Gulyás Gábort leváltották, már nem ő a nemzeti biztos

  • Hamvay Péter
  • 2014. november 6.

Belpol

Mióta tiszteletlenül beszélt Fekete Györggyel, csak morzsákat kap a kormány asztaláról. És akkor még ez is.

Balatoni Mónika, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára szerezte meg Gulyás Gábortól a Velencei Biennále nemzeti biztosi címét. Balatoni a hó elején már át is vette a feladatokat. Az időzítés azért is furcsa, mert a pályázatnak a napokban kellett volna megjelennie. Úgy tudjuk, el is készült, Gulyás a zsűrit is felkérte. A lépésben van némi logika, hiszen a külügyhöz tartozik az új struktúrában a kulturális diplomácia egy része, így a 23 országban magyar kulturális intézetet működtető Balassi Intézet is. Viszont a döntés L. Simont gyengíti, mert Gulyást az ő embereként tartják számon, ahogy a biennálét lebonyolító Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. is az ő hátországának számít.

Balatoni Mónika

Balatoni Mónika

Fotó: MTI

Balatoninak – az MTI-nek adott első nyilatkozata szerint – nincs sok elképzelése a jövőről. Azt mondta, a Velencei Biennále jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedekben: mára a képzőművészeti és építészeti biennálék, valamint az évente megrendezett filmfesztivál mellett egyre fontosabbak a táncművészeti, színházi és zenei programsorozatok is, valamint a legújabb, a gyermekbiennále. Ugyanakkor kinevezése csupán a képzőművészeti és építészeti rendezvényen való megjelenés koordinálására szól, itt vehetünk részt ugyanis alanyi jogon, hiszen rendelkezünk saját pavilonnal a biennálénak helyt adó Giardini parkban. Különös, hogy az egyik legjelentősebb kortárs képzőművészeti seregszemlének olyan nemzeti biztosa lesz, aki nem rendelkezik gyakorlattal és végzettséggel e téren. (Balatoni – önéletrajza szerint – film- és színházelméletet, illetve dramaturgiát tanult, politikai megbízatásai előtt a Madáchban, a Nemzetiben és a debreceni Csokonai Színházban volt dramaturg.)

Gulyás Gábor 2012 novemberében mondott le a Műcsarnok vezetéséről, ahová pályázat nélkül nevezte ki Szőcs Géza. A lépés az után történt, hogy a kultúráért felelős államtitkár, L. Simon László közölte, hogy a kormány döntése alapján január elsejétől a Műcsarnoknak, mint ingatlannak a tulajdonjoga a Magyar Művészeti Akadémiáé (MMA) lesz. S bár a kortárs kiállítóhelyet üzemeltető nonprofit kft. tulajdonosa továbbra is az Emberi Erőforrások Minisztériuma maradt volna az akkori elképzelések szerint, a Műcsarnok művészeti és tartalmi kérdéseiben egyetértési jogot kapott volna az MMA elnöke. Gulyás azzal indokolta lemondását, hogy az MMA "egyetértési joga" mellett nem tudná szuverén módon irányítani az intézményt. Akkor több mint 60 művész és újságíró írta alá azt a szolidaritási nyilatkozatot, amely a lemondott igazgató lépését példamutatónak tartotta. Köztük volt néhány jobboldalhoz kötődő személy is, mint például Rockenbauer Zoltán egykori kulturális miniszter.

A foglyul ejtett Műcsarnok

Miközben a lemondott igazgató a Műcsarnok sikereit taglalta a sajtónak, az előtér kiabálástól volt hangos. A Szabad Művészek csoport újabb demonstrációja – lásd videónkon – tiszta beszéd volt, adekvát tiltakozás, bátor és okos érveléssel. Pont ez hiányzott az ezt követő konferenciáról. (2012. 12. 31.)

 

Ám a végül 2012. december 28-án beterjesztett – de sokáig el nem fogadott – Magyar Művészeti Akadémia működésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló törvényjavaslatban nem szerepelt az egyetértési jog. Gulyás január 8-án azt nyilatkozta, ha a Műcsarnokot működtető kft. megőrzi a függetlenségét, nem döntő jelentőségű, hogy telekkönyvileg kihez tartozik az épület. Hozzátette, egyébként sem fogadta el felmondását a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Tehát maradt.

Gulyás Gábor a Giadiniben tavaly

Gulyás Gábor a Giadiniben tavaly

Fotó: MTI

Gulyás akkor nyilván azért táncolt vissza, mert lemondásával maga tolta volna a sámlit Fekete György alá, hogy az magáévá tehesse a Műcsarnokot. Hiszen amit a kormányhatározat és az említett törvényjavaslat zárószavazás előtti elakadása nem adott meg számára – például az igazgató kiválasztását –, azt Gulyás távozása kényelmesen és botrányok nélkül tálcán kínálta volna.

2013 augusztusáig tartott ez az állapot, akkor hirtelen bejelentette, szeptember elsejével távozik, pedig akkor még semmi nem változott a Műcsarnok státuszában. Halász János, akkori kulturális államtitkár bejelentette, Gulyás közös megegyezéssel távozik, és nem a MMA miatt, hanem mert miniszteri biztosként tevékenykedik tovább. Feladata a kortárs magyar képzőművészet nemzetközi pozicionálása és a Budapest Biennále koncepciójának kidolgozása lesz, valamint marad a Velencei Biennále nemzeti biztosa, és az általa indított Flash Art magazint is tovább gondozza. Tehát Gulyásnak annyit sikerült elérni, hogy a Műcsarnok éléről való csendes távozás után megtarthatta korábban is birtokolt jogköreinek és projektjeinek egy részét.

Velencei Biennále – Problémák a magyar részvétel körül

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere végül nem nyitotta meg a Velencei Biennále magyar pavilonjának kiállítását, így senki nem képviselte a minisztériumot a magyar állami (és nemzeti) kulturális reprezentáció egyik fő helyszínén, a velencei Giardiniben. (2013. 06. 17.)

 

Alig telt el egy hónap, s csaknem egy év után, októberben végre törvény lett a javaslatból, és az MMA megkapta a Műcsarnok épületét. De 2014 májusáig kellett várni, amíg kormányhatározat született arról, hogy a Műcsarnokot működtetető kft. tulajdonosi jogait is megkapja a MMA, méghozzá 15 évre. Júniusban Szegő György személyében meg is találták az MMA-kompatibilis vezetőt.

A Budapest Biennáléből semmi nem lett, keveset lehetett hallani Gulyásról. Amikor L. Simon a Miniszterelnökség államtitkára lett, Gulyás is előkerült, ő rendezte a frissen megnyílt Honvéd Főparancsnokság első kiállítását. Szó volt arról is, hogy a szintén L. Simonhoz tartozó Várkert Bazár első nagy kiállítása egy Csontváry életművét bemutató tárlat lesz, amit ugyancsak Gulyás rendezett volna. Ám kiderült, a nagyméretű képek mozgatása számos műtárgyvédelmi kérdést felvet, például legfeljebb helikopterrel lehet volna kiemelni a pécsi múzeumból azokat, s a Várkert Bazár terei sem voltak megfelelőek a bemutatásra, így ez a terv is kútba esett.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.