"Egyszer csak felébredtünk, és itt volt a Szebb Jövőért. Nem tudtuk, kik ezek. Jövök dolgozni a rendelőbe, és látom, hogy fekete ruhás emberek jönnek-mennek az úton, és köszönnek" - eleveníti fel első találkozását a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület elnevezésű félkatonai szervezettel Matalik Ferencné alpolgármester. A főállásban körzeti ápolónő Matalikné irányítja a falut a júliusi időközi választásig. "Csak utólag szereztünk tudomást róla, hogy Oszkár (a helyi jobbikos vezető, Juhász Oszkár - M. I.) közbenjárására úgy kéttucatnyi önkéntes rendfenntartó érkezett hozzánk. Nem tudtunk mit kezdeni a helyzettel, a falu annyira kérte, hogy el ne küldjük őket. A pataiak befogadták, ellátták őket, és ezer aláírást is gyűjtöttek a maradásukért. Kettesével sétáltak az utcákon. 'k nem jártak a cigányok nyomában, úgy tudom, le sem mentek a falu végébe közéjük. Akkor láttam csak félelmet a cigánygyerekeken, amikor megjelent a Véderő és a Betyársereg. Ezek nagydarab férfiak, terepszínű ruhákban, ostor és fokos a kezükben. Négy vagy öt ember, ők viszont bementek a romák közé, és fenyegették őket. Erre azonnal összehívtunk falugyűlést, és kértük, menjenek el innen" - foglalja össze az alpolgármester a márciusi eseményeket.
Kontextus
A többség azonban nem engedte elmenni az egyenruhásokat. Gyöngyöspatán beért a gyümölcse az évtizedes állami tehetetlenségnek és erélytelenségnek. A képzetlen munkanélküliek tömegeinek magára hagyása, majd a közbiztonság romlása szétszakította a közösséget. Gyöngyöspatai helyzetértékelésében Lázár János így fogalmazott: "Ez az elárvultság és frusztráció nyitotta ki szélesre a kapukat a szélsőjobb előtt, amely be is masírozott azon, és immár 'birtokon belül' egyszerre kínált mindent, amit korábban megtagadott a politika: nyitott fület, a dolgok nevén nevezését, határozott válaszokat, tettrekészséget, erőt."
A patai gazdák hamarjában olcsó telket ajándékoztak a Véderő parancsnokának, Eszes Tamásnak annak fejében, hogy "rendbe teszi" a területet. Tudták vagy sem, a karateoktató, most polgármesterjelölt Eszes nagypénteken katonai jellegű kiképzőtábort akart tartani a telkén, a cigányvajda házának tőszomszédságában, amit aztán a rendőrség megakadályozott.
A 2800 lakosú Gyöngyöspatán a romák lakta Hegyalja utca környékén ma is minden, az utcába tartó autót igazoltatnak az éjjel-nappal ott posztoló rendőrök. A romák mégis rettegnek. Tudni vélik, az egyenruhások nem hagyták el a falut, ott bujkálnak a Hegyalja utca mögötti elvadult domboldal, a Kecskekő bokrai között. Korábban falubeli parasztok víkendházai és borospincéi álltak itt, hobbikerteket műveltek. Ők úgy mesélik, a romák a zöldséget ellopták, a gyümölcságakat letördelték. A helyzet akkor vált tarthatatlanná, amikor a Kecskekőn 1995-ben bezárták a katonai bázist. Addig az éjszakai őrségben lévő patai katona szükség esetén leadott egy "figyelmeztetőt", és ezzel minden el lett intézve. Az elmúlt tizenöt évben "simára tarolták a domboldalt, a rajta lévő házakat szétdarabolták". Az egyenként csekély értékű lopásokra nem reagált a rendőrség, illetve a sértettek unták el az értelmetlen bíróságra járást, és egy idő után otthagyták hobbikertjeiket.
A helyi békétlenség szimbólumaként emlegetett Kecskekőről a cigányok másként beszélnek: azt mondják, a többnyire idősebb tulajdonosok kihaltak, a fiatalok nem művelték az autóval megközelíthetetlen területet, sőt a gazdák maguk vágták ki a szőlőiket, hogy EU-támogatáshoz jussanak. A gazdák szerint ez hazugság: az 1500 négyzetméter alatti területekre nem járt egy fillér sem, és az itteni telkek mind 1000 m2-nél kisebbek - annak viszont a Kecskekőről jól látható szocpolos házak tarkabarka teteje a bizonyítéka, hogy a cigányok a szocpolos építkezés idején az ő présházaikból és pincéikből építkeztek. Az sem jött jól, hogy annak idején Nógrádból három "kemény cigánycsaládot" is ide költöztettek.
Amiben egyetértenek, hogy az őslakos pataiak - cigányok és parasztok, ahogy itt megkülönböztetik magukat az emberek - régen mind dolgoztak. A baj (mint oly sok faluban szerte az országban) a termelőszövetkezet megszűnésével kezdődött, továbbá bezárt a gyöngyösi Vágóhíd, a Mátratej. Az aluliskolázott romák nem kerestek vagy nem kaptak új munkát. A szocpolos építkezésekből sokan meggazdagodtak, viszont a legszegényebb réteg eladta a házát pár százezer forintért, és így fedél nélkül maradt, vagy lakhatatlan kalyibákban zsúfolódott össze. Arra a kérdésre, hogy a szocpolos üzlet virágzásának miért nem vetett véget évekig az állam, nem a gyöngyöspatai cigánysoron kell keresni a választ.
A rendőri statisztikák szerint Gyöngyöspatán sosem volt kiugró a bűnelkövetések száma. 2010-ben összesen 49 regisztrált bűncselekmény történt, 2011 első két hónapjában pedig öt; ezek között volt három kisebb értékű lopás, egy rongálás és egy rágalmazás. A helyi "parasztok" azt mondják, a valóságnak nem sok köze van a rendőrségi kimutatásokhoz. Már 2006-ban készítettek egy listát: ebben közel ötszázan számoltak be a sérelmükre elkövetett, változó nagyságrendű, sokszor a médiában "gyerekcsínyként" tálalt rablásokról. Ezek nagyobb részét, állítják a gazdák, valóban gyerekekkel követtetik el, emiatt a sértettek tehetetlenek, a lopásokat be sem jelentették.
A számok mögött
Az első csoportos összetűzésre a nem cigányok és cigányok között öt éve került sor: a hegybíró rászólt az autója szelepsapkáit lecsavarozó gyerekekre. Az egyik gyerek futás közben elesett, és eleredt az orra vére. Hamarosan harminc cigány állt a hegybíró kapuja előtt, és a család kiirtásával, házuk felgyújtásával fenyegetőzött, majd az egyik szomszédot megtámadták. A további tettlegességet a helyszínre érkező rendőrség megakadályozta. A falusiak az eset után demonstrációt szerveztek, "Gyöngyöspata mindannyiunké" - állt a romák által lakott utcákon végigvitt transzparensen. A vajda is beállt közéjük, hogy ne legyen verekedés. Nem tett jót a békés együttélésnek az sem, hogy tavaly megtámadták a helyi járőrt, és tanárverés is előfordult. Mindeközben romák és nem romák közösen tiltakoztak, hogy Gyöngyösről ne telepítsenek közéjük "problémás oláh cigányokat", tetézve a bajt.
Az önkormányzat integrációs kísérletei közé tartozott a négy évvel ezelőtti földakció: egy gazda három hektár földet felszántott, az önkormányzat vetőmagot, eszközöket, szaktanácsadást biztosított. A kezdeményezés teljes kudarcba fulladt: attól a pár családtól, aki termelt valamit, a végén mások ellopták a termést. Idén ősszel állami segítséggel újrakezdik a földprogramot.
Az iskolából a korábbi "vámszedések" miatt sok gyereket átvittek valamelyik gyöngyösi tanintézménybe. A többségi szülők azt mondják, őket nem érdekli, hogy cigány vagy nem cigány, csak hagyják tanulni egymást a gyerekek. Az iskolában félelmet keltett a decemberi eset is, amikor a jobbikos Juhász Oszkár fiát durván bántalmazta három idősebb roma fiú. A sértett gyermek kórházi kezelésre szorult, majd átíratták Gyöngyösre. Támadói jelenleg is az iskola tanulói.
A tavaszi események miatt a helyszínre látogató kisebbségi ombudsman javaslatára megszűnhetnek az iskolában a kis létszámú cigányosztályok. Egy neve elhallgatását kérő pedagógus szerint, ha nem lesznek felzárkóztató csoportok, még több gyereket vesznek majd ki a szülők. "Attól félünk, hogy hamarosan csak cigányiskola leszünk, az mindenkinek rosszabb lesz. Pedig mi azt akarjuk, hogy ez a falu, ez az iskola mindenkié legyen, de erőszakkal nem megy. Bocsásson meg a nyíltságomért, de nagyon el vagyunk keseredve, hogy szép lassan kiszorulunk a saját falunkból. Nagyon sok aranyos, tehetséges cigánygyerek van, akiket a saját szüleik szegregálnak azzal, hogy nem tartják be az alapvető higiénét. Az óvodában egészségügyi gondok vannak, ótvar és rüh. Nehézségekbe ütközik tartani a kapcsolatot a szülőkkel is. Az iskolaigazgató, ha fegyelmezni mer, máris feljelentik a kisebbségi ombudsmannál. Akkor nyugalmasabb volt, amikor kaptunk pénzt roma pedellusra."
A romák szerint épp a magyarok szorítják ki őket a faluból, "azt kívánják, hogy mind elmenjünk innen" - mondja Farkas János, a Roma Polgárjogi Mozgalom egyik vezetője, akit helyben mindenki a vajdaként emleget. Farkas szerint bizonyíték erre, hogy az önkormányzat évek óta nem ad ki építési és változtatási engedélyt a romák lakta utcákra. Az intézkedés meggátolta az infrastrukturális fejlesztéseket, az életveszélyessé váló házak bontását és a helyükre újak építését. "Van itt egy baráti kör, amely a kárpótláskor meggazdagodott gazdákból áll, ők igazgatják valójában a falut. A képviselők lemondanak a tiszteletdíjukról, abból felvásárolják a romák elől a házakat" - állítja.
A teljesen lepusztult, cigányok lakta Hegyalja utcától eggyel beljebbi Bajcsy-Zsilinszky utca az új demarkációs vonal. A két utca kertjei összeérnek, több helyen kerítés sem választja el őket, így aztán a Bajcsy utcában élő, főként idős emberek az áldozatai a mindennapos lopásoknak. (A helyiek szerint akinek volt lehetősége, időben elmenekült onnan.) Az utcában élők állítják, fáikat kivágták, kamráikat feltörték, "az udvarokban úgy szüretelnek, mintha a sajátjukban volnának". Amikor a gyöngyöspatai Mezei Istvánnak, a Magyar Vöröskereszt munkatársának közbenjárására két többgenerációs roma család költözött volna a szeptemberi árvízben életveszélyessé vált otthonukból a vegyes lakosságú Bajcsy-Zsilinszky utcába, az utcabeliek egy része tiltakozásba kezdett. Ugyanebben az utcában lett öngyilkos egy helyi férfi, akinek a tragédiája az első bevonulás ürügyéül szolgált (a Jobbikhoz kötődő Barikád Tv riportja szerint azért vetett véget életének, mert a szomszédjába romák költöztek volna).
Konfliktus főként a kamaszfiúkkal van, akik "terror alatt tartják a falut". A megkérdezettekből ömlik a panasz. Az utcán általában idős asszony vagy gyerek az áldozat. Úgy kezdődik, hogy "adjál pénzt", de ha elutasító választ kapnak, akkor jó esetben csak ocsmány szavakkal sértegetik, rosszabb esetben leköpik, kővel dobálják, nem tágítanak mellőle, rángatják a ruháját, táskáját, hazáig kísérik, és megfenyegetik, hogy este betörés lesz. És ami a legrosszabb, az éjszakai várakozás, hogy beváltják-e az ígéretet. "A cigányok azt hazudják, hogy az egyenruhások félelmet keltenek, de eddig senki nem foglalkozott azzal, hogy a cigányok ezt tették évekig. Nekünk az a két hét volt a mennyország, végre kialudhattam magam, és tudja, milyen méltóság volt anélkül kijönni a templomból, hogy a suhancok nem kiabálják utánunk, hogy na, itt jönnek a botos mamák!" - sírja el magát egy nehézkes mozgású, idős asszony, akit "a Coopba is elkísértek a 'szebbjövőtösök', a rendőrök azonban nem járőröznek, csak álldogálnak a sarkon". A Coop ABC-ben ugyanígy látják: a járőrözés idején nyugalmasabb volt, a gyerekek nem kéregettek minden betérőtől, kevesebb volt a lopás, és a "magyarok" is bemerészkedtek az üzletbe - igaz, akkor a romák is kevesebbet vásároltak a szokásosnál.
