kereteket, kulturális, egyházi és sporttámogatásokat érintettek.) Nem is várt a válaszra, Botka mindjárt levélben kínálta az alkut: a Fidesz vagy visszavonja az elfogadott üzlettervekről szóló közgyűlési döntést, vagy csökkenteni kell a költségvetés kiadási oldalát - ez alighanem népszerűségvesztést jelentett volna a kormánypártiaknak. A Fidesz, noha zsarolással vádolta a polgármestert, végül belement, és a május 27-i közgyűlés előtt Botka és Bohács közösen tartott sajtótájékoztatót a megállapodásról. Egyik szegedi forrásunk így jellemzi a több mint fél éve folyó csatározásokat: "Botka nem először érvényesíti kisebbségből az akaratát. Hatékonyan kommunikál, jól játssza ki a kezében lévő kártyákat. Ám hiába a részsikerek, a harc mindig újrakezdődik. Kérdés például, hogy meddig tudja maga mellett tartani a hozzá lojális főjegyzőt, akit a Fidesz ősz óta igyekszik leváltani, de eddig felkészületlenül tették ezt. Ha viszont sikerül leváltaniuk Mózes Ervint, az nagy érvágás lesz Botkának. És nagy győzelme a Fidesznek, hiszen ha egy hozzájuk lojális főjegyzőt sikerülne Botka nyakába ültetni, aki mondjuk állandóan törvényességi aggályokat vetne fel a polgármester tevékenységével szemben, az akár megakaszthatja a hivatal működését is."

Botkát segíti, hogy a helyi Fidesz közel sem olyan egységes és "jól kezelhető", mint például az ő frakciója. "Ott rend és szigor van, eszébe se jut senkinek, hogy mást csináljon, mint amit a polgármester, illetve az alpolgármester kér. A Fidesznél egy hiszti is keresztülhúzhat mindent, úgy, mint június végén" - fogalmaz egy másik forrásunk. Mindennek évekre visszamenően számos oka van: amikor Botka 2002-ben először lett polgármester, a Fidesz nem is állított ki ellene senkit (köszönhetően a botrányokkal tűzdelt 1998 és 2002 közti Bartha-korszaknak, amikor a várost a maihoz hasonló tempóban szállták meg a fideszes érdekkörök; erről bővebben: Dzsentrivilág Dél-Magyarországon, Magyar Narancs, 2000. október 12., A szegedi gombolat, Magyar Narancs, 2000. december 21.), így ez a győzelem nem volt meglepő. A következő sokkal inkább, hiszen miközben 2006-ban narancsszínűre váltott a vidéki városok jó része, Botka ismét a közgyűléssel együtt húzta be a várost. A 2010-es országgyűlési választások előtt a fideszes pártvezetés éppen ezért nem bízhatott abban, hogy pusztán a városi politikusaiból meg tudja oldani a választókerületek megszerzését, ezért kérte fel a közélettel csak 2009-ben foglalkozni kezdő, ugyanakkor a városban ismert és népszerű Bohács Zsoltot arra, hogy győzze le egyéniben Botkát - ez sikerült is a korábbi kenuvilágbajnoknak. 'sszel listáról lett városi frakcióvezető, Kalmár Ferenc frakcióvezető-helyettessel ők a szegedi Fidesz országgyűlési tagjai. Ha ők a higgadtabbak - Botka is Boháccsal egyeztet -, akkor a harmincéves, a párt helyi szervezetébe már hét éve belépett Gyimesi a kemény hang.

Az ambiciózus jogász vezeti azt az "átvilágítóbizottságot", amelyet Botka ősszel gyorsan megtorpedózott. Az eddigi munka eredményességéről megoszlanak a vélemények: Gyimesi szerint a vizsgálatok visszamenőleg igazolják a felmentések jogosságát, mivel "szabályokat sértő, több tízmilliós bútorbeszerzésekre, közbeszerzési szabályokat kikerülő beruházásokra és több helyen folytatott felelőtlen gazdálkodásra derítettek fényt". Kifogásolták a városi televízió korábbi vezetőjének angolnyelv-tanfolyami díját, de a fideszes-jobbikos többségű bizottság hibás üzleti politikának tartja azt is, hogy a közlekedési cég saját maga épített villamosokat. A fő fogás mégis a környezetgazdálkodási vállalat "edényzetfelmérés" címszó alatt elköltött milliói lettek, melyet Gyimesi a BKV fénymásolófelméréseihez hasonlított; de a cég benzinpénzei is problematikusnak minősíttettek. A megyei rendőrség arról tájékoztatta lapunkat, hogy az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálódik; megjegyzendő azonban, hogy a korábbi fideszes önkormányzati képviselő Szabó Ferencet decemberben váltó Makrai László is tagja volt a cég korábbi felügyelőbizottságának, így betekintése lehetett a szerződésekbe - mégsem szólt, hogy baj lenne.

A vizsgálatok érdekes hozadéka lett a kormánypárti frakcióban a legerősebb üzleti kapcsolati befolyással rendelkező Póda Jenő exponálása is. Kiderült ugyanis, hogy a Fidesz helyi erős emberének érdekeltségébe tartozó egyik cég 150 millió forintos értékben szállított be annak a környezetgazdálkodási cégnek, amelynél Gyimesiék épp a korrupciót igyekeztek bizonyítani - miután az ügy napvilágra került, Póda lemondott bizottsági posztjáról. (Rajta kívül még a jobbikos Keresztúri érintettsége is felvetődött az IKV-tól milliós megbízásokat kapó Dél-Konstrukt Kft.-ben.) "Egyelőre nincs semmi hatalmas fogás. Az viszont látható, hogy a cégek előző vezetési időszakában néhol kicsit nagyvonalúan kezeltek bizonyos dolgokat. Hogy ez átlépte-e a jogszerűség határát, azt nem mi állapítjuk meg" - mondja az egyik nem kormányparti tag.

A szigorú elszámoltató szerepében mutatkozó Gyimesi amúgy nagyvonalú is tud lenni. Egyéni indítványa szerint pályázat nélkül járna nettó 48 millió forint Kligl Sándor szobrásznak (aki Lengyel Györgyinek, a Polgári Magyarországért Alapítvány korábbi, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány jelenlegi igazgatójának az élettársa) a magyar Nobel-díjasok egész alakos bronzcsoportjának elkészítéséért - erről ősszel szavaz a közgyűlés. Emellett Gyimesi kezdeményezte tavasszal Rákosi Mátyás szegedi díszpolgári címének visszavonását, amiképp ő indokolta meg, miért nem lehet ugyanezt Gömbös Gyulával is megtenni (ehhez is kellett a jobbikos képviselő szavazata). A fiatal politikus-jogász édesapja, az operaénekes Gyimesi Kálmán pedig április 15-én, zárt ülésen kapta meg a város díszpolgári címét.

Folytatás lesz

Látható, milyen politikai szkander folyik a szegedi városházán: ha a fideszesek vágnak alá Botkának, a következő alkalommal már ő áll elő valamivel. Amikor februárban felvetődött annak a lehetősége, hogy a kormánypártiak nem szavazzák meg a 2011-es költségvetést, a városban továbbra is népszerű - egy májusi felmérés szerint a szavazók kétharmadának bizalmát élvező - Botka könnyen eljátszhatott a feloszlatott közgyűlés és az előre hozott választás gondolatával, mivel a jelenleginél nehezebb helyzetbe aligha kerülne; és a költségvetést meg is szavazták. De itt van a legújabb ügy: a mostanra már vele "szemben álló" cégek ellenőrzésére öttagú felügyelőcsoportot hozott létre július elején, amelynek a gazdálkodás ellenőrzése és a folyamatos jelenlét lesz a feladata. (A bizottságot Kispál László, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi munkatársa vezeti majd.) Az ügy kapcsán a Fidesz megfigyelést, a Jobbik titkosszolgálati eszközöket emleget, az érintett cégek pedig közös petícióban szögezték le, hogy nem fognak együttműködni - vagyis érdekesnek ígérkezik az ősz is a szegedi városházán.

A szegedi politikai helyzet miatt a lakosok szívnak; például a mozi ügyében (ami mellett amúgy a polgármester is elkötelezett). A petícióban tiltakozó, a polgármesterrel már a nyilvánosság előtt is ujjat húzó cégek közt találjuk ugyanis azt az IKV-t, amely most a mozi felújítása kapcsán mondhat hivatalos véleményt augusztus 15-ig arról, mennyire indokolt a tartós bezárás. De nem csak emiatt aggódhatnak a Belvárosi mozi munkatársai, hiszen a leváltást a fideszes partizánakció miatt megúszó Sódar István sem pihen: írásban kér válaszokat a Szegedi Ifjúsági Ház - így a Belvárosi mozi - alkalmazottaitól arra a kérdésre, hogy mely szakszervezetnek a tagjai, miközben a kötelező nyilatkoztatást a munka törvénykönyve szigorúan tiltja. Az ügyvezető az esetleges dolgozói kedvezmények miatt firtatja a dolgot - a munkavállalók azonban bizalmatlanok. A lakat után már bármit el tudnak képzelni.

Még vár

Személye a jobboldali szavazóknak is elfogadható, nincsenek korrupciós ügyei, Lázár Jánossal éppúgy megtalálja az együttműködéshez szükséges hangot, mint Kiss-Rigó László megyés püspökkel - e tulajdonságaival Botka László az MSZP fehér hollója, nem is csoda, hogy egyesek benne látták Orbán Viktor újabb lehetséges kihívóját. Csakhogy a pár centi híján kétméteres Botkát, noha 1994-ben kezdte az Országgyűlés padjait koptatni, egyelőre nem vonzza az országos politika. Miniszterelnökként előbb Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc is ajánlott neki miniszteri széket - nem kellett neki. "Szeged a legfontosabb" - jelezte többször; legutóbb a tavaly nyári tisztújításon nem vállalt tisztséget a pártelnökségben a közelgő polgármester-választásra hivatkozva. "Bevált a stratégia" - kommentálja magát utóbb a főképp modernizációs és fejlesztéspárti várospolitikát preferáló Botka. Mégis kérdés, mikor vállal szerepet a szocialista párt vezetésében. "Nyitott vagyok, de megvannak a feltételeim - mondja a Narancsnak. - Amíg a jelenleg zajló vita le nem zárul a pártban, addig én nem vállalok pozíciót. Ha ez még 2012 nyarán, a következő tisztújításkor is így lesz, velem ne számoljanak. Mesterséges szembenállásnak tartom a gyurcsányisták és az úgynevezett régiek harcát." Azért használja a mesterséges jelzőt, mert szerinte a tagság jó része aggodalommal nézi a felső körökben folyó harcot, amely elsősorban hatalmi jellegű, és korántsem világnézeti. "Nem is szeretnék a merre tovább kérdésben állást foglalni." Botka korábban jó viszonyt ápolt Gyurcsánnyal: 2004-ben más erős megyei politikusok mellett az ő támogatása is kellett a korábbi ifjúsági és sportminiszter győzelméhez Kiss Péterrel szemben a miniszterelnöki szavazáskor. Azóta azonban sok víz folyt le a Tiszán, kettőjük viszonya nem a régi. Egy interjúban nemrég Botka arra emlékeztetett a demokratikus platform egyik kezdeményezése okán (a párt vezető tisztségviselőit a párttagok választják), hogy pártelnöki periódusa alatt Gyurcsány korántsem érezte ilyen fontosnak a tagság véleményét - sőt időnként nemcsak a frakcióét, de az elnökségét is megspórolta.

szerző
Nagy Gergely Miklós
publikálva
2011/29. (07. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra