Kommunista tempóban hasít a Fidesz: elindult a tudomány államosítása is

  • narancs.hu
  • 2018. június 14.

Belpol

A kormány jobban bele szeretne szólni, mit is kutathatnak majd a Magyar Tudományos Akadémia intézetei.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kiterjedt kutatóintézet-hálózata finanszírozásának nagy része, 20 milliárd forint átkerülhet a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) – írja a hvg.hu. A portál információi szerint a hír hideg zuhanyként érte az MTA vezetését, akik az államosítás első lépéseiként értékelik a fejleményeket.

Palkovics László

Palkovics László

Fotó: MTI

Tehát egyre inkább úgy tűnik, hogy a minisztériumnak döntő szava lesz a jövőben azzal kapcsolatban, hogy az MTA különböző intézetei mire és hogyan költhetik el a rendelkezésükre álló forrásokat, pontosabban: kik és mit kutathatnak.

Az Akadémia vezetése péntekre rendkívüli közgyűlést hívott össze, ott tanácskoznak majd arról, mit is kezdjenek az új felállással, miközben az is kiderült: az MTA költségvetésének más tételei is átkerülhetnek Palkovicsékhoz, egyebek közt a Lendület programra szánt 3,2 milliárd forint, és a fiatal kutatók támogatásának több mint egymilliárdos alapja.

Csütörtök délután az Innovációs és Technológiai Minisztérium kiadott egy közleményt, amelyben tulajdonképpen beismerik a központosítást, amelyet ők így magyaráznak meg:

„Magyarországon egységes innovációs és tudománypolitikai stratégia jön létre, ennek érdekében meg kell szüntetni a költségvetési forrásgazdálkodás széttagoltságát.”

A minisztériumi közleményben az is szerepel, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kutatásban hasznosuló 28,1 milliárd forintos költségvetési támogatása a tárca egységes koordinációjába kerül. És jönnek az újabb indokok: „(…) a kutatási területek prioritásait a források minél hatékonyabb felhasználása érdekében, az egyetemek, az akadémia és a vállalatok érdekeit szem előtt tartva és összehangoltan kell kijelölni, ezt szolgálja az egy fejezetben történő tervezés is.”

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.