A Magyarországon működő vállalkozások társasági adójuk (tao) egy részét felajánlhatják a látványsportágak és a film támogatása mellett a nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetek számára is. A nyilvántartásba vételt a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) mellett működő Előadó-művészeti Iroda végzi. Az önkormányzati és állami fenntartású szervezetek automatikusan nyilvántartásba vétetnek, közhasznú jogállású szervezetek (alapítvány, egyesület, nonprofit kft.) számára pedig elég hároméves működés, és hogy a főtevékenységük közhasznú előadó-művészet legyen. Jelenleg 370 színház, szimfonikus zenekar, táncegyüttes felel meg ennek, így ők az EGT országaiból származó előző évi jegybevételük 80 százalékáig igénybe vehetik a taofelajánlásokat. A jegybevételt az Előadó-művészeti Iroda igazolja a színházak, zenekarok számára az általuk szolgáltatott adatokból, amelyek ezzel az igazolással keresik meg a gazdasági vállalkozásokat vagy közvetítő cégeket.
A törvényalkotó eredeti szándéka 2009-ben az volt, hogy a színházaknak, zenekaroknak kiegészítő forrást biztosítson. Az eredmény nem ez lett, az önkormányzatok a taobevételek arányában csökkentették színházaik támogatását, sőt, a fővárosban meg is sarcolták őket, bérleti díjat követelve tőlük. Az idén befolyt 17 milliárd forintnyi tao zömét – becslésünk szerint minimum 80 százalékát – az állami és önkormányzati színházak, szimfonikus zenekarok, illetve a kritika és közönség által is jegyzett független kezdeményezések vették igénybe. Ez rendjén is van, hiszen nekik létfontosságú a tao, ezért is reménykednek benne (a filmmel és a sporttal együtt), hogy a konstrukcióra vonatkozó, 2015 végén lejáró uniós engedély megújítását kéri majd a kormány Brüsszeltől. (Ebben azért is bízhatnak, mert a sporttámogatások jó része is a taóból ered.) A kulturális államtitkárság azonban kérdésünkre nem állt ki egyértelműen a tao mellett. Azt írták, hogy „a tapasztalatok leszűrése és az észrevételek kiértékelése folyamatban van, ezt követően születhet döntés arról, hogy a többi érintett ágazattal együtt milyen javaslatokat fogalmazunk meg”. A tao túlélési esélyeinek nem tesz jót, hogy a rendszer számos visszaélésre is lehetőséget ad, igaz, ezek szigorúbb szabályozással elkerülhetők volnának.
| ||
A taót a legtöbb bírálat a külföldi turnék után igénybe vehető támogatás miatt éri, hiszen ezek a legkevésbé ellenőrizhetők. Az is kérdéses, hogy egy kereskedelmi alapon létrejött külföldi turnét miért támogat az állam adóforintokkal?
A külföldi turnék legnagyobb nyertese az Operettszínház, hiszen előadásaik 28 százaléka ebbe a kategóriába esik, bevételüknek valószínűleg még nagyobb hányadát adva. 1,5 milliárdos jegybevétel után idén a második legtöbb, 1,1 milliárd forintnyi taót sikerült begyűjteniük. A turnékat ráadásul egy forprofit magáncég, a korábban Lőrinczy György vezette Pentaton Kft. szervezi – ma már ő az Operettszínház igazgatója.
A Vadász Dániel menedzser tulajdonában álló Operettissima 138 milliós jegybevételt igazolt, ez után 95 millió taót szedett be. Honlapjukon elsősorban külföldön megvalósult opera- és operettprodukciók szerepelnek, kivételt csak néhány „pódium-előadás” jelent, amit a Pentatonnal közösen, a Rózsavölgyi Szalonban valósítanak meg.
Óvatos Dubaj
Nézzük, hogyan lehet a turnébevételeket felturbózni! Vegyünk egy táncprodukciót, amelyért a társulat egy háromfellépéses németországi turné során 30 millió forintot kap. Amikor legközelebb meghívják őket, nem emelik, hanem csökkentik az áraikat, mondjuk 15 milliót kérnek a vendégszereplésért – cserébe viszont azt, hogy a jegybevételt futtassák át az őket fenntartó hazai (magyarországi) nonprofit cégen. Befolyik hozzájuk például 80 millió forintnak megfelelő euró, ennek nagy részét (a példánál maradva: 65 millió forintnyi eurót) visszafizetik a partnernek terembérlet, szervezési költség vagy bármi más címén, ami költségként jelenik meg náluk. Így viszont már a 80 millió forint 80 százalékának megfelelő taót igénybe tudják venni, az esetben 64 millió forintot. Beszélgetőpartnereink közül volt, aki látott, fordított ilyen szerződést. Jogilag szinte megfoghatatlan az ügy. Mindenki jól jár, a külföldi partner olcsón jut hozzá a produkcióhoz, a cég pedig egy egyszerű trükkel minimum megduplázza, esetleg megtriplázza bevételét.
Ezekben az esetekben van teljesítés, ám van olyan is, amikor csupán papíron létezik az előadás. Minél távolabbi, minél egzotikusabb országról van szó, annál nehezebb utánajárni, hogy a horribilis jegybevétel mögött volt-e valós teljesítés. Forrásaink szerint az Előadó-művészeti Irodának feltűnt néhány irreálisan magas jegybevételt igazoló dubaji és mexikói számla, ennek hatására nemrégiben módosult a törvény. Igaz, az eredeti elképzelést felpuhították, így az EU-n belüli turnékra továbbra is igénybe lehet venni a taót.
Az Előadó-művészeti Irodától szerettük volna megkérdezni, milyen eredményeket érnek el a visszaélések felderítésében, de lapzártánkig nem kaptunk választ. Az irodától amúgy nemigen tart senki, hiszen bár adóbevétel felhasználásáról van szó, annak ellenőrzését nem a nyomozati jogkörrel is rendelkező NAV végzi, hanem egy kilencfős hatóság, amelynek a taóhoz és a szervezetek nyilvántartásához kapcsolódó összes adminisztratív feladatot is el kell látnia.
Dramatizált koncertek
Hallott már ilyenről a kedves olvasó? Nem? Olyan könnyűzenei koncertek ezek, amelyeknek történeti száluk is van, és így már eladhatók színházi produkcióként. Ilyen volt az R-GO – Egy legenda története, amelyet a Bezzegh Zoltán elnök által gründolt Esztrád Színház Közművelődési és Közhasznú Kulturális Egyesület állított színpadra Agárdon. Ők tavaly 452 millió forint jegybevételre tettek szert, és 300 millió forint taót gyűjtöttek. José Carreras karácsonyi koncertje a SYMA-ban vagy a The Tenors, a Kassa – EKF 2013 záróünnepsége is hozott taót a konyhára.
A „Megasztár–Caramel-turné” „nem véletlenül kapta A legenda folytatódik – sikersztori két felvonásban címet, hiszen többről van szó, mint egyszerű koncertről: az énekesek az erre az alkalomra írt különleges színdarab keretében adják elő dalaikat. Az első felvonásban a Megasztárok koncert-musicaljét láthatjuk, a második felvonás pedig – a legenda folytatása – Caramel látványos show-ja.” Ezzel a szöveggel hirdette a Műhely Produkció Közhasznú Nonprofit Kft. a bulit, s nyalta be utána a taót, hiszen a vak is látja: nem koncertről, hanem zenés színházi előadásról van szó.
Divatos manapság, hogy könnyűzenei sztárok szimfonikus kísérettel lépnek fel. A Műhely Produkció több ilyet is kínál, Caramel a Kodály Filharmonikusokkal, Csepregi Éva a Magyar Virtuózok Kamarazenekarral lépett fel. Az is lehet, hogy Stingtől irigyelték meg a nagyzenekari kíséretet, ám valószínűbb, hogy a koncertszervezők találták ki a rendszert: a közönségnek a sztárt, az Előadó-művészeti Irodának a szimfonikusokat adták el, vagyis a zenekari koncert jegybevétele után taót igényeltek.
Megyeri László egykori színházigazgató, a társaságiadó-törvény egyik kezdeményezője ma elsősorban tanácsadóként működik, többek között a Műhely Produkcióval is kapcsolatban áll. Véleménye szerint kétségtelen, hogy nem ilyen projektek lebegtek a törvényalkotó szeme előtt, de állítja, hogy mindez teljesen jogszerű. Amiben nyilván igaza van.
A Bakti Attila birtokolta Műhely Produkciónak 770 millió forint jegybevétele volt tavaly, sikerült is 610 millió taót összeszednie; ez a negyedik legmagasabb összeg,
10 millióval több, mint a Madách Színházé. Pappné Borics Katalin 2013-ban 544 millió forint árbevételt produkáló Maszka Színház Nonprofit Közhasznú Kft.-jének 538 millió forint volt a jegybevétele, nekik is sikerült majdnem a maximális összeget, 428 milliót megcsípniük – így 100 millióval megelőzik a listán utánuk következő Művészetek Palotáját. Bár a Műhely és a Maszka tulajdonosa két különböző személy, profiljukban, vezetésükben, még honlapjaik dizájnjában is nagyon hasonlóak. Ondrik Gabriella a Maszkában ügyvezető volt október 14-ig, a Műhely Produkcióban pedig irodavezetőként tűnik fel. A Maszka profiljának része a flamencoshow, Caramel, az R-GO, a Rajkó Zenekar.
A Műhely Produkció szervezte Richard Clayderman koncertjét, akit a már említett Magyar Virtuózok kísértek. A Moscow City Ballet 22 állomásos angliai turnéja után is igényelhetnek taót, hiszen a Hungarian Sinfonietta kíséri őket, ahogyan a Diótörő jégrevü alatt is magyarok húzták. Miután a törvény csak azt írja elő a taojogosultság feltételeként, hogy nyilvántartásba vett szervezetnek kell létrehoznia a produkciót, elvben nem szükséges az sem, hogy az előadásban magyar közreműködők legyenek. Megyeri László erre azt mondja, hogy nem ildomos túlfeszíteni a húrt, és szembemenni a törvény szellemével.
Nem mindenki van ezzel így. Varga László Ádám és Tóth Gergely 2011-ben alakult cége, a Táncművészetért Nonprofit Kft. 220 millió forintos jegybevételt ért el tavaly, és 174 milliós taót igényelt. A szervezőiroda nagyszabású külföldi produkciók utaztatására szakosodott, 2012-ben például az orosz Mojszejev Együttes és az Ukrán Állami Népi Együttes show-ját hozták Magyarországra, idén a Kijevi Balett van soron. A neten nem leltük a nonprofit kft. honlapját, megtaláltuk viszont a két tulajdonos forprofit kft.-je, a Concert Europe hasonló nevű weblapját. Az egyik ügyvezető elárulta, hogy a szuperprodukciók után igényeltek taót, hiszen valójában koprodukciókról van szó, például Janits Edit koreográfus tanította be a Mojszejev magyar vonatkozású táncát.
Ha valaki rá tudná beszélni Madonna stábját, hogy a következő európai turnéját papíron ne a Live Nation, hanem a Megpróbálom Közhasznú Alapítvány szervezze, akkor a magyar adófizető vállalkozások mintegy 80 százalékkal megemelnék a sztár jegybevételét.
Tánc három műszakban
Mérték(telenség) kérdése, ki meddig megy el a taotörvény hézagainak kihasználásában. A legtöbb beszélgetőpartnerünk szerint idén az ExperiDance együttest működtető, Román Sándor és Vona Tibor tulajdonában lévő Rivalda Stúdió Művészeti Iroda Közhasznú Nonprofit Kft. jutott a legmesszebb. A Rivalda Kft. az Előadó-művészeti Irodának leadott adatai szerint 3,58 milliárd forintos jegybevételt, és az azután járó 2 milliárd forintnyi taót begyűjtve a legsikeresebb magyar művészeti cég lett. Előadásaikat 588 ezer fizető néző látta. Összehasonlításul: a Magyar Állami Operaház ennél kevesebb, 549 ezer nézőt vonzott – az Erkel Színházzal együtt! A tízezer forintos jegyeket is áruló operaház a Rivalda jegybevételének csupán harmadát, 1,28 milliárd forintot kasszírozott. Az Előadó-művészeti Iroda nyilvános adataiból kiderül: Románéknak Budapesten 132 saját előadásuk volt, és 1066 (!) koprodukciós előadás mellett még 67 előadást be is fogadtak. Ez csaknem 1200 előadás. Ha minden áldott nap játszottak, karácsonykor és nyár közepén is, akkor átlagosan naponta több mint 3 előadást kellett lenyomnia a hivatalosan 38 fős társulatnak. Emellett 16 saját és 28 koprodukciós turnéelőadásról is beszámoltak. Egy előadásnak tehát átlagosan 3 milliós bevételt kellett volna produkálnia, amit alig 500 nézőnek kellett volna összeadni 6000 forintos nettó jegyárak mellett, ha minden este telt ház is lett volna.
Megkértük Vona Tibor ügyvezetőt, hogy sorolja fel ezeket az előadásokat, de lapzártánkig nem kaptunk konkrét választ. Az ExperiDance honlapján mi 212 előadást számoltunk meg 2013-ban, ez kevesebb, mint havi 18. Az Előadó-művészeti Irodát is megkérdeztük, hogy nem tűnt-e fel nekik a fizikai teljesítőképesség határát súroló föllépésmennyiség, de lapzártánkig nem kaptunk választ. A XIII. kerületi önkormányzat évi bruttó 50 millió forintért adta bérbe a Rivaldának a RaM Colosseum 638 főt befogadó színháztermét 200 estére, és száz további estére opcionális jogot is szerzett újabb 20 millió forintért.
Jótékonykodók
A legdurvább trükkről a vs.hu számolt be nemrég. A Kamarabalett Közhasznú Egyesület szervezésében a Madách Musical Táncművészeti Iskola tanulói 2013 őszén Pestszentlőrincen előadták a Bogármese című darabot, majd a Diótörőt. A jegyekre egy másodvonalbeli világsztár Aréna-koncertjének ára, 12 ezer forint volt nyomtatva, a kicsik azonban adományként, ingyen kapták őket.
A jó ügyet a XVIII. kerület fideszes vezetése is felkarolta, és ingyenesen bocsátotta a produkció rendelkezésére a sportcsarnokot. A lap szerint Zuglóban, Józsefvárosban és Egerben is hasonló eset történt, így – legalábbis papíron – 100-120 milliós adományt osztott szét a cég. Sárközi Gyula, a Madách Musical Táncművészeti Iskola vezetője a sajtóban nyilatkozva a produkció létrehozásának költségei miatt teljesen indokoltnak nevezte a belépőkre nyomtatott 12 ezer forintos jegyárat. Igaz, ezeket a darabokat máskor épp ennek a tizedéért láthatják a nézők. Mi áll a nagylelkűség mögött? Igen, a jegyár 80 százaléka ez esetben is növeli az igénybe vehető taoalapot, így máris 80-100 millió forinthoz jut e nagyvonalú gesztussal a cég.
Meg is látszik a honlap nélküli Kamarabalett számain: 2013-ban 177 millió forint taót gyűjtöttek, 20 millióval megelőzve a Nemzeti Színházat, 2012-ben pedig 174,7 milliót. A Kamarabalett a Madách Musicalből vált ki, tulajdonosa Süle Éva, akinek lakcíme a cégbírósági adatok szerint megegyezik Sárközi Gyuláéval. (A jegyeket formálisan meg kell vásárolnia valakinek, hiszen a törvény szerint ingyenes program után nem lehet taót igénybe venni, csak a ténylegesen befolyt nettó jegybevétel után.)
Ügyetlenebb megoldás, ha a jegybevétel meg sem jelenik az üzleti eredményben. A Marosvölgyi Klára elnök vezette szegedi Nagyvilágban a Magyar Kultúráért Közhasznú Egyesület 67 milliós jegybevételt igazolt 2012-ben, és igénybe vett 42,9 millió taót. Honlapjukat nem leljük, az interneten nem találunk a nevükben szervezett programokat, az Előadó-művészeti Iroda nyilvános adataiból az látszik, hogy a cég nem adott le beszámolót, ügyvezetőjüket többszöri próbálkozás után sem értük el. Pedig fontos volna tudni, hova tűnt a 67 milliós jegybevételük, ha a bíróságnak beadott 2012-es közhasznúsági jelentésük szerint összes bevételük csupán 28 millió forint volt.
Működtetik a show-t
A legnagyobb haszonélvezők a hakniszínházak és a szórakoztató zenét húzó szimfonikus együttesek. A Fogi Színháza Egyesület több mint 100 milliós taót tudott érvényesíteni, a Turay Ida Színház 120 milliós jegybevétel után 60 millióhoz jutott. 70 milliót szerzett a Böröndi Tamás vezette Grand Event Production Kft., amely az egyik Bécsi úti bevásárlóközpontban működő Vidám Színpadot üzemelteti. A Jamdance 233 milliós jegybevételhez 137 milliós taót gyűjtött, kicsivel többet, mint a Katona József Színház. Honlapjuk szerint néhány nagyszabású táncprodukciót csinálnak (Széttáncolt cipellők, Táncok útján) a MOM-ban. Különös a Hivatásos Ír Sztepp Táncosok Egyesülete, ők 110 millió taót zsebeltek be. Az egyesület weblapja, a www.irishdance.eu a Magyarországon élő ír szteptáncos, Catherine Gallagher honlapja. Az egyesület céljai között szerepel az ír táncosnő és koreográfus által vezetett Irish Dance Experience „show működtetése Magyarországon”.
A korábban többször előkerült Magyar Virtuózok 887 milliós jegybevétel után 700 milliós taót húztak, ez a harmadik legnagyobb összeg. A Szenthelyi Miklós hegedűművész által alapított együttes sokat turnézik itthon és külföldön, ők játszottak Mága Zoltán újévi koncertjén vagy a SYMA csarnokban, az Operettgálán.
Kiemelkedő eredményt ért el a Studió 11 zenekar alapítványa, a StudioArt Egyesület, amely félmilliárd forintnyi taopénzt gyűjtött. (Körülbelül ennyit sikerült beszednie a világ egyik legjobb zenekarának, a Budapesti Fesztiválzenekarnak is.) A Mága Zoltánt rendszeresen kísérő zenekart fenntartó Ymiso Hungary Kulturális Közhasznú Egyesület 265 millió taót kasszírozott. Az Anonymus Színház 170 milliós taót tudott igénybe venni, honlapjukon Roby Lakatos, illetve a Harlem Gospel Choir koncertje szerepel.
Azokat a cégeket, amelyek működéséről a cégnevük alapján nem lehetett az interneten információt találni, levélben kerestük meg, de egyikük sem válaszolt. Így nem tudjuk, hogy a 200 millió forint taóhoz jutó Aranyalma Nonprofit Kft. milyen előadásokkal teremtette elő a jegybevételt, ahogyan a ruházati kiskereskedelemmel is foglalkozó, végrehajtás alatt lévő Oké-Way Nonprofit Kft.-ről is csak annyi tudható, hogy 95 milliós taóban részesült. Nincs ez máshogy a 20 milliós taofelajánlásban részesült Gold Produkciós Iroda Művészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-vel sem. A 70 millió forintnyi taóval gazdagodott WestEnd Színház Művészeti, Közhasznú, Nonprofit Kft. weblapja nem üzemel, a tulajdonos, Szomor György másik cége, a Moho Sapiens ellen végrehajtási határozat van érvényben. A 70 millió taót szerzett Grand Event Production Kft. vezetője, Böröndi Tamás ígérete ellenére sem küldte át a cége által szervezett előadások listáját.
| Miért éri meg a cégeknek? A nagyobb teátrumok szerint egyre nehezebb a taót begyűjteni. Egyrészt a fő támogatók, a pénzintézetek, közműszolgáltatók rossz évet zártak tavaly, másrészt az idei törvénymódosítás előtt jobban megérte a cégeknek az adakozás. Ha egy vállalkozás egymillió forintot adott egy színháznak, ezt az összeget az adójából írta le, nem képződött tehát semmilyen haszna, sőt inkább költsége a papírmunkával. Ezt az összeget azonban költségként is elismertethette, és így már, ha a tízszázalékos adókulcs vonatkozott rá, 100 ezer forint nyereséget realizálhatott. Most ennek az összegnek a 75 százalékát kiegészítő támogatás címén fel kell ajánlania vagy az Emberi Erőforrások Minisztériumának, vagy a törvény hatálya alá eső előadó-művészeti szervezetnek – azaz csupán 25 ezer forint marad a zsebében. Idéntől már nem csökken automatikusan az adóalap, mivel számos olyan cég volt, amelyet épp ez tartott vissza az adományozástól, hiszen egyes multinacionális cégek ellenérdekeltek abban, hogy csökkenjen az adózás előtti eredményük: ez nemcsak a tőzsdén, hanem a vezetői prémiumok kiszámításánál is rosszul jött nekik. Felmerült korábban, hogy a tao egy központi NKA-szerű alapba folyna be, amit normatív és pályázati rendszerben újraosztana a szervezet. Az ügyeskedést ez megnehezítené, ám a politikának nagyobb befolyást biztosítana. |
