Hírösök és gazdagok – Közpénzszivattyú és sötét ügyek az épülő Matolcsy-egyetem körül

szerző
Nagy Gergely Miklós
publikálva
2018/21. (05. 24.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kecskeméti történetünk a NER rokoni közpénzszivattyújának legszebb hazai példája. Kis lopás, nagy lenyúlás szépen egymásra épülve.

Kecskemét külvárosában, az 52-es út mellett több mint egy éve építik az előbb Pallasz Athénére, majd a nagy matematikusra, Neumann Jánosra keresztelt egyetem új campusát. Azaz egyelőre csak annak főépületét, amelybe ottjártunkkor épp az ablakokat illesztették be a munkások. Akiknek nem árt sietni, mert augusztus végén avatás lesz, hogy ősszel már itt képezhessék az unortodox gazdasági korszak pénzembereit.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A kerítésre kiakasztott látványtervek alapján még négy hatalmas épület lesz itt, aztán torony, hidak, víz és park, melyek stílusát a futurisztikus, esetleg a hipermodern jelzővel írhatjuk le. Bizonyára érdekes lesz ez a környezetével egy pillanatra sem megalkuvó grandiózus építészeti látomás az iparra alapozott vidéki település sivár szélén, amelynek jellegét a kamionok, a jelentős autóforgalom, a közeli Tesco, a KFC-gyorsétterem, egy ipari park, bevásárlóközpont, vízműtelep, a rohadó volt laktanya s egy szürke szocreál építmény, a régi főiskola határozzák meg. Csak egy kórházat kellett lebontani ahhoz, hogy felépülhessen itt a következőkben csak Matolcsy-egyetemként emlegetett projekt, amelynek közpénzből finanszírozott végszámláját egyelőre senki sem árulja el. Mi a beruházás átvilágítása után úgy 40 és 50 milliárd forintra tesszük a grandiózus fejlesztés anyagi vonzatát, ami az ország egyik legnagyobb állami projektjévé teszi Matolcsy György szívügyét. Szakmai vélemények szerint amúgy ilyen egyetemre semmi szükség nincs egy olyan országban, ahol már így is épp elég gazdasági képzés fut.

Lenyűgöző légifelvétel: 70 másodpercnyi lényeg a közpénz-milliárdokból épülő Matolcsy-egyetemről

A friss Magyar Narancsban részletesen olvashat, milyen körülmények közt, mennyi pénzből jött létre Kecskeméten a szemérmesen csak Neumann Jánosról elnevezett Matolcsy-egyetem. A videót készítette: Németh Dániel

Így jutottunk Kecskemétre

Persze sokan jól járnak a projekttel – Matolcsy több rokona mindenképpen. Országos szinten is egyedi az a felállás, hogy a város két legnagyobb közpénzforrását egy házaspár kezeli. A 45 milliárdos költségvetésű önkormányzatot a fideszes Szemereyné Pataki Klaudia vezeti, az új egyetemi campus körüli ügyleteket pedig a férje, Szemerey Szabolcs koordinálja. Utóbbi másod-unokatestvére a jegybankelnöknek, és Matolcsy György három éve elismerte, a családi múlt miatt kerül az új egyetem a „hírös városba”. „Nem tagadom, (...) kecskeméti kötődésemnek is szerepe van abban, hogy Kecskeméten most új egyetemi városrész épül fel.” A jegybanki alapítványok által finanszírozott projektről ezt is mondta: „Nagyapám kórházalapító volt Kecskeméten, a családom anyai ága a város gazdasági életéhez kapcsolódik. Édesapám a Kecskeméti Református Gimnáziumban érettségizett. (…) A családomnak és nekem is Kecskemét mindig közel állt a szívemhez.”

