„Fideszes tégla” is nehezíti a Momentum választási felkészülését

Belpol

Megnéztük, hogyan rángatná ki magát a kátyúból a párt.

„Ilyen erős induló lendülettel, tudásanyaggal, kapcsolatrendszerrel, nemzetközi renoméval bizony előrébb is tarthatnánk annál, ahol ma állunk” – mondja némi önkritikával a Momentum 106 egyéni képviselőjelöltjének egyike. A tavalyi NOlimpia kampánnyal a főváros olimpiai pályázatának visszavonását kikényszerítő, azóta hivatalosan is párttá alakult mozgalmat januárban 0 és 3 százalék közé mérték a közvélemény-kutatók. A kampánystart előtt kevés politikai elemző fogadna arra, hogy a párt április 8-án eléri az 5 százalékos parlamenti küszöböt, és bejut az Országgyűlésbe.

Nyomtatott lapszámunk Momentummal foglalkozó cikkében annak jártunk utána, mi állhat a mögött, hogy a pártról az utóbbi időben leginkább a lemondások és belső veszekedések kapcsán cikkeztek.

Az elmúlt hónapok momentumos bénultságában szerepet játszott egy „fideszes tégla”, aki egy minden párttag számára elérhető Facebook-csoportból szivárogtatott az Origónak. Emiatt azután a vezetőség kevesebb információt osztott meg a tagokkal. „Legkésőbb szeptember óta nyilvánvaló, hogy valaki belülről a Momentum ellen dolgozik, de nem tudjuk, ki az. Ez komoly bizalmatlanságot teremtett egy alapvetően bizalomra épülő közösségben” – mondja egy momentumos forrásunk, de hozzáteszi, kizárólag olyan információk kerültek ki, amelyek természetes velejárói egy párt életének. Fekete-Győr András is úgy látja, bár eleinte okozott némi paranoiát a beépített ember, mostanra megtanultak együtt élni azzal, hogy a párt belső élete a nyilvánosság előtt zajlik.

A cikkből kiderül még, mivel készül a Momentum a kampányra, miben bíznak és milyen választói csoportot céloznak meg a momentumosok. Azt is megpróbáltuk felmérni, hogy mely esetekben lenne hajlandó visszalépni a párt más ellenzéki jelöltek javára.

Teczár Szilárd írása a Magyar Narancs 2018. február 15-i számában olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?