Kisebb felzúdulást okozott szakmai körökben, amikor Juhász Miklós, a GVH elnöke szeptember 25-én arról beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy nagyon meglepődne, ha fellebbezés miatt nem a bíróságon folytatódna a bankok kartellügye. Juhász a bíróságok ügymenetét ismerve 2015-re várja a jogerős ítéletet.
A GVH még 2011 novemberében indított eljárást több pénzintézet - az OTP, az Erste, az MKB, a Raiffeisen, a CIB, az Unicredit és a Fundamenta-Lakáskassza - ellen kartell gyanúja miatt, miután észlelte, hogy a bankok közel egy időben jelentősen emelték lakossági jelzáloghiteleik kamatát (a Fundamenta-Lakáskasszával szemben időközben megszüntették az eljárást). 2011 őszén egyébként többszörösére emelkedett a hitelek iránti kereslet, köszönhetően a kedvezményes devizahitel-végtörlesztés lehetőségének. A Portfolio.hu információi szerint a versenyhivatal előtti bejelentő maga Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának fideszes elnöke volt - de az ügy erős politikai hátszele ettől függetlenül is érzékelhető.
| ||
A GVH elnökének az elmarasztaló döntést mintegy megelőlegező nyilatkozata azért érdekes, mert bankkartellügyben a versenyhivatal nem hozott határozatot a szeptemberi nyilvános tárgyaláson, a hivatalos tájékoztatás szerint ez a törvényes határidőn belül, azaz 2013 végéig várható. A hivatal működését jól ismerő forrásaink hatalmas szakmai bakinak minősítették Juhász nyilatkozatát, hiszen minden ügyben a Versenytanács három vagy öt tagjából álló testület hozza a végső döntést, akiket a törvény értelmében az elnök nem befolyásolhat, utasíthat. Egy beszélgetőpartnerünk úgy látja, azért sem szerencsés, ha az elnök folyamatban lévő ügy kimeneteléről nyilatkozik, mert még ha vannak is információi az eljárásról, a cégek nyilatkozatainak, illetve új szempontok felmerülésének hatására a Versenytanács álláspontja akár a határozat kihirdetése előtti napokban is módosulhat.
Azt a vélelmet, hogy a hivatalvezetésnek prekoncepciója lehetett az ügyben, a nyilatkozat mellett erősíti az előadó Versenytanács-tag időközbeni lecserélése is. Forrásaink egybehangzó véleménye szerint Juhász Miklós 2010. novemberi kinevezése óta megszaporodtak az ehhez hasonló direkt befolyásolási kísérletek, ami miatt a GVH szakmai stábjának krémje a távozás mellett döntött.
Levették az ügyről
A Narancsnak több, egymástól független forrás is arról beszélt, hogy a bankkartellügy előadójának először Váczi Nórát kérte fel Tóth András, a Versenytanács elnöke (aki egyben a GVH egyik alelnöke is), a nyár folyamán azonban az ügy átkerült Juhász Dorinához. Egyik forrásunk szerint ennek az volt az oka, hogy álláspontjának kialakításakor világossá vált, hogy Váczi szerint valószínűleg nem megalapozott a kartellgyanú. "Az volt az előzetes vélemény, hogy az egész csak Rogán Antal politikai meccse, tulajdonképpen nincsen mögötte semmi. A dolgok normális menete, ami történt, a bankok hitelpolitikája teljesen szabályos szakmai sztenderdek szerint alakult. Ráadásul nem is volt összehangolás, a pénzintézetek eltérő aktivitást mutattak, eltérő kamatszinteket alkalmaztak, és saját stratégiáikba is belefértek a meghozott lépések" - fogalmazott forrásunk. Ezért kapta meg az ügyet Juhász Dorina, akit pár nappal korábban neveztek ki versenytanácsi taggá, így lehetett is rá számítani, hogy már csak hálából is elviszi a problémás ügyet. "Nórát levették a bankkartelles esetről" - terjedt el a sommás vélemény a GVH köreiben forrásunk szerint.