Varga László, Szemereyné Pataki Klaudia, Balog Zoltán és Matolcsy György

Varga László, Szemereyné Pataki Klaudia, Balog Zoltán és Matolcsy György

Fotó: MTI/Ujvári Sándor

A Matolcsy család tehát régóta kötődik a városhoz. A szatmári fészekből évszázadokkal ezelőtt útra kelő família előbb Kelet-Magyarországon, majd a Felvidéken eresztett gyökeret, a 18. századra feltűntek az ország nyugati és déli részén, majd Kecskeméten is. A családi krónika említést tesz egy református papról, akinek fia a ’48/49-es szabadságharcban közlegény volt; az ő unokája az előbb említett Matolcsy Károly doktor, aki 1922-ben szervezte meg a szülészeti-nőgyógyászati osztályt a városban. Ő Matolcsy György és Szemerey Tamás – a Növekedési Hitel Bank (NHB)-vezér – közös nagyapja, innen ered a Szemerey–Matolcsy-rokonság, melynek közpénzzel gazdagon díszített szálait részletesen feltárta a hazai oknyomozó sajtó. Így ismertük meg Szemerey Tamás másik ági unokatestvérének, Szabolcsnak a nevét is, aki bár közel sem akkora kaliberű pénzember, mint említett rokonai, pár milliós törzstőkéjű cége, a Szempont Consulting így is kapott 400 milliót Szemerey Tamás bankjától, amely egyébként éppen a Matolcsy vezette Magyar Nemzeti Bank hiteleit helyezte ki. Szemerey Szabolcs ma annak a KEDO Zrt.-nek is a vezérigazgatója, amelyet a hat jegybanki alapítvány hozott létre 12 milliárd forintból, hogy a kecskeméti Matolcsy-egyetem építését, szervezését koordinálja. A cég a Narancsnak végül elárulta, hogy 2015 novembere óta Szemerey Szabolcs havi nettó 1,064 millió forint bért kap, azaz miniszteri fizetésben részesül a fáradozásaiért (a 2016-os miniszteri fizetés bruttó 1,1 millió volt).

Felmerül a kérdés, vajon Szemerey Szabolcs kapna-e a versenyszférában olyan állást, ahol sokmilliárdos építési és létesítési beruházást kell felügyelnie. Ez a rendelkezésre álló adatok alapján kétséges. Az Opten céginformációs rendszer szerint Szemerey szűk évtizede a biogázbizniszbe ugrott bele szerény sikerrel, erre alapított cége két éve végelszámolás alatt áll (egy baracskai cégnél is próbálkozott hasonlóval, azt éppen törlik), illetve egy kecskeméti, szintén áramtermeléssel próbálkozó biogázcégben is tag volt, ennek adószámát pedig már felfüggesztették – ez eddig nem sok. Ennél sikeresebb az olyan vállalkozásokban, amelyekben fel-feltűnnek más Szemereyek is. Főleg az agráriumban akadnak érdekeltségek: az NHB-s Szemerey Tamás testvérével, Szemerey Zoltánnal van vagy volt több közös vállalkozása. Az összkép azonban vegyes, egyaránt akadnak veszteséges, de többmilliós hasznot hajtó cégek is e halmazban. Ennél érdekesebb az említett Szempont Consulting, ez ugyanis a 400 milliós NHB-hitel bejegyzésével nagyjából egy időben szerzett tulajdont a Pesti-Helvét, a Szklad Logisztikai, az Organic One cégekben (és kicsit később a Helvét Integrátorban), amelyekben az a közös, hogy vagy jelenleg is a befektetésekre specializálódott Szemerey Zoltán érdekeltségében állnak, vagy a tulajdonszerzés idején voltak hozzá köthetők. A Szemerey Tamás bankjából érkező 400 milliós MNB-hitelt az említett cégek közül háromban fel is tüntették, magyarán ez az összeg többszörösen is segíti a Szemerey-cégek életét.

Ezzel el is értünk a polgármester Szemereyné Pataki Klaudiához, mivel az előbb említett Szemerey-cégek közül kettőt is az ő lakcímére jegyeztek be. Ismerjük meg őt is!

Kollégiumból a városházára

„Nem voltak világmegváltó gondolatai, egy csendes fideszes volt. Nem az a politizálós alkat” – mondja egy korábbi jobboldali politikus Szemereynéről, akivel a 2000-es évek elején hozta össze az élet. Az eredetileg vendéglátós végzettségű Szemereyné vezette a kecskeméti Aranyhomok Szállodát, de volt középiskolai kollégium gazdasági vezetője is. A múlt évtizedben kezdett az egyik helyi fideszes képviselő mellett dolgozni, főleg adminisztráció, egyeztetés, titkári és irodai munka jutott neki ekkor. „Jó háttérember” – mesélik róla, s fegyelmezett, nagy munkabírású, jó munkaerőnek írják le, aki folyamatosan tanul a munka és a gyereknevelés mellett: Szemereyné doktoranduszként járt a Matolcsy-kör által liberális fészeknek tartott Corvinusra, sőt tanított is ott – jelezte az egyetem.

Szemereyné Pataki Klaudia

Szemereyné Pataki Klaudia

Fotó: MTI

Miután 2006-ban bekerült a fideszes többségű kecskeméti testületbe, gazdasági ismeretei és németnyelv-tudása kapóra jöttek: Szemereyné 2008-ban már gazdasági ügyekért felelős alpolgármester lett. Ahogy helyben mondják, ő volt a „Merci-alpolgi”, az autógyárral ő tartotta a kapcsolatot. Forrásaink hangsúlyozzák, nem rokoni kapcsolataival, hanem saját jogán került a helyi politikába – ám országos szinten Matolcsy kezét már nem lehet nem észrevenni a karrierje alakulásában. 2012-ben Matolcsy nevezte ki négy hónapra járműipari képzésért felelős miniszteri biztosnak, amiért 400 ezer forint körüli fizetést kaphatott – az összeget azért nem tudjuk pontosan megmondani, mert a gazdasági tárca közérdekű adatigénylésünkre sem árulta el. De amikor férje másod-unokatestvére jegybankelnök lett, Matolcsy György képviselői helyére Szemereyné ült a parlamentbe. A ciklus végéig össze is szedett 8,17 milliót fizetésként, továbbá – árulta el az Országgyűlés Hivatala – 4,91 millió forint választókerületi pótlékot is kapott, amennyiből úgy 850-szer járhatta meg a Budapest–Kecskemét-utat bő egy év alatt. A közel 13 millió forintért Szemereyné háromszor szólalt fel, de akadt két önálló indítványa, és nyilván sokat szavazott is. 2014-ben lett Kecskemét polgármestere, a poszton az egészségügyi államtitkárrá lett Zombor Gábort váltotta.

Fura ügyek sétája

A fenti térkép Kecskemét helyszíneit a politikai-gazdasági kötődés alapján ábrázolja. Látszik, hogy a korábbi szolnoki és kecskeméti főiskola összehegesztéséből, valamint egy gazdasági kar megalapításából megszülető Matolcsy-egyetemet (1. pont) az elmúlt évek emblematikus, olykor homályos ügyei övezik. Az építkezés mögött van a 2011-ben elkészült strandfürdő (4.), amelyet olyan lízingkonstrukcióban kezdtek építeni, hogy évekkel az átadás után is vizsgálgatta egy külön közgyűlési bizottság. A 2006 utáni fideszes vezetés 20 éves futamidővel vállalta a beruházás törlesztését; a helyi hirosveny.hu meglátása szerint a „futamidő végén a hat és fél milliárdos beruházási összeg dupláját, csaknem tizenhárom milliárd forintot fogunk visszafizetni, persze csak akkor, ha a forint marad ezen az árfolyamon”.

Az új uszoda-komplexum

Az új uszoda-komplexum

Fotó: MTI

A fürdő mellett ott a PADMA-székház (3.), szemben a helyi focistadion (5.) áll – utóbbi jelzi a NER rendszerszintű vonásait az alsóbb polcokon. Mert bár a KLC játékosai a megyei bajnokságban rúgják a bőrt, a klub tavaly új tulajdonost ünnepelt, egy helyi céget, a Horváth Építőmestert; e cég azért említésre méltó, mert 2010 után váltott léptéket. Korábban pár tízmilliós, majd százmilliós árbevételeket produkált, ám évek óta stabilan kaszál a városi közbeszerzéseken, 2014-ben túl is lépte a 3 milliárdot, szóval nem maradhatott ki a magyar foci felvirágoztatásából, ahogyan országosan Leisztinger Tamás vagy a nagy építőcégek sem. Ezzel meg is érkezünk az egykori KSE-székházhoz (6.), amelyhez cifra korrupciós eset tapad. 2009 és 2011 között az önkormányzat tulajdonában lévő három szakosztály – kosár-, röp- és kézilabda – játékosait minimálbéren foglalkoztatták, és a „kiegészítést” úgy kapták, hogy több cég is fiktív számlákat bocsátott ki „marketingtevékenységről”. Az önkormányzat cége szépen el is utalta a pénzt, a „marketinges” cégek pedig okosba’ visszajuttatták a suskát – közel félmilliárdos adócsalást megvalósítva ezzel. Az ügyészség szerint a szálakat a fideszes Vörösmarty Attila mozgatta, aki 2010-től önkormányzati képviselő volt, jelenleg pedig a megyei közgyűlés tagja. Mivel akkoriban Szemereyné volt a gazdasági alpolgármester, őt is meghallgatta ősszel a bíróság, de azt vallotta, hogy nem ismerte a szerződéseket, nem tudta, hogyan történt a sportolók kifizetése, és már nem emlékszik, mi volt a szerepe mindebben a párttársának. A KSE-épület ma a kosárcsapat székhelye, ennek névadó szponzora a város útfelújításait az 5 milliárdos tételtől a kisebbekig elnyerő régi ismerősünk, a tiszakécskei székhelyű Duna Aszfalt.

