A Jobbik egyik utánpótláscsapata

Két választás a bölcsész HÖK-ben

szerző
Vári György
publikálva
2012/21. (05. 24.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az ELTE bölcsészkarának hallgatói önkormányzatában meglehetősen zajos, sokat vitatott választásokat rendeztek tavaly novemberben és idén januárban.

A hallgatói önkormányzatok fontos utánpótlásbázisai az országos - elsősorban jobboldali - politikának. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának (BTK) Hallgatói Önkormányzata (HÖK) különösen figyelemre méltó: a szervezet az utóbbi években gyorsan felemelkedő Jobbik talán legfontosabb káderképzője.

Alapozó szakasz

Szávay István, a Jobbik parlamenti képviselője markáns - a visszaemlékezések szerint szorgalmas és jó - elnöke volt a hallgatói érdekképviseletnek 2005 és 2008 között; de korántsem ő az egyetlen volt HÖK-ös a pártban. Stummer János, Erzsébetváros jobbikos önkormányzati képviselője, az ELTE BTK könyvtártudományi szakának oktatója 2006-tól a HÖK Kollégiumi Bizottságának vezetőjeként, továbbá alelnökként dolgozott Szávay mellett; alelnöki tevékenységét Szávay utóda,

Az ő köpönyegéből (Szávay István)

Az ő köpönyegéből (Szávay István)

Fotó: MTI

Nemes László idején is folytatta. Erzsébetvároshoz kötődött Silhavy Máté, ő a Jobbik VII. kerületi országgyűlési képviselőjelöltje és helyi alapszervezeti elnöke volt, utóbbi funkciójáról akkor kellett lemondania, amikor az Országgyűlés a Közszolgálati Közalapítvány kurátorává választotta. Az ELTE BTK HÖK-nél 2006-ban kezdett, 2008-ban a szervezet kommunikációért felelős elnökségi tagja és alelnöke lett. Szintén a kommunikációs területről érkezett Balogh Gábor, a Jobbikhoz sok szálon kötődő barikad.hu szerkesztőbizottsági tagja, Szegedi Csanád nemrég megjelent, elsősorban a Jobbik megszületéséről mesélő könyvének "társszerzője" - ő az ELTE BTK HÖK kommunikációs bizottságának elnöke volt Szávay István elnöksége alatt. Szávay igyekezett gondoskodni utódlásáról, 2008-as búcsújakor Nemes Lászlót ajánlotta munkatársai figyelmébe. Ennek ellenére elindult egy másik csapat is a vezetésért, de Nemesék győztek szoros eredmény mellett. Nemes nem kizárólag az érdek-képviseleti munkájában volt Szávay követője, a 2009-es EP-választások estéjén aktív HÖK-elnökként tűnik föl az eseményről készített "Jobbik Híradó"-ban elődje mellett a párt főhadiszállásán.

 

A bölcsészkari HÖK-ben a Jobbik "moderált" szárnyának utánpótlása fordult meg, amely kezdetben nem távolodott el egyértelműen a Fidesztől, kevésbé volt éles a választóvonal a fideszes és a jobbikos egyetemisták között. Forrásaink szerint a HÖK-tisztviselők többségét "nagyon tág értelemben vett - jobbos - világnézeti egység kötötte össze" az elmúlt bő fél évtizedben, nagyjából a Szávay-korszak elejétől kezdve.

"Őszinte, tiszta és nyílt beszéd"

A viták elsősorban nem is világnézeti, hanem utódlási kérdések miatt robbantak ki tavaly a szervezeten belül. A távozó Nemes László a folytonosság jegyében szintén utódot keresett magának, és munkatársait meglepve az akkoriban mindössze húsz év körüli, a HÖK munkájában nem túl hosszú ideje és nem túl magas szinten részt vevő Garbai Ádámot találta meg. Nemest nem lehetett lebeszélni döntéséről, a meggyőzési kísérletek rendre kudarcba fulladtak. Végül pár nappal azután, hogy vitapartnerei egy ellenjelölt indításáról tájékoztatták, Nemes megtizedelte a HÖK vezetését: azonnali hatállyal kirúgott mindenkit, aki szembehelyezkedett vele. A meglehetősen elnökközpontú alapszabály szerint ő nevezi ki és bármikor visszahívhatja az elnökség tagjait (az alelnököket és a szakbizottságok elnökeit), noha a HÖK-választáson az elnökség tagjairól (mint valamelyik elnökjelölt csapatáról) is szavaznak - azaz demokratikus legitimitásuk elvileg nem kisebb az elnökénél. Az elnök visszahívásához viszont az ezt kezdeményező küldöttgyűlésen jelen lévők kétharmada kell (megválasztásához elég az egyszerű többség is).

A levél, amelyben Nemes a HÖK tagjait tájékoztatta döntéséről, hangütésében a Kisgazdapárt vagy a MIÉP belviszályaira emlékeztet: "A felmentés oka, hogy az utóbbi hetekben az elnökség már nem működött a BTK HÖK egységes végrehajtó szerveként. Az elnökség tagjai közül többen a múlt hét folyamán megpróbáltak sarokba szorítani, valamint az elmúlt héten többen közülük elnökségi tagságukkal morálisan össze nem egyeztethetően cselekedtek, pl.: a kart érintő személyi kérdésben az elnök tájékoztatása nélkül jártak el (...). Rá kellett döbbennem, hogy számukra már nem a hallgatókért alázattal végzett munka az elsődleges, hanem az újítás jelszavával mindannak a megdöntése és lerombolása, amely mindig is a legnagyobb erőnk volt: az egység, a stabilitás, a nyíltság, a baráti kötelék, az emberekhez - legyen az akár hallgató, akár egyetemi alkalmazott - pozitív és nyílt hozzáállás. Úgy vélem, ezek az elnökségi tagok már nem szolgálják a BTK HÖK és a bölcsészhallgatók érdekeit. Célom az, hogy az elkövetkező két hónapban a Hallgatói Önkormányzatban munka és ne egymás fúrása menjen, ez pedig ezekkel a tagokkal minden korábbi próbálkozásom ellenére már nem lehetséges... Félő, hogy ezek az emberek gátjai lehetnek az őszinte, tiszta és nyílt beszédnek az elkövetkezendő időszakban, amikor is minden eddiginél nagyobb egységre és összetartásra lesz szükségünk." Az eljárás ellen tiltakozva számos bizottsági tag mondott le a mandátumáról.

"Nem tiltja az alapszabály"

Miután "az őszinte, tiszta és nyílt beszéd" "gátjait" eredményesen eltakarították az útból, kezdődhetett a választási kampány. Mivel az elnököt és csapatát nem a hallgatók választják közvetlenül, hanem az általuk választott Szakos Hallgatói Érdekképviseletekből (SZHÉK) a küldöttgyűlésbe delegált tagok, a SZHÉK-ek szintjén kellett megvívni a csatát. Előfordult az is, hogy a sejthetően nem megfelelően szavazó küldöttgyűlési delegáltakat órákkal a választás előtt hívták gyorsan vissza, amit az alapszabály tételesen valóban nem tilt, amint arra a lapunknak nyilatkozó Garbai Ádám (az elnökválasztás győztese) is felhívta figyelmünket, de elegánsnak bizonyosan nem nevezhető az eljárás. A delegálásról döntő fórumokat a regnáló vezetés átkeresztelte "körzeti delegáló" ülésre: ezek működését értelemszerűen nem szabályozta semmi, így ezeket belátásuk szerinti időpontban lehetett összehívni - az pedig, hogy ki tudott megjelenni, befolyásolhatta a küldöttgyűlés összetételét. Arról is komoly vita alakult ki a felek között, hogy lehet-e levélben szavazni a küldöttgyűlési delegáltakra. Az alapszabály nem rendezi ezt a kérdést, ami a hagyományos jogértelmezés szerint azt jelentené, hogy nem ismer ilyen lehetőséget. Garbai Ádám azonban úgy véli, hogy "a BTK HÖK-ben jelenleg ezt nem tiltja az alapszabály", vagyis mindent szabad, ami nincs tételesen megtiltva. Garbai hozzáfűzte továbbá, hogy "az egyetem főtitkára, illetve az ilyen ügyekben illetékes fellebbviteli szervek értelmezése szerint sem számít szabálytalannak a levélszavazás". Ezen több mandátum sorsa is múlt a rendkívül szoros versenyben, vagyis a levélszavazásról erőteljesen megoszlottak az álláspontok. Az első, tavaly novemberi elnökválasztó küldöttgyűlésen napirend előtt hosszan vitatkozott egymással az ellenőrző bizottság és a választási bizottság (vb) elnöke a levélszavazás segítségével szerzett mandátumok érvényességéről. Összecsapásuknak az illetékességi kérdések rapid tisztázása vetett véget. A problémát a vb döntötte el, amely úgy vélte, lehet levélben szavazni; a vb elnöke Szávay István öccse, Szávay László volt - ezt Garbai is megerősítette, bár szerinte ennek semmi jelentősége nincs. (Szávay István a hírek szerint személyesen is tiszteletét tette az elnökválasztó küldöttgyűlésen.) Garbai szerint a vb illetékességét végül az ellenőrző bizottság is elismerte.

Mai programok
Ennél sokkal meghökkentőbb azonban, hogy a háromtagú vb egy másik tagja a küldöttgyűlés idején egyszerűen nem volt a bölcsészkar hallgatója. Garbai Ádám nem vitatja információnkat, azonban hozzáteszi: az illető, ha másik karon is, de az ELTE-n tanult, és "a BTK HÖK alapszabálya nem köti ezt a tisztséget kari jogviszonyhoz". Ez azonban tételesen nem állja meg a helyét. Az alapszabály kimondja, hogy "a Hallgatói Önkormányzat elnöke vagy egyéb tisztségviselője kizárólag az egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló, a karon tanulmányokat folytató személy lehet". Ráadásul a vb tagjai delegálhatók a kari tanácsba és egyéb bölcsészkari testületekbe, és nehéz volna megindokolni, miért ülhet a bölcsészkar kari tanácsában mondjuk a jogi vagy az informatikai kar hallgatója.

A roppant sajátos körülmények között zajló első, novemberi összecsapás szavazategyenlőséget eredményezett, a januári másodikon aztán vékony többséggel győzött a Garbai által megtestesített folytonosság. A viták lassan elültek, az új, Garbai-féle elnökség beüzemelte a bizottságokat és átvette az irányítást. Arról viszont, hogy milyen munka folyt mindeközben a régi és az új vezetés alatt, egyelőre nem sok mindent tudhatunk meg: a honlapon fellelhető utolsó beszámoló a 2010/11-es tavaszi szemeszterről szól.


szerző
Vári György
publikálva
2012/21. (05. 24.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 2
    Andy Mage
    2013. február 21., csütörtök 19:39
    http://endresy.blogspot.hu/2013/02/listak-es-occam.html
  2. 1
    Vilmos Sándor
    2013. február 20., szerda 14:25
    Ebből is látszik, hogy összenő, ami összetartozik, a fideSSnácik egy síkon és időben mozognak együtt a retronyilasokkal! Disznó az ártányt, kutya az ebet, ugyan már!

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Díjemelésre várva
Budapesti taxihelyzet
Interjúk
Setét Jenő, Arundhati Roy, Sándor Anna
Könyvmelléklet
Michael Chabon, Móra Ferenc, Sikerlista
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra