Hazudott a kormány, nem a NATO kérte, hogy készítsék fel az iskolásokat a terrortámadásra

  • narancs.hu
  • 2018. január 3.

Belpol

A kormány akarja nagyon a HIT-et.

A hétvégén mi is beszámoltunk arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) levelet küldött az iskoláknak és az óvodáknak, melyben megkéri az intézményvezetőket, hogy

június végéig készítsenek ún. HIT-et (Honvédelmi Intézkedési Terv).

Ez a dokumentum azt részletezné, hogyan reagálna az intézmény egy „különleges jogrendre”, és hogyan cselekednének a dolgozók. A hír nagy felháborodást váltott ki, a kormány részéről Dömötör Csaba államtitkár gyorsan reagált is egy vasárnapi sajtótájékoztatón, és arra hivatkozott, hogy a HIT-re egy „NATO-kötelezettség” miatt van szükség.

De ez nem igaz.

A Népszavának ugyanis az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének brüsszeli központja diplomatikusan, de cáfolta a fentieket. „A NATO-tagállamok eltökéltek, hogy megerősítsék az ellenálló képességüket a fegyveres támadásokkal szemben, a szövetség azonban csak tanácsokat ad és minimum elvárásokat fogalmaz meg a tagjai felé, továbbá fórumot biztosít a tapasztalatcserére” – ezt egy NATO-hivatalnok mondta a lapnak.

Képünk illusztráció!

Képünk illusztráció!

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Erről beszélt Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő is, aki szerint

„Magyarországnak nincs olyan NATO-tagságból fakadó, közvetlen jogi kötelezettsége, ami előírna ilyen, óvodákra-iskolákra vonatkozó konkrét védelmi tervet”.

Tálas azt mondta, hogy alapvetően hasznos dolog, hogy a közintézményeket felkészítik egy rendkívüli helyzetre, de szerinte most túl hangosra sikerült a kommunikáció. „Ezt szép csöndben is meg lehet csinálni, s nem kell közben kizárólag a terrorfenyegetésre hivatkozni” – tette hozzá a Népszavának.

A HIT-re ma reagált a Civil Közoktatási Platform (CKP) is, a portálunkhoz is eljuttatott közleményükben azt írják, hogy nem „a pedagógiai végzettségű igazgatók feladata, hogy meghatározzák, mi a teendőjük háború vagy terrorcselekmények (különleges jogrend) idején. Vannak erre megfelelő szakemberek, ahogy a tűzvédelmi szabályzatokat is erre szakosodott cégek készítik”. Szerintük a veszély ilyen mértékű eltúlzása a köznyugalom megzavarására is alkalmas lehet, és mesterségesen felkorbácsolja az indulatokat, a polgárok széles körében szorongást és nyugtalanságot kelthet. Ezért arra kérnek minden intézményvezetőt, hogy ne kezdje el a HIT-tel kapcsolatos munkálatokat.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.