Ezzel el is értünk Szíjj Lászlóhoz, aki megkerülhetetlen szereplő errefelé, hiszen Tiszakécske, a Duna Aszfalt központja túl közel van ahhoz, hogy ez ne így legyen. A térségi rádió (10.), a 200 ezer hallgatót elérő Gong tavaly került a megyei lapot, a Petőfi Népét (12.) tulajdonló Mészáros Lőrinc érintésével Szíjjhoz. A Gongban ráadásul a cégadatok szerint továbbra is kisebbségi tulajdonos a Szemereyné vezette önkormányzat (8.). Nem hagyható ki a miniszterelnöki vőhöz, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios sztorija sem: az esti fényeket Kecskemét utcáin az Elios szerelte lámpák szórják, bár állítólag kissé erőtlenül (lásd: Az elsötétített ország, Magyar Narancs, 2018. február 22.). Az Eliosszal való „szerződéskötésről az ellenzéki képviselők akkor értesültek, amikor az akkori polgármester beszélt erről a helyi televí­zióban”. A kecskeméti Fidesz biztosra ment, mert előbb a 900 milliós közbeszerzésre létrehoztak egy külön bizottságot, amelyben ellenzékiek valamiért nem kaptak helyet, sőt, amikor utóbbiak hozzá szerettek volna jutni pár dokumentumhoz, akkor kiderült: ezek egy részét az önkormányzat titkosította (a saját képviselői elől is ezek szerint). Majd nem sokkal az áprilisi országgyűlési választások előtt Szemereyné két munkatársa pattintotta le azt a három parlamenti képviselőt, akik hozzá szerettek volna jutni az Elios-iratokhoz.

false

Sétánk után mi tehát a konklúzió?

Röviden az, hogy Kecskeméten a közpénzszivattyúzás igen színes hazai variánsával találkozhatunk. Az alsó szinten említhetjük meg például Sipos László fideszes képviselő családjának az építőcégét, amely korábban közbeszerzés nélküli meghívásos pályázatokon nyerte el a városi megbízásokat (igen, annak az önkormányzatéit, amelyben ott ül Sipos), mégpedig szép számmal (lásd erről: Családi céget tömköd százmiliókkal Kecskemét, magyarnarancs.hu, 2017. április 29.). A szintén fideszes képviselő Bogasov István takarítócége, az Ifesz referenciaként dicsekszik a városházán és több önkormányzati cégnél végzett munkájával; és az említett KSE-ügy főszereplője szintén fideszes politikus. Ennél magasabb, milliárdos szinten játszanak a kormányfőhöz köthető vállalkozók, akik, kiegészülve a jegybanki rokonsággal, már olyan triót (Matolcsy–Mészáros–Tiborcz) alkotnak, amely ilyen sűrű koncentrációban nincs máshol jelen vidéken.

Plázát vett Mészáros Lőrinc?

Új tulajdonosa van a helyi bevásárlóközpontot (11.) is birtokló ES Investnek – derült ki a céginformációs rendszerből, amelyben azután kerestünk rá erre, hogy a városban áprilisban elterjedt, Mészáros Lőrinc az új gazda. Ám tulajdonosnak az a Minerva Bizalmi Vagyonkezelő (MBV) Zrt. van feltüntetve, amelynek végső tulajdonosa a Szíjj László bizalmasaként is emlegetett Jaksa János. És hogy jön a képbe Mészáros? Úgy, hogy az MBV-t tulajdonló Minerva Tőkealap-kezelő kezelte azt a Metis Magántőkealapot, amely szinte a semmiből előlépve lett az MKB 45 százalékos tulajdonosa; innen vette meg az MKB-részesedést a Mészáros-féle Konzum. Jaksa korábbi kecskeméti banki dolgozó, a Világgazdaság szerint Szemereyné jól ismeri őt, „több rendezvényen (...) együtt szerepeltek”, mi több, gazdasági alpolgármesterként 2008-tól Szemereyné „intézte a Kecskemét Fejlesztéséért nevű kötvény ügyeit, amelynek kibocsátását Jaksa munkaadója, a Raiffeisen szervezte”. Az 1,6 milliárdos bevételű ingatlanforgalmazó ES Investben tulajdont szerző MBV egy ún. bizalmi alapkezelő; ez olyan konstrukció, amikor a – háttérben meghúzódó – valódi tulajdonos átengedi tulajdonát a kezelőnek, hogy azt sajátjaként fialtassa. Megkérdeztük Jaksát, hogy megbízóként valóban Mészáros áll-e az ügylet mögött; a banki szakember titoktartásra hivatkozva nem cáfolta és nem is erősítette meg a szóbeszédet.

