Várhatóan október 25-én hirdet harmadfokú ítéletet a Kúria abban a perben, amelyet a Transparency International (TI) Magyarország indított a tao-támogatások nyilvánosságáért. A perben a látványcsapatsportok – labdarúgás, vízilabda, kosárlabda, kézilabda, jégkorong – szövetségeit köteleznék arra, hogy adják ki az egyesületeiknél a társaságiadó-kedvezmény terhére nyújtott támogatások után keletkezett, 2011 és 2016 közötti teljesítési igazolásokat. A fővárosi ítélőtábla június 21-i másodfokú döntésében a TI-nak adott igazat.
„A támogatási igazolásokból derülhetne ki, hogy mely cégek mely sportegyesületeket mekkora összeggel támogattak. Ezekből az adatokból tudnánk következtetni a visszaélésekre, befolyásolási kísérletekre is” – mondja Mucsi Gyula, a TI projektvezetője. Jelenleg a sportszövetségek csak az egyesületek összesített támogatásai adatait hozzák nyilvánosságra, azt nem, hogy ezek mely cégek felajánlásaiból tevődtek össze.
A 2016/2017-es szezonban a labdarúgóklubok közül a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány szerepelt a legjobban 2,92 milliárdos támogatással, a Mezőkövesdi Zsóry FC-nek 779, a kisvárdai Várda SE-nek 581 milliónyi tao-pénz jutott. „A támogatások mögött semmilyen gazdasági racionalitást nem látunk. Annál feltűnőbb, hogy a leginkább támogatott klubok Orbán Viktorhoz, Tállai András NAV-elnökhöz és Seszták Miklós fejlesztési miniszterhez kötődnek” – mondja Mucsi Gyula. Ha ismernénk a kikért dokumentumokat, megállapítható lenne, hogy a bőkezű cégek például jól szerepelnek-e a helyi önkormányzatok közbeszerzésein.
| ||
A júniusi ítélet írásba foglalt változatát nemrég kapta kézhez a TI. Ebben a másodfokú bíróság meggyőzően érvel a tao-támogatások közérdekű volta mellett, cáfolva például Orbán Viktor korábbi kijelentését, amikor a miniszterelnök „kommunista beidegződésnek” nevezte, hogy egyesek közpénzként tekintenek a sportba fektetett milliárdokra. A bíróság szerint a sportszövetségek nem jártak el helyesen, amikor adótitokra hivatkozva tagadták meg a kért adatok kiadását, mivel „az adótitkok a közérdekű adatok megismerhetőségével szemben abszolút korlátként nem hivatkozható.”
Mindez azért érdekes, mert miután a kormány tavaly adótitokká minősítette az adókedvezményeket – így a tao-támogatásokat is –, most egy olyan törvényjavaslatot készülnek benyújtani, amely kifejezetten kizárná az adótitok közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatként való megismerését. Az adózás rendjéről szóló törvényjavaslatba rejtett, a TI szerint alkotmányellenes rendelkezés ugyanakkor a Kúria októberi döntését még biztosan nem befolyásolja, mert a tervek szerint csak január 1-től lenne hatályos. „Nem először látjuk azt, hogy megnyerünk egy pert, mire a kormány átírja a játékszabályokat” – mondja Mucsi Gyula.
Úgy látja, nagy gondok vannak a tao-pénzek felhasználásának ellenőrzésével is. Hiába állapítja meg egy sportszövetség, hogy adott egyesület akár a támogatás 100 százalékát szabálytalanul használta fel, ez nem akadálya annak, hogy a következő évben is tízmilliókhoz jusson. A támogatás visszafizettetéséről az Emmi dönt, de hogy mennyit kell visszafizetni, azt nehezen követhető szempontok szerint határozzák meg, és mire lépnének, gyakran már felszámolják a szabálytalanul költő egyesületet. „A sport támogatása így gazdaságtalanul történik, magánzsebekbe folyik a milliárdok egy nem jelentéktelen része” – véli Mucsi Gyula.
Hamarosan talán azt is megtudjuk, hogy a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány mire használta fel tao-támogatásait. Az alapítvány ellen a DK indított közérdekű adat kiadása iránti pert, és másodfokon a párt javára ítélt a bíróság.
