Kovács László Lázár Hitler-hasonlatáról: a sürgős bocsánatkérés jót tenne az országnak

  • narancs.hu
  • 2017. december 17.

Belpol

„Feltételezem, hogy iskolai tanulmányaiból még emlékszik Adolf Hitlernek az emberiség ellen elkövetett bűneire.”

Lázár Jánosnak a csütörtöki kormányinfón azt sikerült mondania, hogy

„Adolf Hitlertől kapott utoljára olyan ultimátumot az ország, mint múlt héten Martin Schultztól.”

A német SPD elnöke nemrég arról beszélt, szorosabbra kell venni az uniós országok integrációját, meg kell teremteni az európai egyesült államokat, és az ezt ellenző országok lépjenek ki az unióból.

false

A Hitler-hasonlat bejárta a világsajtót, hírként hozta az AP hírügynökség nyomán a Washington Post.

Az eset után Kovács László volt külügyminiszter nyílt levelet írt Lázárnak.

Önt sokan és valószínűleg nem ok nélkül a jelenlegi magyar kormány és a Fidesz kevésbé durván fogalmazó, barátságos, mosolygós arcot is mutatni képes politikusának tartják. Emlékszem arra, hogy amikor a magyar–német kapcsolatokban növekedni kezdett a feszültség, Ön utazott Berlinbe és tett hitet a hazánk és Németország közötti jó kapcsolatok fontossága mellett” – írja Kovács.

Majd így folytatja: „Nem tudom, hogy milyen indokokra építve tette ezt a nemzetközi kapcsolatokban példátlanul durva, ráadásul minden alap nélküli hasonlatot. Azt sem tudom, hogy Hitler melyik ultimátumára emlékeztette Önt Martin Schultznak az európai integráció szorosabbá tételét célzó, a nemzetközi sajtóban már évtizedek óta számos jelentős politikus és szakértő által fevetett Európai Egyesült Államok terve. Feltételezem, hogy iskolai tanulmányaiból még emlékszik Adolf Hitlernek az emberiség ellen elkövetett bűneire.

Kovács szerint a helyzeten egy sürgős, nyilvános bocsánatkéréssel lehetne javítani, ami „nemcsak Önnek, de Magyarországnak is jót tenne”.

(A nyílt levél teljes szövegét a Magyar Nemzet hozta le.)

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.