 

Közpénz kétszer

Tekintsük át az összefonódásokat feldolgozó ábránkat is. Ehhez tudni kell, hogy az egyetem szempontjából két fontos szervezet van Kecskeméten: a jegybanki tulajdonú, 30 milliárdnyi vagyont birtokló PADMA és a jegybanki alapítványok által létrehozott, az építkezést koordináló KEDO Zrt. Mindkét helyen közpénzből fizetik a munkatársakat, akik nem egy esetben rokonok is. Az egyetem kancellárja, Finta Zita Szemereyné mellől, a városházáról érkezett; az egyetem rektora és a PADMA elnöke egyazon személy (Ailer Piroska), míg az alapítvány kuratóriumában ül Matolcsy György, Nagy Róza korábbi MNB-főigazgató és Csizmadia Norbert, az MNB korábbi gazdasági stratégiai vezetője; de a jegybanktól kerültek a felügyelőbizottságba is Polt Péter legfőbb ügyész feleségétől kezdve Kalina Gábor számviteli igazgatón át Gerhardt Ferenc alelnökig.

A PADMA-tisztség természetesen pénzzel is jár. A PADMA vezető tagjai – a 7 fős kuratórium, az 1 fő igazgató és a jelenleg 2 fős fb – az alapítvány által a Narancsnak adott tájékoztatás szerint összesen havi 4,8 millió nettó javadalmazást kapnak, fejenkénti átlagban tehát nettó 480 ezer forintot. (Kénytelenek vagyunk így fogalmazni, mert adatigénylésünkre, hogy mely személyek milyen díjazásban részesülnek, a PADMA csak összesítést küldött.) Egyvalaki nem veszi fel a fizetést – feltehetően Matolcsy –, a többieknek közpénzből fizetett kellemes pluszapanázzsal jár a tagság.

false

Fontos szereplő Varga László, aki 2016-ig a PADMA elnöke volt, azóta csak kuratóriumi tag. A korábbi KDNP-s képviselő helyi befolyása főleg a református lelkészi minőségének köszönhető: volt a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökhelyettese, és vezette azt a református kollégiumot is, ahová Szemerey Szabolcs alapítványa is be van jegyezve. Ő volt akkor is a PADMA elnöke, amikor 2014-ben az alapítvány – egy birtokunkba került lista szerint – magára vállalta, hogy állja a „Dunamelléki Egyházkerület magánszemélyei mobiltelefonjainak” költségeit (utóbb a PADMA jelezte, hogy csak az alapítványi munkához tartozó költséget számolták el). De más közpénz is csúszott a reformátusoknak: a PADMA kibérelt egy budapesti, Ráday utcai egyszobás irodát az egyházkerülettől, és többször szerződtek velük terem vagy tolmácskészülék bérlésére is. (De nem csak a PADMA-ból pumpált közpénzek miatt érdekes Varga. A volt KDNP-s pár éve úgy idézett bíróság elé két helyi szocialistát egy sajtótájékoztató miatt, hogy utóbbiak állították, nem is mondták azt, hogy Varga László III/III-as ügynök lett volna, azt csak egy újságíró adta a szájukba. És bár az első fok elítélte a politikusokat, azt már nem engedte meg nekik, hogy tanúként be­idéztessék a Vargát állítólag beszervező tartótisztet. Két éve augusztus 20-án Varga megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztjét.)

