Orbán Viktor és Balázs Fecó kifizetődő barátsága

  • narancs.hu
  • 2013. november 21.

Belpol

Fenyő Miklós és Szikora Róbert mellett Balázs Fecó koncertjére is bőkezűen áldoz a pénzünkből az állam. Részletek a ma megjelenő Narancsban – addig ajánljuk ezt a felejthetetlen kampányvideót 2008-ból.

Ma utcára kerülő lapszámunkban részletesen körüljárjuk, hogyan jutott 10-10 milliós állami támogatáshoz Fenyő Miklós és Szikora Róbert, és hogy mire elég a Balázs Fecó koncertjére megítélt 15 milliós támogatás az NKA miniszteri keretéből. Ugyanott a Balázs Fecó és Fenyő Miklós koncertjeit szervező cég tevékenységéről, Szikora Róbert politikai hitvallásáról és a mocskos anyagiakról is olvashatnak, de amíg hozzájutnak az e heti lapszámhoz, ajánljuk a lenti videót.

Ez még azokból a daliás időkből való, amikor Pesty László, a cigányozó dokumentumfilmjéről elhíresült szakelem szerkesztette Orbán magántévéjét, az OV TV-t. Dermesztő az egész: majális a Tabánban, gyereksimogatás, magyarkodós nóták, Hajdú Péter mosolya, Orbán sztorija a Tankcsapdáról, Nagy Feró sztorija Orbánról – és persze Balázs Fecó, akit Orbán a barátjának nevez. Ez a barátság kifizetődőnek tűnik, bár vonatkozó cikkünkből kiderül, hogy a – minden józan számítás szerint teljesen indokolatlan – koncerttámogatások mögött nem csak a politikai törleszkedés jutalmazása áll.

Figyelmébe ajánljuk

A gyászoló dalnok

Chloé Zhao karrierjében találunk néhány furcsa fordulatot. Eleinte úgy tűnhetett, igazán az amatőr (vagy félig amatőr) színészek közreműködésével elővezetett dokumentarista filmekben van otthon.

Porlíra

  • - turcsányi -

Tony Tost költőnek indult, nem is akármilyennek, 2003-ban Walt Whitman-díjat nyert (elsőkötetes amerikai szerzők rangos elismerése).

Rózsa, rúzs, s a többi

  • Molnár T. Eszter

Ha egy szerelemről szóló táncszínházi darab színlapján előadóként három női táncos szerepel, felébred a remény, hogy a megszokott, férfi-nő, vágy-erőszak dichotómiát túlhangsúlyozó előadások kvázi ellenpontjaként talán a szerelem elvontabb értelmezéséhez lesz szerencsénk.

Kisvárosi kiközösítő

Martin Sperr drámáját (amelyből Peter Fleisch­mann rendezésében 1969-ben film is készült) színpadon először 2010-ben mutatták be Magyarországon, akkor még az eredeti, Vadászjelenetek Alsó-Bajorországban címmel.

Balsors és balítélet

Új könyvével Stefano Bottoni történész – talán maga által sem vártan – egyfajta „celeb” lett. Személye már eleve érdekes, szokatlan. Olasz apa és magyar anya fiaként ugyan kétnyelvű, két kultúrában nevelkedett, de írásai és megszólalásai alapján mélyen azonosul a magyar múlt és jelen problémáival, miközben nevét olaszosan írja és használja.

„Belefúrom lábamat”

A könyv címének alapjául szolgáló mondatot egy román cenzor mondta Janovics Jenőnek, a Kolozsvári Nemzeti Színház igazgatójának. 1919. szeptember 30-án, az utolsó estén, amikor a román bevonulást követően még játszhatott a magyar társulat. A Hamlet volt műsoron. Az előadást Janovics rendezte, és ő játszotta a főszerepet is. Hamlet híres monológjából csak az első mondatot mondhatta el, és a dráma végéről Fortinbras bevonulását is ki kellett húzni. A cenzor Hamlet halálát nagy kegyesen meghagyta: „Meghalni, azt szabad maguknak.”

Lázár János egyáltalán nem véletlenül mondta azt, amit mondott

Még csak az sem biztos, hogy ő mondta – hogy nem a kampány egyik üzenete szólt belőle. De a bocsánatkérés megtörtént. A Fidesz szavazói – és bizonyára akadnak közülük, akik már épp megkérdezték volna maguktól, hogy ugyan miért barátkozik a párt ennyit a cigányokkal, meg a cigányok magukat „celebnek” képzelő bohócaival – megnyugodhattak. A Fidesz roma szavazói dettó.