Jogerős ítélet Kövér "akasztásos beszéde" perében: Elhangzott, csak hogyan

Belpol

Jogerős ítélet Kövér "akasztásos beszéde" perében

Jogerős ítélet Kövér "akasztásos beszéde" perében

Bár nem került elő az eseményről szóló hangfelvétel, és egyetlen újság sem számolt be az elhangzottakról, a jogerős bírósági ítélet más, hasonló tartalmú beszédekre támaszkodva bizonyítottnak látta, hogy Tóth Károly (MSZP) országgyűlési képviselő nem sértette meg Kövér László (Fidesz - MPP) választmányi elnök személyiségi jogait. Az ítélet szerint a tavaly március végi rendkívüli békéscsabai sajtótájékoztatóján Tóth - a parlamenti választások kampányhajrájában - Kövér három nappal azelőtti beszédének lényegét összefoglalva, a logika szabályainak megfelelő következtetésekkel ismertette az egyébként nem vitathatóan elhangzott, öngyilkosságra buzdító mondatot.Jogi szakértők szerint a Békés Megyei Bíróság jogerős ítélete alapján bárki kezdeményezhet Kövér László ellen személyiségjogi pert arra hivatkozva, hogy emberi méltóságában sérti őt a Fidesz - MPP választmányi elnökének a kijelentése. Úgy tudjuk egyébként, több magánszemély fontolgatja is egy kontraper megindítását Kövér ellen (a most lezárult eljárást ugyanis Kövér kezdeményezte Tóth ellen).

A tavaly tavaszi országgyűlési választások hajrájában Tóth Károly egy Békéscsabán tartott rendkívüli sajtótájékoztatón számolt be a Kövér László három nappal azelőtti politikai fórumán elhangzott gondolatkísérletről. Tóth Károly visszaemlékezése szerint - a szocialista képviselő ott volt a fideszes politikus rendezvényén - Kövér mintegy másfél száz főnyi hallgatósága előtt a békéscsabai ifjúsági házban az olimpia tervezett megrendezése kapcsán kijelentette: "Sokan vannak ma Magyarországon olyanok, akik nem tudnak örülni a kormány intézkedéseinek. Ezért azt ajánlom nekik: vegyenek egy kalapácsot, egy szöget és egy kötelet, menjenek le az alagsorba, és egy szögre, vagy ha találnak egy jó gerendát, akkor arra kössék fel magukat." Majd hozzátette: "Lehet, hogy egy kicsit messzire mentem. Akkor azt javaslom nekik, maradjanak életben, az lesz a legnagyobb büntetésük, hogy látják megvalósulni céljainkat, legfeljebb koloncként magunkkal cipeljük őket." (Az előzményekről lásd: Köteles szavak, MaNcs, 2002. július 25.)

A Békéscsabai Városi Bíróság

első fokon elutasította

Kövér László keresetét. Lehet, hogy Tóth Károly nem idézte szó szerint Kövért, de valótlan tényállítást nem tett, így nem sértette meg a fideszes politikus jó hírnévhez fűződő jogait - állt az indoklásban. Mindezt a perben elhangzottakra és más, hasonló tartalmú Kövér-beszéd hangfelvételére és több televíziós interjú szövegére alapozva mondta ki a bíróság. (Lásd: Polgári bátorság, MaNcs, 2002. november 14.)

Kövér László és ügyvédje, dr. Szalay Péter - aki a Fidesznek és a párt vezetőinek nyert már pert az ÉS, Tóth András nemzetbiztonsági kormánymegbízott vagy éppen lapunk ellen - a Békéscsabai Városi Bíróság tavaly október 28-i ítélete ellen fellebbezést nyújtott be a Békés Megyei Bírósághoz. Álláspontjuk szerint Tóth Károly sajtótájékoztatón tett kijelentései nem felelnek meg a valóságnak, mert nem a Kövér által mondottakat idézte; az inkriminált szavakat olyan összefüggésbe helyezte, amelyek végül ellenkező jelentéstartalmúvá váltak.

Kövér László nem könnyítette meg sem az első-, sem a másodfokú bíróság dolgát, amelyek valóságbizonyítást elrendelve próbálták volna kideríteni, mi is hangzott el március 24-én Békéscsabán. Kövér egyszer sem ment el a bíróságra; a Népszabadságnak ezt azzal magyarázta, hogy egyrészt nem kíván egy újabb kampány részesévé válni, másrészt nem szeretne a kamerák előtt együtt szerepelni Tóth Károllyal, akiről "a higgadt véle-ményalkotás is a nehezére esik".

Pedig a ki mit mondott vagy nem mondott kérdése élesen merült fel az első-, de még inkább a másodfokú eljárásban. A vita eredménytelenül zárult, ám van egy elgondolkodtató passzusa az elsőfokú bíróság ítélete elleni Kövér-fellebbezésnek. "Ha valóban öngyilkosságra buzdítottam volna, hovatovább ténylegesen kötelet ajánlottam volna politikai ellenfeleimnek, azt az újságok minden bizonnyal azonnal hírként közölték volna a közvéleménnyel, hiszen kampány-megnyilvánulásaimat a sajtó élénk figyelemmel szokta volt kísérni." A Nyugat.hu internetes lap ugyanakkor tavaly március közepén Kövér egy szombathelyi beszéde alapján igencsak hasonló tartalmú beszédről adott hírt, bár ebből nem lett botrány. Tény, hogy Kövér mondatai csak Tóth Károly sajtótájékoztatója után keltettek országos visszhangot. Az is tény, hogy a Kövér békéscsabai beszédekor a teremben lévő hat (!) újságíró egyike sem számolt be tudósításaiban "az akasztásról", mint ahogyan az is tény, hogy a miértről nem voltak hajlandók a Narancsnak beszélni.

"Mivel a személyiségi jog sérelme nem valósult meg, ezért jogellenes magatartás hiányában az alperes (Tóth Károly) az esetlegesen bekövetkezett károkért sem felel" - állapította meg jogerős ítéletében a Békés Megyei Bíróság. Ezzel elutasította a Kövér László keresetében szereplő 700 ezer forint nem vagyoni kár megfizetésére vonatkozó passzust.

Az első-, majd a másodfokú bíróság előtti személyiségjogi per senki által meg nem kérdőjelezett módon arról szólt, hogy az inkriminált szavak - kötél, szög, alagsor, gerenda, akasztás -

elhangzottak

A vita és a per tárgya az volt, hogy mindez milyen kontextusban történt. A Tóth Károly 2002. március 27-i sajtótájékoztatója után kiadott Fidesz-közlemény egyébként kategorikusan tagadta, hogy Kövér politikai fórumán szó volt hasonló dolgokról.

Bod Tamás

Figyelmébe ajánljuk

Se csoda, se ítéletnap nem várható az Otthon Starttól

Sok a nyitott kérdés a 3 százalékos lakáshitelek lehetséges hatásairól: az első lakásra sorban állók közül sokan inkább csalódhatnak majd, és az évi több tízezer új lakás sem tűnik megalapozott várakozásnak – viszont a program a költségvetésnek is talán csak szélsőséges esetben okoz fenntarthatatlan terhet.

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.