Varga László és Matolcsy György az alapkő-letételnél

Varga László és Matolcsy György az alapkő-letételnél

Fotó: MTI

Tovább haladva a szerződések listáján a dicséretes igényesség jeleivel találkozunk, mint például a PADMA 870 ezres függönymegbízásával vagy egy másik MNB-alapítványtól, a PAGEO-tól rendelt díszdobozos Matolcsy György-könyvcsomaggal. A helyi médiának is jutott szépen, erről bővebben lásd táblázatunkat. Ezek a médiaanyagok jellemzően propagandainterjúkban és tudósításokban realizálódtak különböző, esetenként az önkormányzat birtokolta platformokon (Hirös.hu, Kecskeméti Lapok, rádió stb.) anélkül, hogy a pozitív hírek fizetett jellegét túlhangsúlyozták volna. Több mint négymilliós megbízást kapott az Elios-ügyben érintett Polar-csoport energetikai munkára, míg a szintén jegybanki Optima különböző címszavakkal – tanácsadás, számvitel, büfé (!) – bőven 20 millió felett jár. Korábban jutott havi egymilliós megbízás Szemerey Tamás cégének, a Bankkonzultnak (ugyanazt az elemzést adta el több MNB-alapítványnak), ahogy az anno Szemerey Tamáshoz köthető és a vs.hu portál mögött álló New Wave is kapott 72 milliós támogatást. Továbbá: a PADMA a többi alapítvánnyal együtt 13,5 milliót fizetett ki a Raw Developmentnek ingatlanműködtetésért – ez a cég is Szemerey Tamáshoz volt köthető. A Matolcsy György korábbi kedvese, Vajda Zita édesanyját foglalkoztató cég, a Dokumat is havi több mint félmilliós munkát kapott a PADMA-tól.

Miután az MNB-alapítványról a 2016-os alkotmánybírósági döntés is kimondta, hogy közpénzt kezelnek, a Közbeszerzési Hatóság sorra indította a pereket a korábban közbeszerzés nélkül kötött szerződések érvénytelenítéséért. A Matolcsy barátnője anyjának cégével kötött szerződésért 230 ezer forintos büntetést, míg egy tervezésért, amiért a PADMA „jogsértőn mellőzte” a közbeszerzési eljárást, kétmilliót rótt ki a hatóság. A kozbeszerzes.hu alapján végzett összesítésünk szerint mintegy 10 millió forintnyi bírság és perköltség áll össze (ezt a PADMA elismerte a Narancsnak) – azaz ennyit fizettek ki, természetesen ismét csak közpénzből, mert a Matolcsy-alapítványok korábban nem közpénzként bántak a közpénzzel.

Sok milliárd kell még

Az építkezéstől csupán pár perc sétára, az Izsáki út 10. szám alatti irodaépületben találhatók a KEDO Zrt. helyiségei. Amíg a PADMA támogatásokkal serkenti a „kecskeméti felsőoktatás fejlesztését”, addig a KEDO felügyeli és irányítja a campus építését. A cég elindításához a hat MNB-alapítvány dobott össze testvériesen 2-2 milliárd forint közpénzt, vezérigazgatója – mint láttuk – Szemerey Szabolcs, a korábbi MNB-s Csizmadia itt az igazgatótanácsban ül, de it-tag Szemereyné alpolgármestere, Gaál József is, aki annak a Bács-Kiskun Megyei Iparkamarának az elnöke, amely tulajdonosa a Szemerey Szabolcs által vezetett konferenciaszervezőnek, a Hírös Kulcs nevű cégnek. A közpénzből működő KEDO elküldte lapunknak, mennyi a vezetők fizetése: Szemerey bére kimagasló a nettó 1,064 millió­val, az igazgatósági tagok tiszteletdíja 340 ezer forint. A fideszes alpolgármesteré is.

De itt ez aprópénz. A lényeg ugyanis a szemközti építkezés végszámlája lesz, amit nem könnyű megjósolni. Egyelőre 12 milliárdnál tartunk, de ez csak az első ütem, amelynek keretében a főépületet húzzák fel. Szorosnak tűnik átadási határidőként az augusztus (az első, 2017-es terminus a közbeszerzési kötelezettségek miatt lehetetlenné vált), ám ha a többi négy épületet is felhúzzák, úgy a PADMA-ban lévő 30 milliárdnyi közpénz sem biztos, hogy elég lesz. Hogy hány milliárdot emészt fel az építkezés, megkérdeztük, de lényegi választ nem kaptunk. Mi 40 és 50 milliárdra tettük a szükséges összeget, de ezt az illetékesek nem kommentálták, csak annyit írtak, meg kell várni a közbeszerzést. A kivitelezést egyébként az évek óta Mészáros-közeliként aposztrofált ZÁÉV végzi, a nemzeti lovarda, a kaposvári színház, a szombathelyi, az MTK- és az új Puskás-stadion építője. Eredetileg 10,3 milliárdra becsülték a kecskeméti beruházás első fázisát, ám a ZÁÉV jó 10 százaléknyival drágábban, 11,9 milliárdért vitte el a munkát.