Az előadócsere - szaknyelven átszignálás - tényét a GVH is elismerte lapunknak, ám határozottan tagadták, hogy ennek tartalmi okai lettek volna. "2013 februárjában, a vizsgálati szak lezárását követően Váczi Nórát jelölte előadó versenytanácsi tagként a Versenytanács elnöke. Más eljárásokkal kapcsolatos leterheltségei miatt azonban az üggyel július 1-jéig nem tudott foglalkozni, így azzal kapcsolatban véleményt sem tudott kialakítani" - írta a hivatal a Narancsnak küldött válaszában. Forrásunk ezzel szemben úgy tudja, Váczi a vizsgálati szak után egyeztetni kezdett a GVH vizsgálóival, és olyan kérdéseket tett fel, melyekből egyértelműen a fenti álláspontra lehetett következtetni. A GVH arra is hivatkozott, hogy a Versenytanács döntéseit három- vagy ötfős tanácsokban hozza meg, így az előadó tanácstag véleménye nem kizárólagos. Az ügymenetet jól ismerő forrásaink ugyanakkor arról számoltak be, hogy az esetek 90 százalékában az előadó szava a döntő, ő látja át teljes egészében az ügyet, a másik két vagy négy tag gyakran csak az előzetes állásfoglalás-tervezet elkészülte után kapcsolódik be a folyamatba. "Az előadó kiemelt jogosultságokkal és felelősséggel is rendelkezik, az ő nézőpontja szerint épül fel az egész ügy" - fogalmazott egyikük, bár azt nem tagadta, hogy egyes fontos kérdések tisztázásában valamennyi tanácstag intenzív csapatmunkájára is szükség lehet. A GVH arra is felhívta lapunk figyelmét, hogy "az ügy európai jogalapon is folyik, így az Európai Bizottság elveheti a GVH-tól, ha nem ért egyet a szakmai irányával". Mindezt forrásunk annyival árnyalta, hogy bár valóban fennáll a konzultációs kötelezettség a bizottság verseny-főigazgatóságával, és ad absurdum az ügyelvonás is lehetséges, az ehhez hasonló horizontális kartellügyek általában kevésbé keltik fel Brüsszel figyelmét, így meglepő lenne, ha az EU érdemben beleszólna az elbírálásba.
Egy forrásunk Juhász Dorina alkalmasságát is megkérdőjelezte, mondván, túl korai volt még versenytanácsi taggá kinevezni, ráadásul jogász végzettségű, holott a bankkartellügyhöz jobban illett volna Váczi Nóra, aki a vállalatgazdaságtan terén jelenleg a legfelkészültebbek közé tartozik az egész GVH-ban. Egy másik beszélgetőpartnerünk szerint ugyanakkor "nem az történt, hogy a szakmai tótumfaktumtól került át az ügy egy teljesen inkompetens valakihez. Dorina nagyon szorgalmas és lelkiismeretes jogász, inkább az a baj, hogy a sok távozó miatt a Versenytanács nem is kaphat megfelelő közgazdaságtani segítséget egy ilyen komplex ügy megfelelő elbírálásához".
Bárhogyan is történt az átszignálás, a Juhász Dorina vezette szeptemberi tárgyaláson is az derült ki, hogy nem áll túl jól az eljárás alá vont bankok szénája. A Népszabadság tudósítása szerint bár a GVH előzetes állásfoglalása nem nyilvános, a tárgyaláson tapasztalt reakciókból arra lehet következtetni, hogy a hivatal a pénzintézetek kockázatkezelő szakembereinek személyes találkozója és a kamatemelések miatt megalapozottnak látja a kartellgyanút. A bankok képviselői azzal érveltek, hogy a GVH semmilyen bizonyítékot nem talált konkrét megállapodásra, az egyeztetést ráadásul nem is a végtörlesztés miatt hívták össze, noha ez a kérdés is szóba került. Azzal is védekeztek, hogy saját stratégiát követtek a kamatemeléskor, a kihelyezett forinthitelek összege pedig nőtt a korábbi évekhez, hónapokhoz képest. Ha a GVH az ügy végén azt hozza ki, hogy a bankok a végtörlesztés hátráltatása miatt beszéltek össze, akár milliárdos bírságokat is kiszabhat. Bár az ügy hivatalon belüli intézéséből kiolvashatók politikai motívumokra utaló jelek, forrásaink szerint mégsem lehet előre borítékolni a GVH határozatát. Az, hogy a tárgyalás után több mint egy hónappal még mindig nem született döntés, a háttérben zajló komoly egyeztetést és munkát sejtet. "Ez érthető is. A Versenytanács-tagok presztízskérdésnek tekintik, hogy döntéseik megfelelően bizonyítottak legyenek, azokat akár bíróság előtt is meg tudják védeni. Az előadó ilyenkor mindig a bíróság felé is kacsingat, a személyes dicsőségét is szem előtt tartja, ezért nem könnyű közvetlenül befolyásolni, manipulálni" - véli forrásunk.