Az ABC-től alig néhány száz méterre a cigánysor lakói éjszakai összetűzésekről számolnak be. A Hegyalja utcával szomszédos Bajcsy-Zsilinszky utcában szállásolták el a faluban hetekig járőröző véderősöket és betyárokat. "Az Attila is csak azóta vonul, amióta munkanélküli lett" - mutat egy asszony a helyi polgárőrség vezetőjének frissen bepucolt házára, majd hozzáteszi, "a teraszra kikészített párnán könyököl az Eszes Tamás, akit mostanában ritkán látni", de az asszony tudni véli, hogy sokakat megnyert magának. Eszes csak márciusban jelent meg a faluban, és már polgármesternek jelöltette magát. "A sok mama húszezresekkel tömi őket, hogy legyen mit enniük" - jegyzi meg rosszallóan.
Rendet vágnának
A polgármesterségre igencsak nagy az érdeklődés, nyolcan gyűjtöttek össze kellő számú kopogtatócédulát. A tavaszi események után a rend melletti elkötelezettség mindennél erősebb a március óta sokféle agressziót megélt faluban, "erős, háborús polgármestert kell választani", mondják. Sokan a tavaly ősszel mindössze 70 szavazatot szerző jobbikos Juhász Oszkárt tartják a legesélyesebbnek, őt sejtik a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjainak és a Jobbik országos politikusainak Gyöngyöspatára invitálása mögött. A március 6-ai, "cigányterror" ellen meghirdetett jobbikos pártrendezvény után az egyenruhások fáklyákkal vonultak végig a romák lakta utcákon. Ezen a helyi jobbikos vezető aláíratott egy együttélési nyilatkozatot a cigányság vezetőivel, amely szerint minden állampolgárnak egyformán kötelező a törvények betartása. A polgármesteri tisztséget akkor még ellátó Tábi László nem vette át ezt a petíciót, és bár egy interjúban azt nyilatkozta, hogy polgárháború előtt áll a térség és valakinek meg kell oldani ezt, az egyenruhások távozását sürgette. A rendőrség hetekig tartó kivárása is hozzájárult az erőszak és a fejetlenség eluralkodásához. A Véderő nagypénteken megnyitotta háromnapos "katonai kiképzést" adó táborát a Kecskekőn. A rendőrség a táborozókat szabálysértési őrizetbe vette, majd kiengedte.
Juhász Oszkár szerint az igazán nagy balhék a jogvédők megérkezésével következtek, akik feltüzelték és kamerákkal szerelték fel a cigányságot. Egy kődobálós támadástól később a helyi cigány kisebbségi önkormányzat (ckö) is elhatárolódott. "Együtt járőröztek a Szebb Jövőért és az alkalmilag alakult roma polgárőrség emberei. Másnap megjelent a TASZ, és onnantól mindenféle együttműködési szándékot visszautasítottak" - mondja a jobbikos polgármesterjelölt, aki állítja, a romák húsvéti "kimenekítése" nem spontán, hanem a Vöröskereszt hosszú ideje szervezett akciója volt.
Ennek és számos más körülménynek a kivizsgálására parlamenti vizsgálóbizottság alakult, amely arra is igyekszik választ találni, hogy mely hazai és külföldi személyek, szervezetek támogatták anyagilag a településen egyenruhában megjelenő csoportokat, vagy kinek a megbízásából és milyen szerepet játszott az eseményekben Richard Field amerikai ingatlankereskedő, az LMP választási kampányának támogatója, aki elsőként állította, hogy a helyi romákat ki kellett menekíteni a településről.
