„A menekülők elleni uszítás nem politikai kérdés”

  • narancs.hu
  • 2016. szeptember 28.

Belpol

Kőszeg Ferenc és a Helsinki Bizottság társelnökei válaszolnak Mészáros István Lászlónak, aki kilépett a szervezetből, és nemmel szavaz a kvótareferendumon.

Negyedszázad után kilép a Helsinki Bizottságból Mészáros István László, az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságának korábbi (1990–1998), szabad demokrata alelnöke. Döntését azzal indokolta, hogy a jogvédő szervezet véleménye szerint a demokrácia egyik legfontosabb intézménye, a népszavazás ellen kampányol, amivel a pártpolitika mezejére lépett, ráadásul a szervezet vezetése ki sem kérte a Bizottság tagságának a véleményét. Mészáros hozzáteszi, hogy keresztényként és magyar patriótaként nemmel szavaz majd október 2-án.

Pardavi Márta egy júliusi sajtótájékoztatón

Pardavi Márta egy júliusi sajtótájékoztatón

Fotó: MTI

Az érvénytelen népszavazás mellett kampányoló szervezet két társelnöke, Pardavi Márta és Kádár András Kristóf most reagált a kilépésre. Bár szerintük joggal feltételezték, hogy a tagságuk egyetért a döntésükkel, de elfogadják a kritikát, meg kellett volna kérdezni őket formálisan is. A bírálat többi részét azonban visszautasítják: „Mi nem a népszavazás ellen kampányolunk, hanem arra hívjuk fel a figyelmet: ez nem igazi népszavazás. Nem kérdőjelezzük meg a polgárok józan ítélőképességét, hanem arra kérjük őket: használják. Nyilvánítsák ki a véleményüket, és üzenjék meg a kormánynak: nem értenek egyet a gyűlöletre építő kampánnyal, és nem hagyják, hogy a kormány visszaéljen a népszavazás intézményével.”

A Helsinki blogján az alapító elnök, Kőszeg Ferenc személyesebb hangvételű válaszát is olvashatják. Többek között azt írja: „Politikai kérdésekben lehetnek nézetkülönbségek a Magyar Helsinki Bizottság tagjai között is. A menekülők elleni uszítás azonban nem politikai kérdés, sőt nem is csak emberi jogi kérdés. A háború elől menekülők védelme, túl a nemzetközi jogon, emberség kérdése. Akinek a számára ez nem kézenfekvő, annak valóban nincs helye a Magyar Helsinki Bizottságban. Ezt nem a bizottság egykori vezetőjeként írom, hiszen az ehhez szükséges jogkörrel nem rendelkezem, hanem személyes meggyőződésem alapján.”

Mészáros közleményét itt, a válaszokat pedig itt olvashatják teljes terjedelemben.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.