Lakatot tett az erzsébetvárosi önkormányzat a jogtalanul működő, történelemhamisító Shoah Cellar álmúzeumra

Belpol

Miután kiderült, tartózkodási engedélye sincs a pincét üzemeltető izraeli férfinak, bő egy év után gyorsan lépett a hatóság.

Mint megírtuk, több mint egyévnyi zavartalan működés után csütörtök este érdekes fordulatot vett a Wesselényi utcai Shoah Cellar álmúzeum története, amikor a hely ellen fellépő civil aktivisták egyikét megtámadta a hely vezetője. A rendőri intézkedés során kiderült, hogy az azt üzemeltető izraeli férfinak még tartózkodási engedélye sem volt. Avner Friedmant a hatóság idegenrendészeti eljárás alá vonta, és gyorsított eljárásban kiutasította az országból.

Úgy tűnik, vége a Wesselényi utcai holokausztbiznisznek, az izraeli férfinak még tartózkodási engedélye sincs

Az önkormányzat raktározásra adta bérbe a pincehelyiséget. A civilek akciója célt ért.

A történelemhamisító pince pénteken azonban kinyitott, mintha mi se történt volna. Friedman egyik embere a pince kapujára „A vélemény nem szabad”, „A vallás nem semleges”, „A múzeumok nem semlegesek”, „A történészek nem semlegesek” feliratokat helyezett el, nem teljesen világos, milyen célból, talán a történelmi tények relativizálásával akarta az álmúzeum a saját létét igazolni.

Holott az erkölcsi ízléstelenség és történelemhamisítói mivoltán túl a hely jogtalanul működött, többek között azért, mert mint a Narancs megtudta, az önkormányzat csupán raktározásra adta bérbe a pincehelyiséget.

Péntek dél körül azonban mindezek után a VII. kerületi önkormányzat emberei kivonultak a Shoah Cellar működésének körülményeit megvizsgálni, majd visszavették Erzsébetváros saját tulajdonú bérleményét, visszavonták a bérleti jogot, pecsétet és lakatot tettek a helyiségre, és egy feliratot helyeztek el rajta, miszerint a pince „jogtalan felnyitása, lezárása hatósági eljárást von maga után”.

Ezzel véget ért a holokausztbizniszként üzemelő álmúzeum története. A civil kurázsinak konkrét eredménye lett.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.