Ha megdobnak pénzzel - Norvég és EGT-alapok vs. magyar kormány

Lázár János néhány nappal az országgyűlési választások után, még államtitkárként írt levelet a norvég kormány fejlesztésekért felelős tagjának. Ebben a magyar belpolitikába való beavatkozásnak nevezte azt, hogy Norvégia egy szerinte LMP-közeli alapítványon keresztül fizeti ki a magyar civil társadalom fejlesztésére szánt pénzeket. Helyettes államtitkára nem sokkal később párthoz kötődő szélhámos gittegyletként utalt a pénzeket kezelő Ökotárs Alapítványra, amelyre Lázárék rövid úton rá is küldték a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi). Norvégia bekérette a magyar, Magyarország pedig a norvég nagykövetet, miközben az is kiderült, hogy a magyar kormány listát vezet az ellenzékinek vélt civil szervezetekről. Végül május 9-én Norvégia felfüggesztette magyarországi támogatásainak nagy részét, és a vita június 12-én fejlesztéspolitikai felső vezetők találkozójába torkollott.

Fotó: MTI

Minden jel szerint a kormány presztízskérdést csinál egy olyan projektből, amelynek keretében Norvégia mintegy 40 milliárd forinttal támogatja Magyarországot. Az eredetileg kitűzött cél éppen a kétoldalú kapcsolatok erősítése volt - ehhez képest a hírek a nagy magyar-norvég "háborúról" szólnak.

Párthoz kötődő

A Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) annak a nagy finanszírozási rendszernek egy szelete, amelynek keretén belül három, az Európai Unión kívüli, de az Európai Gazdasági Térség (EGT) előnyeit élvező ország - Norvégia, Izland és Liechtenstein - hozzájárul az unióhoz újonnan csatlakozott tagállamok, Magyarország mellett még 14 ország felzárkóztatásához. Az adományozók fontosnak tekintik a civil szektor fejlesztését: Magyarországon is ez az egyik programpont a 12 kiemelt téma közül, a támogatás összege 13,5 millió euró, azaz 3,79 milliárd forint, az egész alap mintegy 10 százaléka. Az egész támogatási alap mértékét, a fejleszteni kívánt területeket és a célokat kétoldalú együttműködési megállapodás rögzíti, ezt a magyar kormány 2011 őszén írta alá. Ennek megfelelően a 12 támogatott terület közül kilencnél egy nemzeti kapcsolattartó - 2012 végéig ez volt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) - kezeli az ügyeket, a maradék háromnál pedig a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) a programoperátor.

Az FMO a hazai lebonyolításra 2011 végén kétfordulós pályázatot írt ki, melyet az Ökotárs Alapítvány vezette, további három tagból - Autonómia Alapítvány, Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány, Kárpátok Alapítvány-Magyarország - álló konzorcium nyert meg. Többek között ezt a pályázati döntést bírálja most a magyar kormány. Az alapkezelésre ugyanis hét szervezet jelentkezett, az első forduló után azonban csak az Ökotárs maradt talpon, egyedül ők feleltek meg annak a három kritériumnak - államtól való függetlenség, elegendő tapasztalat a civil szektorban, kellő pályázatlebonyolítói jártasság -, amelyet az FMO a lebonyolító szervezettel szemben támasztott. "Az első fordulóra benyújtott szándéklevelünk gyakorlatilag egy hosszú lista volt arról, milyen pályázatok lebonyolításában vettek részt eddig a konzorcium tagjai" - mondta lapunknak Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány ügyvezetője. Másképp látja mindezt Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár. Véleménye szerint az első fordulóban kieső hat szervezetnek esélye sem volt a szakmai anyag benyújtására, s miután ezt szóvá tette a magyar kormány, norvég részről csupán semmitmondó nyilatkozatokat kapott, például egy olyan szervezetre mondták, hogy túl fiatal, amely tíz éve működött civil területen.

Navracsics Tibor akkori közigazgatási és igazságügyi miniszter ezért már 2012-ben levelet írt a norvég külügyminiszternek, amelyben aggodalmát fejezte ki az NCTA hazai lebonyolítójának kiválasztása miatt. Azt is megírta, hogy az egyik elutasított szervezet kereste meg a kormányt; hogy pontosan melyik, arra nem derült fény, több pályázó - a Századvég, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány - kormányközeliségére azonban igen.

A kormány másik, az Ökotársat érintő vádja már Lázár János április eleji leveléből derült ki: eszerint a civil pénzek elosztására hivatott Ökotárs több szálon is kötődik az LMP-hez, az pedig elfogadhatatlan, hogy "párthoz kötődő szélhámos gittegyletek" osztják szét a civil szféra támogatását - hallhattuk Csepreghy szájából. A helyettes államtitkár továbbra is meg van győződve a pártkapcsolatról, jóllehet az Ökotárs visszautasította a vádakat. Az alapítvány szerint az előrángatott politikai szerepvállalások mind az NCTA lebonyolítása előttiek, és "rég elvarrottnak tekinthetők". Közleményében az LMP is tagadta az Ökotárssal való feltételezett összefonódásokat. "Bármilyen erősnek is tűnik, fenntartjuk, hogy szervezeti és személyi tekintetben is nagyon szoros összefüggés van az Ökotárs és az LMP között. A kormány nem a teljes civil társadalommal küzd, csak egyetlen szervezettel van problémája" - reagált a cáfolatokra Csepreghy.

Stand up

A konfliktus akkor mérgesedett el, amikor Lázár János május végén felkérte a Kehit az Ökotárs munkájának ellenőrzésére, holott ehhez az EGT/Norvég Alap működését szabályozó, a támogató országok és Magyarország közötti együttműködési megállapodás szerint a magyar kormány szerveinek nincs joguk; a kontrollt vagy az FMO, vagy az általa megbízott külső szervezetek végezhetik. Csepreghy ezzel szemben az államháztartási törvényre hivatkozva azt állítja, hogy az NCTA-támogatás nemzetközi szerződés szerint jár Magyarországnak, közpénznek minősül, így a Kehi jogosult az ellenőrzésére. Ezt az érvelést sem az FMO, sem az Ökotárs nem fogadta el, az ellenőrzés mégis elkezdődött. "Az alap működőképességét szem előtt tartva odaadtuk a kért adatokat, melyeknek egy része egyébként is nyilvános, mint például a támogatottak listája, a többi pedig az FMO és az Ökotárs között váltott dokumentumok nagy része" - mondta el Móra Veronika, hozzátéve, hogy az Ökotárs négyhavonta pénzügyi, évente tartalmi beszámolót küld az FMO-nak. Csepreghy szerint ennek ellenére szükség volt Kehi-vizsgálatra, mely véglegesen eldöntheti, hogy a szerződés céljai szerinti pénzosztás vagy bújtatott pártfinanszírozás valósul-e meg az NCTA keretein belül. A helyettes államtitkár úgy látja, indirekt módon az Ökotárs is elismerte a vizsgálat jogosultságát, mivel átadta a kért dokumentumokat. Nekik erről más a véleményük: "A civil szervezetek megfélemlítése, ellehetetlenítése, érzékeny, személyes adatok megszerzése, előfeltevések, vádak igazolása, továbbá az NCTA működésének akadályozása a kormány célja az ellenőrzéssel" - fogalmazott az Ökotárs ügyvezetője.

Közben a helyzet nemcsak a norvég-magyar vonalon látszik elmérgesedni, hanem a kormány-civil társadalom tengelyen is. A kormány május végén kiadta az NCTA-ból részesülő civil szervezetekről és azok vélt politikai kötődéséről szóló listát, amelyen többek között szerepel a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is. "Nem lepett meg, hogy rajta vagyunk a listán, de azt, hogy ez azt bizonyítandó került nyilvánosságra, mintha egy meghatározott politikai ideológia mentén adná a támogatásokat az NCTA, élből elutasítjuk" - mondta lapunknak Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója. Szabó szerint egyértelmű üzenet a maradék kormánykritikus műhelyeknek, hogy a kormány ellenőrzés alá kívánja vonni, ha nem is őket magukat, de a támogatásukat mindenképpen. "A kormány célja mindezzel a civil hangok diszkreditálása és azon watchdog szervezetek ellenőrzése a közhatalom által, melyek épp őket hivatottak ellenőrizni" - véli Szabó. Egyetért vele Gulyás Márton, a szintén listázott Krétakör ügyvezetője is, aki szerint ha a külföldi forrásokat is elvágja a kormány, és olyan közhangulatot teremt, melyben a civilek úgy érzik, el vannak lehetetlenítve, az egyértelműen kedvez a "retrográd hatalom elnyomó politizálásának". "Frusztrációjukon keresztül erőt mutatnak. Ez azonban a kormány gyengeségét és törékenységét jelzi" - mondta Gulyás.

A hazai civil szféra képviselői mellett a nemzetközi szcéna is felemelte a hangját. Múlt csütörtökön a Speak Up For Hungary! névre keresztelt szolidaritási akcióval Kenyától Szlovákiáig 20 ország 60 szervezete állt ki egységes közleményben a magyar civil szektor függetlenségéért, elutasítva a hatósági nyomásgyakorlást. "Óriási siker, hogy ez az akció elérte a Miniszterelnökség ingerküszöbét, és egy furcsa, ideges nyilatkozatban reagált minderre, a pénzek átláthatóságát hiányolva" - mondta az akcióról Szabó, és hozzátette, bár olyan átlátható lenne a közpénzek elosztása és felhasználása is, mint amilyen átláthatók az NCTA-támogatás adatai. A civil szféra és az Ökotárs Alapítvány ellenőrzése feletti aggodalmáról a norvég nagykövet is beszámolt, aki lapunknak elmondta: "A megkötött szerződések értelmében az NCTA működtetéséért a donor országok, illetve az általuk közvetlenül szerződtetett Ökotárs Alapítvány a felelős, ragaszkodunk hozzá, hogy a program a megállapodásban vállalt módon tovább tudjon működni. Ez az alap a magyar államtól teljes mértékben függetlenül működik, magyar költségvetési forrás egyáltalán nincsen benne, mivel kizárólag a három donor ország hozzájárulásából finanszírozzuk" - válaszolt a Narancs érdeklődésére Tove Skarstein.

Május végén a magyar kormány kiadott egy másik listát is, melyen néhány, az NCTA támogatásairól döntő bírálóbizottsági tag neve található. "Ha ezt megnézzük, olyan szervezetek képviselőivel találkozunk, amelyek a támogatás 30 százalékát viszik el, 70 százalékon pedig osztozik úgy 150 szervezet. Nem lehet a pénzosztó szerepében olyan szervezet, melynek döntéseiben tendenciózusan azt látjuk, hogy a mindenkori ellenzékhez kötődő projekteket támogat, a független vagy a kormánnyal ideológiailag egy oldalon álló szervezeteket pedig kizárja" - vázolta Csepreghy a kormány által a listából levont következtetéseket. Móra Veronika szerint azonban Magyarországon viszonylag kicsi a civil szektor, ezért az összeférhetetlenségek elkerülése végett minden bírálónak nyilatkoznia kell arról, milyen szervezetben érintett. "Ha valaki egy szervezetben döntéshozó funkciót lát el, és az adott szervezet pályázott, akkor nem bírálhat abban a témakörben. Ha csupán tagja egy szervezetnek, akkor pedig az értékelő nem is láthatja a pályázatot, a döntéskor ki kell mennie a teremből." Az ügy érdekessége, hogy az Ökotárs az értékelők nevét bizalmasan kezeli a nyomásgyakorlás és az utólagos vádaskodás kizárása érdekében, ezért minden bírálónak titoktartási nyilatkozatot kell aláírnia. Adódik tehát a kérdés, hogyan szivárgott ki a titkos névsor? "A nevek és szervezetek nagy része egy tavaly augusztusi Heti Válasz-cikkben már szerepelt, a többi név pedig a Miniszterelnökség számára rendelkezésre álló nyilvános adatokból származott. Azt el tudjuk képzelni, hogy folyamatban lévő bírálat esetén titkosítsák a neveket, utána viszont ezt nem tartjuk indokoltnak, nem fűződik hozzá közérdek" - oszlatta el a rejtélyeket Csepreghy. A bírálóbizottsági üléseken kormányzati megfigyelők (az Emmi delegáltjai) is részt vesznek, Csepreghy elmondása szerint azonban nem tőlük, hanem a már említett anyagokból szedték az adatokat, amelyek egyébként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalása szerint is közérdekből nyilvánosak.

30 milliárdos akadékoskodás

Jóllehet a magyarországi vita e körül csúcsosodott ki, az NCTA csak a tizedét teszi ki a norvég és EGT-alapok teljes keretösszegének. Ráadásul 11 további programterület közül 9-ben a magyar kormányon keresztül érkezik a donor országok támogatása - pontosabban csak érkezett, mivel május 9-én Norvégia, Izland és Liechtenstein e kifizetések felfüggesztéséről döntött. A kormány kezelésében lévő kilenc támogatási alap teljes összege egyébként meghaladja a 33 milliárd forintot, és mivel ennek csak töredékét tudtuk eddig lehívni, a felfüggesztés veszélyeztetheti a már megkezdett vagy tervezési fázisban lévő projektek megvalósulását.

A felfüggesztés oka az volt, hogy a magyar kormány 2014. január 1-jével megszüntette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ), amely az EU-s pénzek elosztása mellett a norvég alapok kezelésében is fontos szerepet játszott, nemzeti kapcsolattartóként felelős volt a finanszírozási mechanizmus lebonyolításáért és monitorozásáért. Öt programterületen (például népegészségügy, energiahatékonyság) az NFÜ látta el a pályázatok kiírásával és elbírálásával megbízott programoperátor szerepét is. Ez utóbbi feladat az NFÜ beszántásával jellemzően az egyes minisztériumokhoz került, nemzeti kapcsolattartóként pedig a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-t jelölte meg egy 2014. februári kormányrendelet. A norvég fél értékelése szerint a magyar kormány e lépéssel megszegte az alapokról még 2011-ben kötött kormányközi megállapodást, mivel az világosan kimondja: a nemzeti kapcsolattartó szerepét csak a központi államigazgatáson belüli szerv láthatja el (konkrétan nevesíti is az NFÜ-t).

"A nyílt felfüggesztés a norvégok részéről igen vagány lépésnek tekinthető. Itt ugyanazzal a problémával és tájékoztatásbeli hiányossággal állunk szemben, ami miatt az EU is leállította az összes operatív program kifizetését, de ott a vita nem zajlott nyilvánosan, csak a magyar sajtó szerezte meg az információt" - mondta a Narancsnak Heil Péter fejlesztéspolitikai szakember, az NFÜ korábbi elnökhelyettese (az uniós kifizetésekről lásd keretes írásunkat). Heil szerint a felfüggesztés indokolt, hiszen még ha a Széchenyi Programiroda karakterét tekintve alkalmas lehetne is a feladatra, a norvégok nem látják tisztán a különböző jogosultságokat, a munkavállalók státuszát és felkészültségét, az ellenőrzés lehetőségeit, így nem lehetnek biztosak a norvég adófizetők pénzének szakszerű felhasználásában. Csepreghy Nándor ugyanakkor arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Miniszterelnökség a norvégoknál tágabban értelmezte a központi államigazgatás fogalmát, és minthogy a Széchenyi Programiroda 100 százalékban az állam tulajdonában és a Miniszterelnökség szakmai irányítása alatt áll, nem látott szerződésszegést. A zavartalan ügymenet érdekében a múlt csütörtöki tárgyaláson mégis elfogadták a norvégok javaslatát, hogy másfél hónap alatt a Miniszterelnökség a saját szervezetén belül alakítson ki egy nemzeti kapcsolattartó egységet.

