„A menekülők elleni uszítás nem politikai kérdés”

  • narancs.hu
  • 2016. szeptember 28.

Belpol

Kőszeg Ferenc és a Helsinki Bizottság társelnökei válaszolnak Mészáros István Lászlónak, aki kilépett a szervezetből, és nemmel szavaz a kvótareferendumon.

Negyedszázad után kilép a Helsinki Bizottságból Mészáros István László, az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságának korábbi (1990–1998), szabad demokrata alelnöke. Döntését azzal indokolta, hogy a jogvédő szervezet véleménye szerint a demokrácia egyik legfontosabb intézménye, a népszavazás ellen kampányol, amivel a pártpolitika mezejére lépett, ráadásul a szervezet vezetése ki sem kérte a Bizottság tagságának a véleményét. Mészáros hozzáteszi, hogy keresztényként és magyar patriótaként nemmel szavaz majd október 2-án.

Pardavi Márta egy júliusi sajtótájékoztatón

Pardavi Márta egy júliusi sajtótájékoztatón

Fotó: MTI

Az érvénytelen népszavazás mellett kampányoló szervezet két társelnöke, Pardavi Márta és Kádár András Kristóf most reagált a kilépésre. Bár szerintük joggal feltételezték, hogy a tagságuk egyetért a döntésükkel, de elfogadják a kritikát, meg kellett volna kérdezni őket formálisan is. A bírálat többi részét azonban visszautasítják: „Mi nem a népszavazás ellen kampányolunk, hanem arra hívjuk fel a figyelmet: ez nem igazi népszavazás. Nem kérdőjelezzük meg a polgárok józan ítélőképességét, hanem arra kérjük őket: használják. Nyilvánítsák ki a véleményüket, és üzenjék meg a kormánynak: nem értenek egyet a gyűlöletre építő kampánnyal, és nem hagyják, hogy a kormány visszaéljen a népszavazás intézményével.”

A Helsinki blogján az alapító elnök, Kőszeg Ferenc személyesebb hangvételű válaszát is olvashatják. Többek között azt írja: „Politikai kérdésekben lehetnek nézetkülönbségek a Magyar Helsinki Bizottság tagjai között is. A menekülők elleni uszítás azonban nem politikai kérdés, sőt nem is csak emberi jogi kérdés. A háború elől menekülők védelme, túl a nemzetközi jogon, emberség kérdése. Akinek a számára ez nem kézenfekvő, annak valóban nincs helye a Magyar Helsinki Bizottságban. Ezt nem a bizottság egykori vezetőjeként írom, hiszen az ehhez szükséges jogkörrel nem rendelkezem, hanem személyes meggyőződésem alapján.”

Mészáros közleményét itt, a válaszokat pedig itt olvashatják teljes terjedelemben.

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.