Hiába volt sokkal olcsóbb ajánlat is, az állam 700 millióval drágábban akart venni lélegeztetőgépeket

  • Magyar Krisztián
  • 2017. augusztus 31.

Belpol

A kórházellátó inkább átszabta a közbeszerzési kiírást és magára húzott egy jókora bírságot, csak nehogy a jobb ajánlattal előálló cég nyerje a milliárdos megbízást. A lélegeztetőgépek meg sehol.

Még júniusban írt arról a Népszava, hogy a Közbeszerzési Hatóság kiszabott egy 50 millió forintos bírságot, és megsemmisítette az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) egyik beszerzési pályázatát, amely során a kórházfenntartó egyebek közt lélegeztetőgépeket és monitorrendszereket vásárolt volna. Emiatt a sürgősségi és kórházi intenzív osztályokon máig nem történt meg a több száz eszköz cseréje.

Nem kellett az olcsóbb

A közbeszerzést azért gáncsolta el a hatóság, mert megállapították: a megismételt kiírás műszaki paramétereit minden bizonnyal úgy határozhatták meg, hogy kizárják a pályázatból a legolcsóbb ajánlatot tevő vállalkozást. A Népszava cikke még nem említett sem cégneveket, sem pedig azt, hogy mennyivel olcsóbb ajánlatot kaszált el az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, de mint azt Hadházy Ákostól, az LMP társelnökétől megtudtuk: a GE Hungary Kft. volt az, amely több mint 700 millió forinttal kevesebbért szállította volna a berendezéseket, mint a második legolcsóbb jelentkező.

A műszerfejlesztésekre 1,723 milliárd forintot szánt a kórházak közbeszerzéséért is felelős ÁEEK, de ezt az összeget a pályáztatás során nem közölte a központi kórházellátó, így kellett ajánlatot tenni a vállalkozásoknak. A GE Hungary 991 millió forintért teljesítette volna a megrendelést, az utána következő Avas Egészségügyi Centrum 1,71 milliárdért, míg a Novel Medix Zrt. 1,78 milliárd forintot kért volna az eszközökért. Volt még egy jelentkező, de az már 1,94 milliárd forintért vállalta volna a beszerzést.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

 

Ezek után az Állami Egészségügyi Ellátó Központ nem azt csinálta, hogy elfogadta a GE Hungary ajánlatát, hanem először megszüntette a közbeszerzést, és kiírt egy újat olyan paraméterekkel, hogy – legalábbis a feltételezések szerint – a cég ne tudja azokat teljesíteni, hiszen az nagyon átlátszó lehetett volna, ha egyből elfogadják a több mint 700 millió forinttal magasabb ajánlatot. A GE Hungary – amely a magyar egészségügy egyik legnagyobb beszállítója – ezután megtámadta az eljárást a Közbeszerzési Hatóságnál, és mivel az ÁEEK nem tudta érdemben megmagyarázni, miért kaszálták el az első közbeszerzést, jött az 50 millió forintos büntetés. A bírság jogszerűségét az Állami Egészségügyi Ellátó Központ vitatja, ezért jogorvoslati kérelmet nyújtottak be, amely információink szerint még folyamatban van, ezért sem lehet újra közbeszereztetni a lélegeztetőgépeket, amelyekre viszont nagy szükség lenne a kórházakban.

Jóval a piaci ár felett

A GE Hungary általunk is megismert jogorvoslati beadványában egyebek közt leírta, hogy szerintük ők a közbeszerzésre „a valós piaci áraknak megfelelő ajánlatot” adtak, és az ÁEEK által meghatározott 1,7 milliárd forint körüli fedezet és a kiírásra érkező többi ajánlat is indokolatlanul magas volt. De azt is részletezték, hogy a második kiírásban mely paraméterek megváltoztatásával próbálták kizárni a műszereiket – és ezáltal a céget is – a versenyből. Hadházy Ákos – aki civilben állatorvos – szerint a módosított paramétereket ráadásul úgy határozták meg, ha azok alapján szállítja le valaki a lélegeztetőgépeket, a műszerek akár életveszélyesek is lehetnek –, erre a jogorvoslati kérelmében a GE Hungary is felhívta a figyelmet, de a cég számos más, tudományos, egy laikus számára meglehetősen bonyolult hivatkozással is próbálja alátámasztani az igazát.

Az LMP-s politikus szerint a GE Hungaryt leszámítva a másik három ajánlattevő nem is gyárt ilyen eszközöket, ők csak beszereznék azokat, és így adnák tovább busás haszonnal a kórházaknak. „Ezeket a vállalkozásokat a szakma csak csomagolócégeknek hívja, mégis rajtuk keresztül akar vásárolni az állam” – hangsúlyozta Hadházy, aki Balog Zoltán emberi erőforrások minisztert is megkérdezte a témában. A levélre Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára válaszolt, mégpedig azt, hogy „az eljárás az ajánlattételi határidő lejárta előtt került felfüggesztésre, így ajánlatok benyújtására sem került sor, melyek nélkül nem lehet túlárazásról beszélni”. Ezzel az indoklással csupán az a gond, hogy nem igaz, ugyanis érkeztek ajánlatok a pályázatra (ezek összegeit fentebb mi is bemutattuk), ezek megismerése után törölte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ a közbeszerzési kiírást és indított volna egy újat.

Nem ez az első

Nem ez az első furcsa egészségügyi eszközbeszerzés az elmúlt évekből, tavaly részletesen feltártuk azt a több tízmilliárd forintos, uniós forrásból finanszírozott programot, amely során számos hazai kórház vásárolhatott döntően MR-, CT- és röntgengépeket. Ehhez az egészségügyi intézmények maguk írták ki a közbeszerzéseket, amelyeken összesen 24 cég nyert. A gépeket viszont számos esetben horribilis pénzekért kapták meg a kórházak, a piaci ár többszöröséért. A közel száz közbeszerzésnél több olyat is találni, hogy a teljesen ugyanolyan berendezés leszállítási költségei jelentős mértékben eltérnek egymástól. A túlárazás miatt egyes becslések szerint 10-12 milliárd forint is eltűnhetett az egészségügyi fejlesztésekre szánt több mint 40 milliárdból. Az ügyben a Gazdasági Versenyhivatal kartellgyanú miatt kezdett vizsgálatot, még folyamatban van a rendőrségi nyomozás.

 

Valahogy mindig több lett – Milliárdos túlárazás gyanúja egészségügyi beszerzéseknél

Valódi verseny nélkül költöttek el kórházak tízmilliárdokat egészségügyi berendezésekre úgy, hogy a közbeszerzéseken befutó cégek többsége jelentősen túlárazhatta ajánlatát. A kár tízmilliárdos nagyságrendű is lehet. A Gazdasági Versenyhivatal kartellgyanú miatt indított vizsgálatot, de egyáltalán nem biztos, hogy lesz következménye az ügynek.

 

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.