Jogerős ítélet Kövér "akasztásos beszéde" perében: Elhangzott, csak hogyan

Belpol

Jogerős ítélet Kövér "akasztásos beszéde" perében

Jogerős ítélet Kövér "akasztásos beszéde" perében

Bár nem került elő az eseményről szóló hangfelvétel, és egyetlen újság sem számolt be az elhangzottakról, a jogerős bírósági ítélet más, hasonló tartalmú beszédekre támaszkodva bizonyítottnak látta, hogy Tóth Károly (MSZP) országgyűlési képviselő nem sértette meg Kövér László (Fidesz - MPP) választmányi elnök személyiségi jogait. Az ítélet szerint a tavaly március végi rendkívüli békéscsabai sajtótájékoztatóján Tóth - a parlamenti választások kampányhajrájában - Kövér három nappal azelőtti beszédének lényegét összefoglalva, a logika szabályainak megfelelő következtetésekkel ismertette az egyébként nem vitathatóan elhangzott, öngyilkosságra buzdító mondatot.Jogi szakértők szerint a Békés Megyei Bíróság jogerős ítélete alapján bárki kezdeményezhet Kövér László ellen személyiségjogi pert arra hivatkozva, hogy emberi méltóságában sérti őt a Fidesz - MPP választmányi elnökének a kijelentése. Úgy tudjuk egyébként, több magánszemély fontolgatja is egy kontraper megindítását Kövér ellen (a most lezárult eljárást ugyanis Kövér kezdeményezte Tóth ellen).

A tavaly tavaszi országgyűlési választások hajrájában Tóth Károly egy Békéscsabán tartott rendkívüli sajtótájékoztatón számolt be a Kövér László három nappal azelőtti politikai fórumán elhangzott gondolatkísérletről. Tóth Károly visszaemlékezése szerint - a szocialista képviselő ott volt a fideszes politikus rendezvényén - Kövér mintegy másfél száz főnyi hallgatósága előtt a békéscsabai ifjúsági házban az olimpia tervezett megrendezése kapcsán kijelentette: "Sokan vannak ma Magyarországon olyanok, akik nem tudnak örülni a kormány intézkedéseinek. Ezért azt ajánlom nekik: vegyenek egy kalapácsot, egy szöget és egy kötelet, menjenek le az alagsorba, és egy szögre, vagy ha találnak egy jó gerendát, akkor arra kössék fel magukat." Majd hozzátette: "Lehet, hogy egy kicsit messzire mentem. Akkor azt javaslom nekik, maradjanak életben, az lesz a legnagyobb büntetésük, hogy látják megvalósulni céljainkat, legfeljebb koloncként magunkkal cipeljük őket." (Az előzményekről lásd: Köteles szavak, MaNcs, 2002. július 25.)

A Békéscsabai Városi Bíróság

első fokon elutasította

Kövér László keresetét. Lehet, hogy Tóth Károly nem idézte szó szerint Kövért, de valótlan tényállítást nem tett, így nem sértette meg a fideszes politikus jó hírnévhez fűződő jogait - állt az indoklásban. Mindezt a perben elhangzottakra és más, hasonló tartalmú Kövér-beszéd hangfelvételére és több televíziós interjú szövegére alapozva mondta ki a bíróság. (Lásd: Polgári bátorság, MaNcs, 2002. november 14.)

Kövér László és ügyvédje, dr. Szalay Péter - aki a Fidesznek és a párt vezetőinek nyert már pert az ÉS, Tóth András nemzetbiztonsági kormánymegbízott vagy éppen lapunk ellen - a Békéscsabai Városi Bíróság tavaly október 28-i ítélete ellen fellebbezést nyújtott be a Békés Megyei Bírósághoz. Álláspontjuk szerint Tóth Károly sajtótájékoztatón tett kijelentései nem felelnek meg a valóságnak, mert nem a Kövér által mondottakat idézte; az inkriminált szavakat olyan összefüggésbe helyezte, amelyek végül ellenkező jelentéstartalmúvá váltak.

Kövér László nem könnyítette meg sem az első-, sem a másodfokú bíróság dolgát, amelyek valóságbizonyítást elrendelve próbálták volna kideríteni, mi is hangzott el március 24-én Békéscsabán. Kövér egyszer sem ment el a bíróságra; a Népszabadságnak ezt azzal magyarázta, hogy egyrészt nem kíván egy újabb kampány részesévé válni, másrészt nem szeretne a kamerák előtt együtt szerepelni Tóth Károllyal, akiről "a higgadt véle-ményalkotás is a nehezére esik".

Pedig a ki mit mondott vagy nem mondott kérdése élesen merült fel az első-, de még inkább a másodfokú eljárásban. A vita eredménytelenül zárult, ám van egy elgondolkodtató passzusa az elsőfokú bíróság ítélete elleni Kövér-fellebbezésnek. "Ha valóban öngyilkosságra buzdítottam volna, hovatovább ténylegesen kötelet ajánlottam volna politikai ellenfeleimnek, azt az újságok minden bizonnyal azonnal hírként közölték volna a közvéleménnyel, hiszen kampány-megnyilvánulásaimat a sajtó élénk figyelemmel szokta volt kísérni." A Nyugat.hu internetes lap ugyanakkor tavaly március közepén Kövér egy szombathelyi beszéde alapján igencsak hasonló tartalmú beszédről adott hírt, bár ebből nem lett botrány. Tény, hogy Kövér mondatai csak Tóth Károly sajtótájékoztatója után keltettek országos visszhangot. Az is tény, hogy a Kövér békéscsabai beszédekor a teremben lévő hat (!) újságíró egyike sem számolt be tudósításaiban "az akasztásról", mint ahogyan az is tény, hogy a miértről nem voltak hajlandók a Narancsnak beszélni.

"Mivel a személyiségi jog sérelme nem valósult meg, ezért jogellenes magatartás hiányában az alperes (Tóth Károly) az esetlegesen bekövetkezett károkért sem felel" - állapította meg jogerős ítéletében a Békés Megyei Bíróság. Ezzel elutasította a Kövér László keresetében szereplő 700 ezer forint nem vagyoni kár megfizetésére vonatkozó passzust.

Az első-, majd a másodfokú bíróság előtti személyiségjogi per senki által meg nem kérdőjelezett módon arról szólt, hogy az inkriminált szavak - kötél, szög, alagsor, gerenda, akasztás -

elhangzottak

A vita és a per tárgya az volt, hogy mindez milyen kontextusban történt. A Tóth Károly 2002. március 27-i sajtótájékoztatója után kiadott Fidesz-közlemény egyébként kategorikusan tagadta, hogy Kövér politikai fórumán szó volt hasonló dolgokról.

Bod Tamás

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.