Gyurcsány Ferenc keddre újabb demonstrációt hirdetett: „kimegyünk az utcára és maradunk”

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 16.

Belpol

„Diktatúrákat nem a parlamentben szoktak megdönteni.”

A szombati DK-s politikai szezonnyitó beszéde után az Európa-párti demonstráción is felszólalt Gyurcsány Ferenc. Harcias kedvében nagyjából megismételte a szombaton elmondottakat, amelynek lényege, hogy diktatúra van Magyarországon. A vasárnapi felszólalás alkalmával a DK elnöke nyomatékosította, hogy demokratikus ellenállásra van szükség.

Mert bár Gyurcsány szerint egyértelmű, hogy „Magyarországot egy velejéig romlott gazember vezeti”, nem sokra megy azzal, hogy erről beszél, mert a tény ettől még nem változik meg.

Gyurcsány szerint  az ellenzéki képviselők magukban nem fogják tudni leváltani a rendszert.

„Diktatúrákat nem a parlamentben szoktak megdönteni” – hangsúlyozta, majd azon környező országok példáit sorolta, ahol a kormányok akkor buktak meg, amikor az emberek a kezükbe vették az irányítást, és kimentek az utcára.

„A népnek nemcsak joga, hanem kötelessége, hogy a sorsát a kezébe vegye, és megfutamítsa ezt a rendszert.”

Gyurcsány szerint addig nem lehet megnyugodni, amíg lemondásra nem kényszeríti az utca tömege Orbánt.

Majd ezzel Gyurcsány Ferenc utcára hívta az embereket.

„Pár éjszakát, pár hetet megér, hogy megszabadítsuk az országot Orbántól. Kedden ötkor kimegyünk az utcára és maradunk.”

A tüntetésről bővebb információkkal és képgalériával hamarosan jelentkezünk.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.