false

 

Leigazoltak egy kis BME-t

De kik és mit fognak tanítani a nagy Matolcsy-álomban? Erről ma biztosan annyit tudunk, amennyit a 2016-ban alapított Gazdaságtudományi Karon látunk. Oda lényegében a Budapesti Műszaki Egyetemről (BME) igazolták le az oktatói gárdát – ez az önéletrajzokat nézegetve tűnt föl. A BME-n tanított Pázmándi Kinga, a kar dékánja és három tanszékvezető is (Tanács János, Galántai Zoltán, Deliné Pálinkó Éva), azaz a kar komplett vezetése. Rajtuk kívül csaknem 30 (!) olyan tanárt azonosítottunk, akik nemrég még a BME Gazdasági és Társadalomtudományi Karán (GTK) oktattak, és ma ők adják a „Matolcsy-kar” oktatóinak 80–85 százalékát. „Ők elég gyakorlati emberek, nem jellemző rájuk a jobboldaliság, többük kifejezetten ellenzéki gondolkodású” – mondja egy BME-s oktató, aki évekig dolgozott a Kecskemétre igazoltak mellett. (Két éve merült föl, hogy a GTK az ELTE-re kerülhet, az „átköltöztetésben” kulcsszerepe lett volna Andor György dékánnak, akit azonban gyorsan felfüggesztett a BME rektora. A BME nem is engedte el a kart, ami miatt tavaly közel 40 oktató távozott; többük az ELTE-n, illetve Kecskeméten kötött ki.)

A kecskeméti közgazdászképzés kulcsfigurájának nem is az üzleti jogra szakosodott dékán, sokkal inkább az a György László tűnik, aki amellett, hogy a PADMA igazgatója, a kormányzati agytröszt Századvég főközgazdásza is. György tavalyi könyvét az immár Matolcsy fia által tulajdonolt origo.hu szerényen az „év egyik legfontosabb” publikációjának minősítette. A bemutatón György ostorozta a „neoliberális” ideológiát, amely szerinte repedezik, mert csak a „domináns alkupozícióban lévő hatalmi-gazdasági csoportok érdekeit szolgálja”, szemben a magyar kormány egyensúlyra törekvő, multikat megadóztató gazdaságpolitikájával. Nem nehéz e sorokból Matolcsy hangját kihallani; az egyetemre vonatkozó elképzelései okán kerestük is az MNB-elnököt, de nem reagált a Narancsnak. Ám tisztán és pontosan fogalmaz egy PADMA által megtámogatott 2015-ös interjúban, amely a Hírös Gazdaságban jelent meg: az MNB-alapítványok célja „egy új közgazdasági és pénzügyi szemlélet létrehozása, terjesztése (...) támogatjuk a felsőfokú szakemberképzés megújítását is. E cél megvalósítása érdekében kezdeményeztük a modern közgazdasági kutató, fejlesztő és oktatási központ létrehozását Kecskeméten.” És máris előkerül az unortodox gazdaságpolitika is mint finom elvárás: „Reményeim szerint az új gazdálkodástudományi karon a tanárok nemcsak a 19–20. század gazdaságtanát tanítják, hanem az oktatási anyagokban benne szerepelnek majd az utóbbi évek gazdasági tapasztalatai is.”

Érdekelt, hogy mindez valóban azt jelenti-e, hogy Kecskemét lesz az unortodox közgazdaság fellegvára, és hogy a Matolcsy-féle tanok lényegi alapvetések lesznek az oktatás során. Ám hiába kérdeztem rá erre Pázmándi Kingánál, a dékán úgy tett, mintha nem értené a kérdést, és közpénzből megfinanszírozott pr-interjúk elküldésével imitálta a válaszadást. Hasonló irányú érdeklődésemre a kar több oktatója sem reagált. Pedig Matolcsy közvetlen közeléből Lentner Csaba így jelölte ki az alapítványok s közte a kecskeméti intézmény célját: „A közgondolkodást kell megváltoztatni, de országos szinten, hogy az emberek elfogadják, elhiggyék, tudomásul vegyék és akarják ezt a fajta gazdaságpolitikai tevékenységet. Ennek a gondolkodásnak le kell menni minden egyes egyetemre (...) minden egyetemi oktatónak a fejében ez ott kell legyen (...) Az egészet, ami idáig volt, le kell cserélni, ki kell iktatni.”