A többség szerint a "kirándulás" és az idegenekkel együtt folyamatosan érkező segélycsomagok csak rontottak a helyzeten. Maguk az érintett romák is azt mondják, hogy egy kiló cukorral semmit nem lehet megoldani. A zánkai, illetve csillebérci utazás szükségességéről a helyszínen lévő jogvédők sem értettek egyet. A húsvéti kiránduláson részt vevő asszonyok úgy emlékeznek, olyan hirtelen jött, hogy átgondolni sem volt idejük, de addigra már "túl sok volt az egy cigányra jutó fekete sapka és árpádsávos zászló", össze voltak zavarodva. "A Richard tanácsolta, hogy megnyugszunk kicsit, ott, ahová megyünk, van játszótér a gyerekeknek, ez igaz is volt, de estére már idegesek voltunk, hogy mi lehet otthon. Úgy éreztük, hogy kiszekálnak az otthonunkból."
Farkas János eközben bejelentette, a falu cigány lakossága politikai menedékjogot kért az USA-tól és Kanadától. Többen a környéken lakó rokonokhoz menekültek. Idetartozik, hogy például Bátonyterenyén, ahol nagyszámú cigányközösség él, a helyiek pár óra alatt rengeteg aláírást gyűjtöttek a patai romák befogadása ellen, és a busz érkezésekor a település polgármestere és jegyzője fordította vissza őket.
A húsvéti kirándulás cseppet sem nyugtatta meg a kedélyeket, napokkal később verekedés tört ki a romák és településen tartózkodó radikális csoportok tagjai között, miután egyikük ittasan provokálta a romákat, majd szóváltásba keveredett velük. Az esetet egy térfigyelő kamera is rögzítette, ezen több tucat, bottal, szamurájkarddal felfegyverkezett cigányember támadt neki a négy véderősnek, akiket kórházba kellett szállítani, egyikük kisujjpercét levágták. Az ügy pikantériája, hogy legalább ötven rendőr tartózkodott a településen, akiket ezalatt máshová riasztottak, de néhány percen belül visszaérkeztek a helyszínre. A rendőrök furcsa átcsoportosítását jelenleg parlamenti bizottság is vizsgálja.
Utálat
A megerősített rendőri jelenlét és az erre jogosulatlan csoportok egyenruhás vonulását betiltó törvény átmeneti nyugalmat hozott. Májusban eltűntek az önjelölt harcosok Gyöngyöspata utcáiról. Ami viszont maradt: a lappangó indulat és a kiskerti lopások. Meggyűlölték a helyiek a médiát is. "A falu rossz hírét keltették, csak a cigányokat kérdezték, a külföldi újságírók világszenzációt kerestek, szinte már a náci Németország szintjére hozták a romák sérelmeit, de az előzményekről nem tudósítottak" - panaszolják a többségiek. Az újságírókon kívül a belügyminiszterre haragszanak, mert "százmilliókat költöttek Gyöngyöspatára, pedig korábban elég lett volna négy karakán rendőr is". Bár úgy hírlik, az események hatására végre rendőrőrsöt állítanak fel a faluban, az itteniek a tulajdon védelmét szigorító törvényeket sürgetnek. A Vöröskereszt is az utálat tárgya, bár azt elismerik, a szervezet közreműködésével lebonyolított nagytakarításnak, ahol a húsvétkor otthon maradt romák is szemetet szedtek, kaszáltak, teljesen megváltozott a Hegyalja utcai házak környéke.