Csepreghy szerint a magyar kormány először január 23-án értesült a norvég fél aggodalmairól, folyamatos volt az egyeztetés, a kommunikáció valahogy mégis elcsúszott, de ez a technikai akadály a júniusi tárgyalással elhárult. A helyettes államtitkár azt mondta, a napi működésben sem a január óta húzódó vita, sem a májusi felfüggesztés nem okozott problémát, mivel a magyar költségvetés - hasonlóan az EU-s projektekhez - a norvég alapot is előfinanszírozza. Közelebbről vizsgálva a 9 kormányzati kezelésű alapot, ugyanakkor az látszik, hogy a donor országokkal folytatott vitán kívül is akadhattak problémák. A májusi norvég közlemény szerint eddig az alapok keretösszegének kevesebb mint 10 százalékát hívtuk le, holott a projektek megvalósításának határideje 2016. április 30., és ez csak végső esetben tolható ki egy évvel. A 9 projektterületet áttanulmányozva egyedül a Szent István Egyetem által kezelt zöld ipari innovációs alapban és a Tempus Közalapítvány irányította ösztöndíjalapban találtunk elbírált pályázatot, bár a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint lezárt pályázatai vannak a megújuló energia, a kapacitásfejlesztés és a kulturális örökség védelme területeknek is. Ezeknél vélhetően jelenleg is tart az elbírálás. A civil alapban és az Innovation Norway kezelésében lévő méltányos munka területén látszólag sokkal gyorsabban haladnak a folyamatok. Az Ökotárs például már 2013 elején közzétette az első civil felhívást, azóta több körben is döntést hoztak 1,1 milliárd Ft sorsáról. "Ritka professzionális az a lebonyolítói szerepvállalás, mellyel az Ökotárs kezeli az NCTA támogatásait" - mondta Gulyás Márton, a Krétakör ügyvezetője, akinek szervezete szintén részesül a pénzből. "Négyhavonta referálnunk kell a költésekről és a szakmai fejlesztésekről, a pénzügyi beszámoló ellenőrzi, van-e valódi teljesítmény, a tartalmi vizsgálat pedig azt, hogy megvalósulnak-e a fejlesztési prioritások. Ilyen precizitással még nem találkoztam másutt, ha az NKA-hoz pályázunk, még visszajelzés sincs."

Az egész alapból legjobban, 7,24 milliárd forinttal finanszírozott, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) irányítása alatt álló kétoldalú kutatási együttműködés programterületen információnk szerint ez idáig egyetlen pályázati kiírás sem jelent meg. Erik Ingebrigsten, a Trondheimi Egyetem tanácsadója szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy a pályázatok értékelése legalább fél évig tart, ezért a tervezett projektek megvalósítására nagyon rövid idő lesz. A Norvég Kutatási Tanács - amely a programban donor országbeli partnerként vesz részt - közleménye szerint a hároméves kutatási együttműködések már biztosan nem valósulnak meg, ugyanakkor lapunknak elmondták, hogy ezért a felelősség nem őket, hanem a NIH-et terheli. Megkérdeztük a NIH illetékeseit a késedelem okairól, de lapzártánkig nem érkezett válasz, Csepreghy Nándor viszont azt mondta, a finanszírozási viták után nem tartja kizártnak, hogy egyes programterületeket át kell strukturálni, egyes projekteket a tervezetthez képest másként kell megvalósítani.

Míg a magyar fél azt kommunikálta, hogy a miniszterelnökségi átalakítás után újraindulhatnak a fizetések, addig a norvég EGT- és EU-ügyekkel foglalkozó miniszter közleményéből az olvasható ki, hogy az NCTA körüli vita rendezéséhez is kötik a pénzcsap újranyitását. A magyar kormány azonban biztosan nem állítja le a Kehi-vizsgálatot. Csepreghy Nándor beszámolója szerint a magyar fél bízik a mielőbbi utalásban, de financiális problémát az sem jelent, ha a norvégok összekötik a két kérdést, hiszen a költségvetésnek hosszú hónapok előfinanszírozása sem okozna gondot. Úgy tűnik tehát, a kormány több mint 30 milliárd forintnyi közpénzt is beáldozna, csak hogy folytathassa a civil alap működésének bírálatát. Tove Skarstein magyarországi nagykövet a Narancsnak úgy fogalmazott, pénzt akkor bukhatunk, ha augusztusra sem rendeződik a vita, mivel ekkor esedékes a következő utalás.

Csepreghy Nándor végezetül leszögezte: sem arról nincs szó, hogy a magyar kormány el akarná terelni a figyelmet a kezelésében lévő alapok körüli vitákról, sem arról, hogy Norvégia büntetné Magyarországot. "A teljes fejlesztéspolitikai rendszerünket át szeretnénk alakítani, és tudomásul vesszük, hogy ezzel sok érdeket sértünk. A mi szakmai lépéseinkkel a norvégoknak volt problémájuk, a civil alappal pedig nekünk" - mondta a helyettes államtitkár.

De mit adtak nekünk a norvégok?

A norvég és EGT-alapok első, 2004-2009-es ciklusában 2011. április 30-ig lehetett projekteket megvalósítani. Ebben az időszakban mintegy 1,3 milliárd euró (kb. 350 milliárd forint) támogatás vált elérhetővé, Norvégia hozzájárulása ebbe megközelítőleg 97 százalékos volt. Magyarország 135 millió eurót (35 milliárd forintot) kapott, ezzel Lengyelország után a második legnagyobb összeggel támogatott ország volt. Hazánkban a donor országok 88 önálló projektet és 13 pályázati alapot (csoportos támogatást) hagytak jóvá, a legtöbb kedvezményezett önkormányzat, civil szervezet vagy költségvetési szerv volt.

Az első ciklus eredményeit összefoglaló, az NFÜ és a norvég nagykövetség által közösen megjelentetett kiadványból kiderül: számos önkormányzati intézmény és iskola az alapokból finanszírozta épületeinek energiahatékonysági felújítását vagy akadálymentesítését. Jutott pénz látványberuházásokra is: a norvég alapból újult meg a békéscsabai Ibsen Ház, a székesfehérvári Hiemer-Font-Caraffa épülettömb, a Pesti Vigadó, a pécsi Dóm tér, a pápai Esterházy-kastély vagy a siklósi vár, de a Mátyás-templom harangjait sem tudták volna újraönteni és áthangolni a skandináv segítség nélkül. Az MTI fotóarchívumának digitalizálása vagy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának állományvédelme az európai örökség védelme címszó alatt valósult meg, de jutott forrás a 3-as út menti zajvédelemre, őssejt- és rákkutatásra, és a magyar vérellátás fejlesztésére is. Hódmezővásárhely, Lázár János szűkebb pátriája Regionális Környezeti Nevelő Központot alakított ki a norvégok pénzén.

Az 1,6 milliárdos civil alapot ebben az időszakban is az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium kezelte; az érdeklődés és a túljelentkezés mértékét jól jelzi, hogy a csaknem 2000 beérkezett pályázatból 240-et támogattak. A Magyarországi Női Alapítvány a szexuálisan kihasznált és nőkereskedelem áldozatává vált nők és gyermekek helyzetének javításán dolgozhatott, a Társadalomelméleti Kollégium a nagykanizsai lakáshátralékosokon segített építőtáborával, az Ongai Kulturális Egyesület pedig falumúzeummal rukkolt elő.

Az EU-nak sem tetszik

Mint azt lapunknak Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár is elmondta, az EGT- és a norvég alapok körüli vita szorosan összefügg a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításával. A magyar kormány még 2010-ben bejelentette, hogy az idén záruló uniós fejlesztési ciklust az NFÜ-vel viszi végig, a következőt azonban már új struktúrában kezdi. Mint láttuk, Norvégiával azért okozott konfliktust az NFÜ megszüntetése, mert az alapok felügyelete így kikerült a központi államigazgatás alól. Az EU-nak ezzel éppen ellentétes problémája volt: bár az Európai Bizottság önmagában sem tartotta indokoltnak az átalakításokat - jelesül azt, hogy az irányító hatóságok a minisztériumokhoz, a központi koordináció a Miniszterelnökséghez került -, a kifizetések visszatartásáról a 444.hu cikke szerint azután tájékoztatta a magyar kormányt, hogy április 1-jével az úgynevezett közreműködő szervezeteket is a minisztériumok irányítása alá vonták. Itt sokkal több pénz, százmilliárdok forognak kockán. A hazai pályázók abban az esetben nem fognak kárt szenvedni, ha a kormány június végéig, a következő fizetési időszak előtt megállapodik Brüsszellel.