Tanácstalanság
Abban gyakorlatilag minden, a GVH-t ismerő forrásunk egyetértett, hogy az elmúlt három évben a normális arányt meghaladó mértékű volt a hivatalnál a fluktuáció, és ez komoly minőségromláshoz vezetett. A versenyhivatal lapunknak küldött tájékoztatása szerint 2010 novembere óta 53 munkatárs jogviszonya szűnt meg, nagyobb részük a munkáltatóval való közös megegyezéssel, kisebb részük felmondással vagy nyugdíjazással távozott, tíz főnek pedig áthelyezéssel, a határozott idő vagy a próbaidő leteltével szűnt meg a munkaviszonya.
Beszélgetőtársaink különösen nagy érvágásnak tartják, hogy 2012-ben Csorba Gergely a munkatársaival együtt távozott a közgazdasági elemző műhely éléről. "Európai bizottsági ajánlás volt, hogy erősíteni kell a közgazdasági szemléletet, az európai példát vették át a tagállami versenyhivatalok. Itthon a 2000-es évek közepén indult a munka, a műhelyben az ország legjobb mikroökonómusai dolgoztak, aminek különösen a fúziós ügyek vizsgálatánál volt döntő szerepe" - véli egyikük. Három év alatt négy Versenytanács-tag - Szántó Tibor, Zlatarov László, Dobos Gergely és Pál Tamás - is a hatéves mandátum lejárta előtt lemondott, holott a GVH korábbi történetében ilyenre alig-alig akadt példa. Érdekesség, hogy előadóként Szántó és Zlatarov jegyzi az elmúlt évek legnagyobb bírsággal járó, az inforádiós interjúban Juhász Miklós elnök által is büszkén sorolt ügyeit: a malomkartellt, az útépítő- és vasútépítő-kartelleket; Dobos Gergely pedig a Versenytanács legjobb közgazdászaként informátoraink szerint egyfajta összekötő kapcsot is jelentett a tanács és a közgazdászműhely között. Rajtuk kívül több irodavezető és vizsgáló is kilépett a GVH kötelékéből.
"A diplomával rendelkező és gyakran több nyelvet beszélő tapasztalt kollégák többsége a versenyszférában helyezkedett el, mert a magasabb kereseti lehetőségek és a GVH-ban megszerzett szaktudás jól hasznosítható a munkaerőpiacon" - kommentálta a kilépések tényét a versenyhivatal. Ez kétségtelenül igaz, bár forrásaink a történteket inkább úgy interpretálták, hogy a piaci értékkel rendelkező munkatársak gyakorlatilag menekülnek a GVH-ból. A Narancs megpróbálta felvenni a kapcsolatot az érintettekkel, ám személyes okokra hivatkozva távozásának konkrét okát egyik volt munkatárs sem kívánta megosztani a nyilvánossággal. Más forrásokból ugyanakkor úgy értesültünk, hogy a bankkartell ügyéhez hasonló felső befolyásolási kísérleteket és az azok nyomán kialakult folyamatos konfliktushelyzeteket elégelhették meg a legtöbben. "Nincs miért küzdeni a Versenytanácsban, a politikailag érzékeny ügyek mindig kiválasztott tanácstaghoz kerülnek, számos példa van az átszignálásra is, ezt nem is kell indokolnia a Versenytanács elnökének" - mondta egy forrásunk. "Az elmúlt három év direkt befolyásolási kísérletekkel volt tele, a távozók megelégelték, hogy nem hozhatnak önálló döntéseket" - indokolta a sorozatos lemondásokat egy másik informátor.
Több helyről megerősített értesüléseink szerint különösen feszült viszony alakult ki Tóth András elnökhelyettes és a dolgozók között. Tóth ügyáthelyezési jogának gyakorlása mellett több esetben a konkrét esetek elbírálásába is belefolyt, még akkor is, ha az érintett cégeket korábban ügyvédként képviselte a White & Case ügyvédi irodán keresztül. A korábbi elnök, Nagy Zoltán regnálása alatt ilyesmi nem fordulhatott elő, információink szerint a 2010 előtti vezetés még tájékoztatást is csak kivételes esetben kért folyamatban lévő ügyekről. A nyomásgyakorlás mellett a GVH-ban uralkodó hangulat romlását is a távozások kiváltó okaként értékelték egyes forrásaink, egyikük szerint "intellektuálisan taszító közeg lett az utóbbi időben a GVH, unalmas hely, ahol a főnököket csak a határidő és nem a szakmai munka érdekli".
Beszélgetőtársaink szerint a Versenytanács GVH-n belüli függetlensége - amely ezekben az ügyekben sérülni látszik - a napi politikai befolyásolás elleni legfontosabb garancia. Hiszen míg az elnök kinevezésével óhatatlanul érvényesülhetnek a mindenkori parlamenti többség preferenciái, a tanács tagjainak munkájára, a konkrét ügyek intézésére a versenytörvény szerint nem lehet befolyása az Országgyűlésnek. Ha ez a garancia a gyakorlatban sérül, akkor - a GVH jogköreinek szűkítésével együtt - jogosan merülhet fel az adófizetőkben, hogy megfelelően funkcionál-e a közpénzből fenntartott intézmény, melynek elsődleges feladata a fogyasztók védelme és a piaci verseny tisztasága feletti őrködés volna.
Törvényi keretekAz emlékezetes dinnyeügy után - amikor a kormány gyakorlatilag kivonta a mezőgazdasági kartelleket a GVH felügyelete alól - újra szűkítené a hivatal hatáskörét egy fideszes egyéni képviselői indítvány. Koszorús László október 10-én benyújtott javaslata felhatalmazná a kormányt arra, hogy a nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásokat kivonja a GVH engedélyeztetési eljárása alól. Nemzetstratégiainak a munkahelyek védelme, az ágazat nemzetközi versenyképességének erősítése és az ellátás biztonsága érdekében lehetne minősíteni egy adott fúziót. Juhász Miklós GVH-elnök sietett közleményben reagálni a javaslatra, kijelentve, hogy "az alapvetően nem érinti a jelenlegi, 17 éve érvényes szabályozást, miszerint a kormányzatnak parlamenti többség birtokában lehetősége van törvénnyel kivenni bizonyos ügyleteket a versenytörvény hatálya alól". Forrásaink ugyanakkor az indoklás abszurditására igyekeztek rámutatni: a munkahelyek védelmét és az ellátásbiztonságot a jelenlegi versenytörvény alapján is figyelembe kell venni a fúziós ügyek elbírálásakor, a versenyképességre hivatkozás pedig - egyikük szerint - az állami támogatások EU-ellenes gyakorlatának ágyazhat meg. A versenyjogi gyakorlatot ismerő más forrásaink elismerték, hogy hasonló gyakorlat több EU-s országban is létezik, ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben, a kormányzati felvásárlások korában ez a javaslat piactorzító veszélyeket rejt magában. Volt, aki azt kritizálta, hogy nem egyedi felülbírálati lehetőséget, hanem generális szabályalkotási jogot kapna a kormány, így egyes esetekben nem is kell majd indokolni a GVH megkerülését. A sajtóban megjelent feltételezéseket, miszerint az MVM-E.ON- vagy a Takarékbank-Posta-fúzió zavartalan lebonyolítása állhat a háttérben, az általunk megkeresett szakértők is osztják. Egyikük a törvénymódosítás időzítéséből is arra következtet, hogy számviteli okokból még idén tető alá kívánnak hozni egy összeolvadást, és ennek felgyorsításáért van szükség a GVH kiiktatására. Szintén az Országgyűlés előtt van a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) törvénymódosítási javaslata, mely bizonyos fúziókat akkor vonna ki a GVH eljárása alól, ha azok legfeljebb egyéves időtartamra, továbbértékesítés céljából jönnek létre. Forrásaink szerint a törvényalkotó itt is némileg nyitott kapukat dönget, hiszen a közvetítői szerepet eddig is mérlegelte a GVH, a továbbértékesítés kérdését jól lehetett az eljáráson belül kezelni. A GVH eljárása forrásaink szerint arra az esetre ad nagyobb garanciát, ha utólag mégis felmerülne a valódi fúziós szándék. A KIM-féle törvényjavaslat a GVH kapcsán számos eljárásjogi kérdésen is változtatna. Forrásaink szerint itt elsősorban az utóbbi évek rossz gyakorlatának kodifikálásáról van szó, a változtatások nyomán kisebb mérlegelési mozgástere maradna a hivatalnak. "A törvényjavaslat logikája, hogy ötletgazdag szakértőkből jó minőségű adminisztrátorokká fokozza le a GVH dolgozóit. A javaslatot egyébként a GVH jelenlegi vezetése dolgozta ki, nehezen érthető, miért akarják megkötni a saját kezüket. Szerintem kell, hogy a versenyhivatal némileg önjáró legyen, hiszen a modern iparágak, például az infokommunikációs szektor fejlődését csak így lehet képes követni" - fogalmazott egy általunk megkeresett szakértő. Szerinte a GVH vezetésének túlhatalmát és a dolgozók kiszolgáltatottságát is növelné a javaslat, az elnök erősebb munkáltatói jogosítványokat és több szubjektív mérlegelési lehetőséget kapna. |
