Csupán néhány hónapig volt 2012-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára Holoda Attila, aki azért is döntött a távozás mellett, mert „lobbiszínezetű” megbízásokat kapott, és olyan szabályok megalkotásában kellett volna részt vennie, amelyek mögött egy bizonyos érdekcsoportot sejtett; de ellenezte az E.ON gázcégeinek állami megvásárlását is. Az e heti Magyar Narancsban megjelent interjúban lapunknak elmagyarázta az energetikai szakember, hogy miért járhat jól Mészáros Lőrinc a paksi beruházással és azzal, ha megveszi az eladósorba került Mátrai Erőművet. Holoda Attila elmondta azt is, hogy miért hatalmas nagy kábítás a kormány rezsiharca akkor, amikor a hazai rögzített gázár már jóval magasabb annál, mint amennyiért az manapság beszerezhető.
Magyar Narancs: Említette a rezsicsökkentést, ahol a villamos energia mellett a másik fontos a tétel a gáz. Több helyen felmerült, hogy a gáz világpiaci ára jóval alacsonyabb az állam rögzítette díjaknál, miközben a kormány azt mondja, ők védik meg a magyar embereket a magas rezsitől.
Holoda Attila: Manapság már korántsem jelent akkora fenyegetettséget a gázellátás, mint ahogy azt a kormány próbálja előadni. Persze, volt egy időszak, amikor az orosz ellátási lehetőségektől erősebben függtünk, ez a lehetőség nem is volt kiváltható más helyről érkező gázzal, de ennek már rég vége. Közben születtek más csővezetéki kapcsolatok is, amelyekbe, ha baj lenne, életet lehetne lehelni; bővítették az osztrák–magyar HAG-vezeték kapacitását is, és a nemzetközi piacon jelentősen esett a gáz beszerzési ára. Ez hatással volt a magyar–orosz gázszerződésre is, amely 2015-ben lejárt, és megújítás helyett úgy módosította a két fél, hogy a korábban le nem hívott mennyiséget kapjuk most, legalább 2020-ig. Az oroszok rugalmassága annak is köszönhető, hogy rájöttek, ha nem engednek, hátrébb szorulnak az európai gázpiacon. Nekik nem érdekük, hogy összerúgják a port az európaiakkal. Az már külön érdekesség, hogy az oroszok a magyar szerződés módosítása után otthon bejelentették, hogy az árban is lejjebb mentek egész Európában, így nálunk is.
| ||
MN: Az árcsökkenés mértékéről a magyar kormány nem szívesen beszél.
HA: Amikor rákérdeztek, hogy mennyiért vesszük az új megállapodás után a gázt, az Energiahivatal azt mondta, nem tudja. Majd az MVM Partner közölte, ez üzleti titok, miközben a gáztörvény előírja, hogy az Energiahivatalnak be kell mutatni a szerződés részleteit. Ez az egész egy szemfényvesztés, nyilván az Energiahivatalnál is tudják, mennyivel kevesebbért jön a gáz, de magasabb körökből jöhetett az ukáz, nehogy kiderüljön, hogy jóval olcsóbban érkezik Oroszországból a gáz. Hiszen akkor a láthatatlan ellenségtől sem lehetne megvédeni a szerencsétlen magyarokat, akik a rezsicsökkentéssel lettek elkábítva. Mindenki tudta, hogy a gázpiaci tendenciák miatt is lehetett árcsökkenés, de az emberek számláin ez nem mutatkozik meg máig sem. Holott az árak már jóval a 20 százalékos rezsicsökkentés szintje alatt vannak: 2013 óta körülbelül 50 százalékkal esett a gáz piaci ára. Külön érdekesség, hogy a rezsicsökkentésből kimaradtak a kis- és középvállalkozások, a cégtulajdonosok pedig kiakadtak emiatt – ma már örülhetnek, hiszen a szabadpiacon sokkal olcsóbban jutnak gázhoz, mint a lakosság.
MN: Mivel tudja ezt magyarázni a kormány?
HA: Hitelt érdemlően semmivel, de nyilván itt is megy a kábítás. Hasonlót a 70-es években is eljátszottak, csak akkor a rendszert KGST-nek hívták: akkor azt mondták, hogy zsinóráron adják az olajat, így nem lesz gond, ha máshol nő az ára. Itt most a kormány azt mondja, hogy mindenkit megvédenek, nem kell félni, nem lesz gázáremelés. Hát így nem nehéz, hogy közben máshol hatalmasat csökkentek az árak. Ráadásul a rendelkezésre állási díjat is az embereknek kell kifizetni, ami pedig magasabb, mint amikor a „gaz” multik voltak a vezetékek fenntartói. A rezsicsökkentés után az is kiderült, hogy állami tulajdonban mégse olyan könnyű ezt a rendszert fenntartani, több pénz kell rá, amit persze az emberekre vertek rá.
MN: Akkor van pénz a következő körös rezsicsökkentésre is.
HA: Igen, de az MVM Partnernél és a Főgáznál keletkezett nyereségeket az évek során akkor sem az adófizetőkre költötték. Nem mondták azt, hogy lám, itt van egy rakás pénz, hát fizessenek kevesebbet az emberek. Az állam elvont egy csomó pénzt osztalékként, de jutott egyebek közt a CÖF-nek meg a kormánypropaganda finanszírozására is, és tartalékolhattak a választások előtti akciókra. Így ismét el lehet sütni a csodafegyvert, a rezsicsökkentést, amit aztán az összes nem létező ellenségtől meg kell majd védeni.
A Holoda Attilával készített interjúnk teljes szövegét a csütörtökön megjelent Magyar Narancsban olvashatják.