Uniós milliárdokkal kitömve

A kecskeméti képzés létrejöttének módját az MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága komolyan kritizálta. Azt írták, az unortodoxnak tekintett nézetrendszer uralkodóvá tétele, „közpénzek segítségével történő megvalósítása sérti a tudományos szabadság alapelvét, és veszélyezteti a támogatott oktatási-kutatási intézmények autonómiáját”. Továbbá: „sérül a támogatott intézmények autonómiája, mivel a pénzügyi támogatás elnyerése és megőrzése érdekében alkalmazkodniuk kell az adományozó nyílt vagy burkolt elvárásaihoz. (…) Más felsőoktatási intézmények hosszú és nehéz fejlesztési folyamatban, igen nehéz anyagi feltételek között építették ki képzéseiket (…) Igen egyenlőtlen versenyhelyzetet okoz, ha az állami támogatás mellett MNB-forrásokban is dúskáló intézmény lép a piacra.” Ehhez teszi hozzá egy, a hazai tudományos életben jártas forrásunk, hogy „nyilván agyament ötlet ma egy kisvárosban nulláról létrehozni egy gazdasági egyetemet, amikor tele az ország patinás felsőoktatási intézményekkel, és már szinte mindegyikükben folyik közgazdászképzés, doktori iskolákkal”. Egy másik vidéki egyetem tanára ehhez azt teszi hozzá, hogy „egy jól működő kart felépíteni hosszú évekig tart, és ezt nehéz megcsinálni Pestről ingázó intercityprofesszorokkal”. Megjegyezte, őket annyiban érintheti a kecskeméti képzés, hogy a jobb anyagi feltételek „elszívhatják” tőlük a tanárokat, bár erre még nem volt példa.

Eddig a Matolcsyhoz köthető szakokon 244-en kezdték meg tanulmányaikat az Oktatási Hivatal adatai szerint. Ennél érdekesebb, hogy az egyetem honlapján közzétették a 2016 óta érkezett uniós forrásokat: ez pedig tekintélyes összeg, közel 7 milliárd forint (részletek táblázatunkban).

false

Az új campus felépítését tehát a magyar, az egyetem számos tevékenységét pedig az uniós adófizetők pénzéből finanszírozzák, ahogyan a szomszédos telek, a Rudolf-tanya rehabilitása is 4 milliárd forintos uniós forrásból valósulhat meg. Emellett úgy hallottuk, a gazdálkodási karon tanítók jobb fizetést kapnak, mint a többi kar munkatársai, de ezt nem kívánták kommentálni az illetékesek. Az viszont tény, hogy a PADMA elképesztő bőkezűséggel szórja a külföldi tanulmányutakat, az ösztöndíjakat és más kutatói támogatásokat, sőt számos, középiskolásoknak szóló programot is szerveznek. Mindeközben nem győzik hangsúlyozni, hogy mindenkit szeretettel várnak, aki csatlakozni akar a sikertörténethez. A közpénzből nekik is juthat (valamennyi).

A cikk a Független Médiaközpont támogatásával jött létre.

szerző
Nagy Gergely Miklós
publikálva
2018/21. (05. 24.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 4
    harcolj
    2018. június 09., szombat 16:08
    Pallas Athéne nem a CEU-n végzett. Vigyázat elvtársak! Volt pötty a tomporán?
  2. 3
    rworse
    2018. június 08., péntek 17:12
    Szemereyné Szemerey Szemerey.
  3. 2
    rworse
    2018. június 08., péntek 17:10
    De miért Kecskemét, ott az államtitkárság se bírt megmaradni. Miért nem Felcsút?! Az lenne a logikus!
  4. 1
    naki
    2018. június 08., péntek 07:01
    Ezt az írást is csatolni kell bizonyítéknak. A Pallasz Athéné-alapítvány, az ősbűn, közönséges szajré-lerakat, ahová ez a nem körözött köztörvényes a magyaroktól lopott pénzt duggatta. Az avatás napja legyen a Fideszista Diktatúra Magyarországi és Határon Túli Áldozatainak emléknapja.

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Kelet és Nyugat érdekellentétei
Interjú Timothy Snyderrel
Választási riport Szerencsről
Az új Hazafias Népfront
A rendszer árnyéka
TGM a Jobbikról
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra