"Bár a válság miatt a kereslet hanyatlik, a Levi's lépéseket tesz annak érdekében, hogy ezt a csökkenést kezelni tudja. A kiskunhalasi gyárban még mindig 5 napos heti munkaidő van érvényben, idén is új berendezések érkeznek Kiskunhalasra, sőt: a dolgozóknak béremelést tudunk adni" - tájékoztatta a helyi sajtót január végén a Levi Strauss & Co. brüsszeli központja. Március 4-én délután 3 óra tájban, nem sokkal a műszak vége előtt aztán hangosbemondón közölték: a cégvezetés "javaslata" alapján nyár derekára bezárják az üzemet. Ennek indokát máig nem tudni, de hogy gyors döntés volt, azt a bejelentés körülményei sejtetik: aznap délután a munkaügyi kirendeltséget és a városházát is letudta a cég küldöttsége. "Ez olyan váratlanul jött, hogy az elfogadhatatlan" - kommentálta a lépést a Los Angeles Timesnak nemrég nyilatkozó kiskunhalasi polgármester.
Árván maradtak
A Levi's 1988-ban nyitotta meg a Kötönyi úti egykori állami kötöttárugyár helyén hatalmas üzemét, amely az átlagosnál jobb fizetést nyújtó, ám fegyelmezettséget és egyes szegmenseiben komoly szakmai felkészültséget megkövetelő munkahellyé vált (a gyárkrónikáról lásd keretes anyagunkat). A béren felül is számos pluszjuttatást biztosító cég rendszeresen díjazta a legjobb dolgozókat, évente kiadós szezonvégi leállási bulikat szervezett, utazási, biztosítási vagy más, nem pénzbeni juttatásokat vállalt, sőt a helyi civil szerveződések és intézményi programok egyik mecénása is volt. "Kemény meló volt, néha mindenünk lógott, mire hazaértünk, mégis olyan volt, mint egy hatalmas család" - mondja egy harmincas férfi, aki bár két éve megvált a gyártól, a szigorú munkarend ellenére is jó szívvel emlékszik az ott lehúzott évekre.
A gyárbezárás - még ha a bejelentés hirtelensége sokkolóan is hatott - nem volt teljesen váratlan: 2006 őszén a tulajdonosok már megpróbálták eladni a Levi'st. (Úgy tudni, akkor jelentkeztek is észak-afrikai és francia érdeklődők vásárlónak a gyárra vagy a berendezésekre, ám az üzlet végül meghiúsult.) A helyi munkaügyi kirendeltség már akkor sem tudott volna jó hírrel szolgálni a dolgozóknak - ma még annyira sem. "A pénzügyesek, a közgazdászok és még páran talán gyorsan elhelyezkednek, de 95-98 százalékuk helyzete hosszú távon kilátástalan lehet" - erősíti meg Vilonya Balázs. A kirendeltségvezető szerint az elbocsátandók számára sem az átképzések, sem a kormányzati Út a munkához program nem nyújt fogódzót, hiszen "aligha van mire átképezni őket".
A cég hivatalos kommunikációja - és maga az ágazati szakszervezet vezetője is - azt hangsúlyozza, hogy a dolgozókkal méltányos a Levi's. "A kötelező mértéken felül mindenki külön kialkudott juttatási csomagot kap, másrészt olyan juttatásokat, amelyek segítenek enyhíteni az üzem bezárásának az érintett dolgozókra kifejtett kedvezőtlen hatásait" - fogalmaz a cég kommunikációs illetékese. Torba Tamás szerint a munkavállalók fegyelmezetten tudomásul vették és megértették a helyzetet. Hernádvölgyi Andrea, a Ruhaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, aki részt vett a menedzsment és a halasi alkalmazotti képviselet közti tárgyalásokon, kertelés nélkül rávilágít: sem a városvezetésnek, sem a nyilvánosságnak nincs köze a kétoldalú tárgyalásokhoz, a dolgozók meg egyébként is jól járnak, mert a jog szerinti járandóságnál többet kapnak.
Azt viszont, hogy az elbocsátandók valójában mit gondolnak, kevéssé tudni. A menedzsment, mint azt Lengyel Péter üzemigazgató is megerősítette, nem nyilatkozhat, a munkások pedig nem akarnak nyilatkozni; még régi ismerőseim is udvariasan leráznak, ha konkrétumokról kérdezek. Ennek - bár ez csak találgatás - az lehet az oka, hogy a pluszjuttatásokat féltik. A gyárban a hangulat ellentmondásos. Az alkalmazottak sokaságát ismerő diplomás forrásunk szerint sokakban a régi beidegződések működnek: "Bemennek, ledolgozzák a műszakot, aztán hazamennek főzni, mert mindig is a szorgalmat, a fegyelmet szokták meg. Azt már nem annyira, hogy milyen az, amikor nekik kell vagy kellene a kezükbe venni a sorsukat." Várnai László (MSZP) polgármester viszont keményen fogalmaz: a kapitalizmus brutális és embertelen könyörtelensége mutatkozik meg Halason, amikor "felelőtlenül és a sorsukkal nem törődve, a felkészülésre, válságkezelésre időt sem hagyva küldenek a semmibe 550 embert". (A városban ugyancsak jelentős foglalkoztatóként működő német-magyar Halaspack papíripari üzemben például a megrendeléshiányos időszakokban kényszerpihenőre küldött dolgozók átlagbért kapnak, amit a megállapodás szerint a jobb időkben majd ledolgoznak.)
Központi intézkedések
Azt mindenesetre széltében-hosszában latolgatja a város: miért nem tett senki egyetlen lépést sem az 550 dolgozó érdekében. A helyi üzemvezető - aki rendre kifejezi, mennyire rosszallja, hogy ezt a kérdést a városi hetilap egyik szerkesztőjeként napirenden tartom - nem kívánt nyilatkozni erről. Éreztette azonban, hogy 2006, az említett gyáreladási kísérlet óta senkit nem érhetett meglepetésként, ami történt. Mint megjegyezte, "az érem másik oldala, hogy vajon a városvezetés vagy a munkaügyi kirendeltség hányszor járt kint, hányszor érdeklődött az üzem helyzete, kilátásai felől". Bár a városháza évente tart vállalkozói találkozót, illetve több más hivatalos csatornán tartja a kapcsolatot a helyi gazdasági szereplőkkel, a Levi's esetében külön kapcsolatfelvétel valóban nem indult egyik irányból sem. Igaz, 2005-ben a cég azt nyilatkozta a helyi sajtónak, hogy "mi Kiskunhalason hosszú távú foglalkoztatók vagyunk, annak ellenére, hogy nincs rendszeres együttműködés a város tisztségviselőivel, elkötelezettséget érzünk a dolgozók iránt". A polgármester azt nehezményezi, hogy a március eleji gyors bejelentés előtt sem jelezte neki senki, mi készül. "Segíteni akkor tudunk, ha konkrét megkeresés, konkrét terv van a munkahelyek vagy azok egy része megmentésének lehetőségére" - mondta Várnai László, aki az ügyben nemrég Ficsor Ádámmal, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárával is egyeztetett. Hasonlóan nyilatkozik a város fideszes országgyűlési képviselője, Szabó Erika is, aki nemrég a parlamentben kérdést intézett az ügyben a miniszterhez; szerinte még mindig nem késő megfontolni, milyen kitörési, kármentési megoldások jöhetnek szóba. Erre rímel a munkaügyi vezető véleménye is: nem irreális egy beruházás lehetősége a gyár területén, hiszen vannak hatékony kormányzati programok munkahelymegőrzésre vagy -teremtésre. Lapunknak megerősítette ugyanakkor: a Levi's-től eddig nem kaptak választ azon javaslataikra, amelyekben a munkahelyek megőrzését célzó központi támogatási lehetőségekről tájékoztatták a cégvezetést.
A Levi'snek Európában még Lengyel- és Törökországban vannak - a kiskunhalasinál nagyobb apparátussal és volumennel működő - üzemei. A cég a magyar gyárat (amelynek mérlegeredményeiről nincs nyilvános adat) azért zárja be, mert a fogyasztás visszaesésével 1,8 millió darabos túlkapacitás mutatkozik: éppen annyi, amennyit a halasi farmerüzem produkál. A keleti-távol-keleti árudömping és a válság miatt jelenleg bármilyen textilipari-ruházati beruházás sikere kérdéses. Kiskunhalason ugyanakkor tekintélyes felkészültségű szakembergárda és - igaz, egyelőre amerikai tulajdonban lévő - gépállomány van: nem véletlen, hogy a Levi's eddig sem költöztette olcsóbb térségbe a gyártást (a szóbeszéd szintjén fölmerült Románia vagy Ukrajna). A gépekről Torba Tamás azt nyilatkozta: miután túlkapacitás van, a gyárat nem költöztetik, s ha a berendezésekre van vevő, azokat a cég feltehetően értékesíti. Ez és a szakmai gyakorlattal rendelkező állomány akár alapját is képezhetné egy kormányzati támogatásra épülő mentőprojektnek.
Megmaradt készletek
A kiskunhalasi Levi's bezárása nem csak az 550 dolgozónak és közvetlen hozzátartozóinak jelent komoly problémát. A helyi vízszolgáltató máris jelezte, hogy legalább 35 millió forintos bevételkiesést okoz neki az üzem megszűnése. "A beszállítók és a viszonylag jól kereső dolgozók mint fogyasztók esetleges kiesése ennél sokkal többet is jelenthet" - teszi hozzá Farkas István, a Halasvíz Kft. ügyvezetője, aki szerint emiatt nem kizárt a vízdíjak évközbeni emelése sem. Hasonló aggodalmakkal figyeli a gyárbezárást a távhőszolgáltató is. Nincs nyilvántartásuk arról, hány lakásban élnek Levi's-dolgozók, de becslésük szerint 100 távfűtéses otthonban merülhet fel fizetési gond, főként ott, ahol a családnak mindkét keresője a farmergyárban dolgozik. (A Halas Távhőnek jelenleg 10-12 milliós a kinnlevősége.) Ezek a már most kalkulálható veszteségek; ami felmérhetetlen, az a helyi kereskedelmi és szolgáltatási szférába begyűrűző hatás. A város éves iparűzésiadó-befizetései évről évre dinamikusan növekedtek - a Levi's kiesése önmagában több tízmilliós nagyságrendű mínusz e tekintetben. De az eddigi vevőkör - a gyárban eddig tisztes bért kapó dolgozók - anyagi helyzetének rosszabbodása megrendítheti a boltok, vendéglátók forgalmát, és magával vonhatja az ingatlanok értékének csökkenését is.
Az elbocsátásokat, a technológiai folyamatokhoz igazodóan, már májusban megkezdik, a farmergyár a nyár közepén zár be.
Levi's-krónika
A Levi Strauss & Co. 1988-as gyárindítását követően az üzemben folyamatosak voltak a fejlesztések. A 90-es évek második felében mintegy 250 millió forint értékben korszerű szennyvíztisztítót építettek. Az ezredfordulós évek egyik nagy innovációja volt a kifejezetten a kiskunhalasi szakembergárdára és infrastruktúrára épülő, speciális előállítási körülményeket követelő ökofarmer bevezetése, amelynek nemcsak alapanyaga, de teljes előállítási technológiája is a környezetvédelem szempontjai szerint alakult (100 százalékban hitelesített török pamutból, míg a gombok galvanizált fém helyett kókuszhéjból készülnek). 2006-ban újabb több száz milliós beruházásként speciális, heti 12 ezer darab, különleges technológiával gyártott termék előállítására képes kemencét állítottak üzembe, de még 2008 tavaszán is tízmilliós nagyságrendű technikai fejlesztést valósítottak meg.
Kiskunmajsai csapás
Több száz főt bocsátott el az utóbbi egy évben a mezőgazdaságigép-gyártással foglalkozó kiskunmajsai Agrikon KAM Kft. is. A cég 1976 óta áll kapcsolatban nyugati megrendelőkkel, például a német Claasszal - amelynek százezer kombájnfülkét gyártott 2002-ig -, illetve a Caterpillarral. Az egykor 700, ma (úgy tudni) 250-300 főt foglalkoztató, tavaly még csaknem 14 milliárd forintos árbevételt produkáló vállalat megrendelései az utóbbi időben 40 százalékkal csökkentek, és tovább nehezíti a vállalat helyzetét a forint és az euró közti árfolyam-ingadozás is. A következő hónapokban akár további elbocsátásokra is sor kerülhet - nyilatkozta a vezérigazgató a sajtónak. Hugyecz Pál nemrég levélben fordult többek között a pénzügy- és a gazdasági miniszterhez, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez, emlékeztetve a lengyel példára: ott a kormány lépéseket tervezett a zloty gyengülése miatt nehéz helyzetbe kerülő jelentősebb exportcégek támogatásáért.
Terbe Zoltán kiskunmajsai polgármester szerint súlyos csapás a több száz helybéli dolgozó elbocsátása, amit önkormányzati eszközökkel, segélyekkel aligha lehet hatékonyan kezelni. A gépgyár dolgozóinak a helyzete talán nem annyira kilátástalan, mint a textiliparban dolgozóké - a kistérségi munkaügyi szakemberek szerint a minősített hegesztőkre, lakatosokra folyamatos az igény, egy-két hónap után van esély az elhelyezkedésre.
Kiskunmajsán egyébként a munkahelyteremtés érdekében a nyár elején indul az ipari park fejlesztése: a 360 milliós projekt felét a város banki hitelből vagy kötvénykibocsátással fedezné. A 70 hektáros területen 20-30 hektárt közművesítetten bocsátanának befektetők-munkaadók rendelkezésére, s a tárgyalások során már egy inkubátor- és egy 1500 négyzetméteres hűtőház is jelezte érdeklődését.
