Környezetvédelmi CD-ROM közpénzen: Feledékenység

  • Szilágyi László
  • 2000. május 18.

Belpol

A Gordos Dénes (Környezetgazdálkodási Intézet, főigazgató-helyettes) által kibrusztolt Zöld Magyarország című sajtóorgánumról már volt itt szó (Civilek a pálya szélére!, MaNcs, 2000. március 16.). A lap kiadója (az impresszum szerint Eisen Kiadói Kft.) most egy CD-ROM-ot jelentetett meg, amely az ország nemzeti parkjairól szól (főszerkesztő Tardy János helyettes államtitkár, Természetvédelmi Hivatal). A Népszabadság információi szerint csak azt felejtették el, hogy a szerzők és az eredeti művek kiadóinak engedélyét beszerezzék, illetve hogy jogdíjat fizessenek nekik.
A Gordos Dénes (Környezetgazdálkodási Intézet, főigazgató-helyettes) által kibrusztolt Zöld Magyarország című sajtóorgánumról már volt itt szó (Civilek a pálya szélére!, MaNcs, 2000. március 16.). A lap kiadója (az impresszum szerint Eisen Kiadói Kft.) most egy CD-ROM-ot jelentetett meg, amely az ország nemzeti parkjairól szól (főszerkesztő Tardy János helyettes államtitkár, Természetvédelmi Hivatal). A Népszabadság információi szerint csak azt felejtették el, hogy a szerzők és az eredeti művek kiadóinak engedélyét beszerezzék, illetve hogy jogdíjat fizessenek nekik.

A CD-t közpénzből adták ki, hiszen a Környezetgazdálkodási Intézet rendelte és vette meg a kiadványt.

Tardy János helyettes államtitkár szerint a természetfotók a Conserving Hungary´s Natural Heritage című könyvből egyszerűen be lettek szkennelve, s ezek mellé szó szerint betették a nemzeti parkokról szóló füzetsorozat szövegét. A CD-ket egy szakmai rendezvényen osztogatták ingyen.

Az egyik érintett természetfotós itt jutott egy példányhoz, és meglepve tapasztalta, hogy saját művei is ékesítik a CD-ROM-ot. A Népszabadság szerint a Zöld Magyarország (ZM) első számához csomagolták volna mellékletként, aminek a cáfolatát most ideírhatnánk, ha az érintettek nem tiltották volna le saját nyilatkozatukat. Nyolc kép és három térkép megjelent a ZM-ben is, szintén engedély nélkül.

A CD terjesztését Tardy János azonnal leállíttatta. A fotósok fel vannak háborodva, és jogi lépéseket fontolgatnak. Eifert Jánost, a Fotóművészek Szövetségének elnökét kérték fel szakértőnek, aki személyesen nem érintett az ügyben. "Magánemberként mélységesen fel vagyok háborodva" - nyilatkozta a Narancsnak. Szerinte a szerzői jogi törvény elég egyértelműen fogalmaz. A legelső és legalapvetőbb dolog, hogy a szerzőktől és a kiadóktól előzetes hozzájárulást kell kérni: itt ez nem történt meg. Az ügyet bonyolítja, hogy az eredeti kiadó, a Természetbúvár Alapítvány leszerződött a szerzőkkel a másod-, illetve a harmadközlésre is, sőt már előkészületben van a magyar kiadás is.

Eifert János szerint legalább ilyen fontos, hogy feltüntessék az alkotók nevét, de itt ez is problémás. A fotósok szerint a CD-ROM nyitóképén szerepel egy egyszerű lista, hogy kiknek a képei láthatók az anyagban, csakhogy az egyes képek mellett/alatt nem olvasható, hogy ki a szerző, márpedig erre a fotósok általában kényesek. Tardy János neve sehol sem szerepel a CD-n, pedig azon túl, hogy chief editor, még fotói is jelentek meg rajta.

A harmadik - ez esetben nyilván a legfontosabb - ügy, hogy honoráriumot illik fizetni az alkotóknak. A fotósok kiszámolták, hogy 10 millió körüli összeg jönne ki, ha a ZM rendesen fizetne. Egyikük meg is kereste a kiadót, erre számla ellenében kiegyenlítették a tartozást. Sőt volt egy természetfotó-összejövetel, ahol a kiadó képviselője is megjelent, de a megegyezés elmaradt.

A profi természetfotósokat tömörítő naturArt közös fellépésben gondolkodik, Tardy János pedig az ügyben belső vizsgálatot rendelt el. A kiadót megkerestük, de a lapunknak adott nyilatkozatukat utólag visszavonták, nevüket és cégük nevét le se írhatjuk. Így csak a Népszabadságot idézhetjük: "Imre Mátyás azt is elmondta: a honoráriumok kifizetésére szánt összeg a lap rendelkezésére áll (Gordos Dénes, a lapgazda KGI igazgatóhelyettese szerint a szaktárca az idén 50 millió forinttal támogatja a Zöld Magyarországot), így megállapodás esetén azonnal fizetnek."

Szilágyi László

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.