Hiába volt sokkal olcsóbb ajánlat is, az állam 700 millióval drágábban akart venni lélegeztetőgépeket

  • Magyar Krisztián
  • 2017. augusztus 31.

Belpol

A kórházellátó inkább átszabta a közbeszerzési kiírást és magára húzott egy jókora bírságot, csak nehogy a jobb ajánlattal előálló cég nyerje a milliárdos megbízást. A lélegeztetőgépek meg sehol.

Még júniusban írt arról a Népszava, hogy a Közbeszerzési Hatóság kiszabott egy 50 millió forintos bírságot, és megsemmisítette az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) egyik beszerzési pályázatát, amely során a kórházfenntartó egyebek közt lélegeztetőgépeket és monitorrendszereket vásárolt volna. Emiatt a sürgősségi és kórházi intenzív osztályokon máig nem történt meg a több száz eszköz cseréje.

Nem kellett az olcsóbb

A közbeszerzést azért gáncsolta el a hatóság, mert megállapították: a megismételt kiírás műszaki paramétereit minden bizonnyal úgy határozhatták meg, hogy kizárják a pályázatból a legolcsóbb ajánlatot tevő vállalkozást. A Népszava cikke még nem említett sem cégneveket, sem pedig azt, hogy mennyivel olcsóbb ajánlatot kaszált el az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, de mint azt Hadházy Ákostól, az LMP társelnökétől megtudtuk: a GE Hungary Kft. volt az, amely több mint 700 millió forinttal kevesebbért szállította volna a berendezéseket, mint a második legolcsóbb jelentkező.

A műszerfejlesztésekre 1,723 milliárd forintot szánt a kórházak közbeszerzéséért is felelős ÁEEK, de ezt az összeget a pályáztatás során nem közölte a központi kórházellátó, így kellett ajánlatot tenni a vállalkozásoknak. A GE Hungary 991 millió forintért teljesítette volna a megrendelést, az utána következő Avas Egészségügyi Centrum 1,71 milliárdért, míg a Novel Medix Zrt. 1,78 milliárd forintot kért volna az eszközökért. Volt még egy jelentkező, de az már 1,94 milliárd forintért vállalta volna a beszerzést.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

 

Ezek után az Állami Egészségügyi Ellátó Központ nem azt csinálta, hogy elfogadta a GE Hungary ajánlatát, hanem először megszüntette a közbeszerzést, és kiírt egy újat olyan paraméterekkel, hogy – legalábbis a feltételezések szerint – a cég ne tudja azokat teljesíteni, hiszen az nagyon átlátszó lehetett volna, ha egyből elfogadják a több mint 700 millió forinttal magasabb ajánlatot. A GE Hungary – amely a magyar egészségügy egyik legnagyobb beszállítója – ezután megtámadta az eljárást a Közbeszerzési Hatóságnál, és mivel az ÁEEK nem tudta érdemben megmagyarázni, miért kaszálták el az első közbeszerzést, jött az 50 millió forintos büntetés. A bírság jogszerűségét az Állami Egészségügyi Ellátó Központ vitatja, ezért jogorvoslati kérelmet nyújtottak be, amely információink szerint még folyamatban van, ezért sem lehet újra közbeszereztetni a lélegeztetőgépeket, amelyekre viszont nagy szükség lenne a kórházakban.

Jóval a piaci ár felett

A GE Hungary általunk is megismert jogorvoslati beadványában egyebek közt leírta, hogy szerintük ők a közbeszerzésre „a valós piaci áraknak megfelelő ajánlatot” adtak, és az ÁEEK által meghatározott 1,7 milliárd forint körüli fedezet és a kiírásra érkező többi ajánlat is indokolatlanul magas volt. De azt is részletezték, hogy a második kiírásban mely paraméterek megváltoztatásával próbálták kizárni a műszereiket – és ezáltal a céget is – a versenyből. Hadházy Ákos – aki civilben állatorvos – szerint a módosított paramétereket ráadásul úgy határozták meg, ha azok alapján szállítja le valaki a lélegeztetőgépeket, a műszerek akár életveszélyesek is lehetnek –, erre a jogorvoslati kérelmében a GE Hungary is felhívta a figyelmet, de a cég számos más, tudományos, egy laikus számára meglehetősen bonyolult hivatkozással is próbálja alátámasztani az igazát.

Az LMP-s politikus szerint a GE Hungaryt leszámítva a másik három ajánlattevő nem is gyárt ilyen eszközöket, ők csak beszereznék azokat, és így adnák tovább busás haszonnal a kórházaknak. „Ezeket a vállalkozásokat a szakma csak csomagolócégeknek hívja, mégis rajtuk keresztül akar vásárolni az állam” – hangsúlyozta Hadházy, aki Balog Zoltán emberi erőforrások minisztert is megkérdezte a témában. A levélre Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára válaszolt, mégpedig azt, hogy „az eljárás az ajánlattételi határidő lejárta előtt került felfüggesztésre, így ajánlatok benyújtására sem került sor, melyek nélkül nem lehet túlárazásról beszélni”. Ezzel az indoklással csupán az a gond, hogy nem igaz, ugyanis érkeztek ajánlatok a pályázatra (ezek összegeit fentebb mi is bemutattuk), ezek megismerése után törölte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ a közbeszerzési kiírást és indított volna egy újat.

Nem ez az első

Nem ez az első furcsa egészségügyi eszközbeszerzés az elmúlt évekből, tavaly részletesen feltártuk azt a több tízmilliárd forintos, uniós forrásból finanszírozott programot, amely során számos hazai kórház vásárolhatott döntően MR-, CT- és röntgengépeket. Ehhez az egészségügyi intézmények maguk írták ki a közbeszerzéseket, amelyeken összesen 24 cég nyert. A gépeket viszont számos esetben horribilis pénzekért kapták meg a kórházak, a piaci ár többszöröséért. A közel száz közbeszerzésnél több olyat is találni, hogy a teljesen ugyanolyan berendezés leszállítási költségei jelentős mértékben eltérnek egymástól. A túlárazás miatt egyes becslések szerint 10-12 milliárd forint is eltűnhetett az egészségügyi fejlesztésekre szánt több mint 40 milliárdból. Az ügyben a Gazdasági Versenyhivatal kartellgyanú miatt kezdett vizsgálatot, még folyamatban van a rendőrségi nyomozás.

 

Valahogy mindig több lett – Milliárdos túlárazás gyanúja egészségügyi beszerzéseknél

Valódi verseny nélkül költöttek el kórházak tízmilliárdokat egészségügyi berendezésekre úgy, hogy a közbeszerzéseken befutó cégek többsége jelentősen túlárazhatta ajánlatát. A kár tízmilliárdos nagyságrendű is lehet. A Gazdasági Versenyhivatal kartellgyanú miatt indított vizsgálatot, de egyáltalán nem biztos, hogy lesz következménye az ügynek.

 

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.