Ifj. Farkas János, a helyi cigánykisebbség vezetője a történtek ellenére sem gondolja, hogy Gyöngyöspatán rasszista emberek élnek, azt viszont nem tűrik a cigányok, hogy kollektívan bűnösnek nyilvánítsák őket bármilyen ügyben. "Sosem mondtuk, hogy a cigányok között nincsen bűnözés, de ez nálunk a kisebbség." Farkas hibának tartja, hogy félkatonai szervezetek települtek a faluba, ez csak rontott a helyzeten. Szerinte akkor lesz rend, ha a helyiek kezdik megoldani a problémát; a messziről jött emberek nem látják a bajok mibenlétét, és rossz irányba viszik el a dolgokat. Gyurcsány pénzének se örültek, "végül szétosztottuk a romák között, hogy ne legyen belőle veszekedés" - mondja. Ám a jogvédő szervezetek képviselői rendszeresen látogatják Gyöngyöspatát. "Az ő segítségük nélkül talán még ma is tartana a megfélemlítésünk" - véli Farkas, majd hozzáteszi, téves vélekedés, hogy a jogvédők csak a cigányokat védik, mindenkinek segítenek, aki hozzájuk fordul. A TASZ akkor avatkozik be, ha jogsérelemről kap bejelentést. Ez történt, amikor a "Betyársereg"ből maszkban követtek egy nyolc hónapos várandós roma asszonyt, vagy amikor a Hegyalja utcában a "betyárok" ittas állapotban, fokossal a kezükben elzavartak az utcáról roma asszonyokat. A kisebbségi vezető megjegyzi, a helyi cigányság mindenképp nyitni akar a falu felé, ezért rendezik meg még nyáron a Nyílt Ajtók Éjszakáját, ahol a kijelölt családok hagyományos cigány ételekkel várják otthonaikban a gyöngyöspataiakat.
Gyöngyöspatán a választási kampány sem múlik öklözés nélkül. Juhász Oszkár jobbikos polgármesterjelölt elmondása szerint pünkösdkor egyeztetésre hívta őt az időközi választásra szintén készülő Eszes Tamás Véderő-parancsnok, majd a helyszínen bántalmazta. A bilincselésnek ellenszegülő Eszest előállította a rendőrség, eljárás indult ellene. A nyolc polgármesterjelölt közül legesélyesebbnek a kormánypárti hátszéllel függetlenként induló, jelenlegi alpolgármestert, Matalik Ferencnét, illetve a tavaszi események alatt a pozícióját megerősítő jobbikos Juhász Oszkárt tartják. Ami biztos: Kelet-Magyarországon a választásokat immár a romakérdés dönti el.
Félig még kintről
Az év borászfelfedezettjével, a Budapestről Gyöngyöspatára költözött Losonci Bálinttal a falu mellett bérelt szőlősben találkozunk. A "Tőkések" Mátrai Kézműves Borászkör alapító tagja amióta itt él, megtapasztalta, mekkora probléma az együttélés ebben az országrészben. "A falu egészét tekintve ez még nem a harmadik világ, itt még van perspektíva, sőt akkora értékek vannak a földben a vulkanikus és a magas mésztartalmú réteg keveredéséből adódóan, hogy én úgy érzem, megfogtam az isten lábát. A vidék adottságait tekintve feltámadást jósolok, ha a cigány-nem cigány együttélés problémáit sikerül rendezni. Van egy kivételes szépségű gótikus XIII. századi templomunk a Jesse-oltárral. A gyümölcsök és a bor mellett óriási természeti adottságok rejlenek a faluban, amelyek még nyomokban sincsenek kihasználva: ásványvíz, lovas turizmusra alkalmas területek. Mindehhez rengeteg dolgos munkáskézre van szükség. A falu jövőjének mindenképp részei kell, hogy legyenek a patai romák közül azok, akik tényleg integrálódni szeretnének, a szegénységük ellenére érezzük ezt a szándékot néhányukban. Patán jelenleg is óriási munkaerőhiány van kétkezi munkásból. A fiatalok, mindegy, hogy roma vagy nem roma, nem akarnak a határban dolgozni, én is inkább a 60-70 éves korosztályt foglalkoztatom" - mondja a fiatal gazda, aki szerint, ha valaki önálló munkát hajlandó és képes végezni, azzal szemben vidéken nincs előítélet. ' is egy egykor börtönviselt férfinak és fiának ad alkalmanként munkát; előbbi megtért, és ma egy 70 fős patai cigányokból álló vallási közösség egyik vezetője. Mindkettőjüket "szétkapkodnák" a gazdák. A szomszédos Nagyréde településen évek óta jelentős számú erdélyi, magyarul beszélő cigányember dolgozik a földeken az idénymunkáknál - elgondolkodtató, hogy miért nem a patai vagy a gyöngyösoroszi cigányok kellenek inkább pár kilométerről. Szerinte a cigányságnak árt, ha mindenütt a rasszizmus áldozatának láttatják őket, akik nem kapnak munkát, és akiket megfélemlítenek.
