Már 37 milliárdnál járnak az olimpiai pályázat költségei

  • Csepregi János Botond
  • 2017. február 1.

Belpol

A kormány nem bíz semmit a véletlenre: az elmúlt hónapokban körülbelül 500 milliárd forintnyi, a rendezéshez szükséges beruházás elindítását készítette elő.

Ha Orbán és kormánya az olimpia ürügyén százmilliárdok kiszórását tervezi, akkor az meg is fog történni. A híradások azonban általában beleszédülnek a milliárdok pakolgatásába, és elveszítik fonalat. Érthető, hiszen valóban érdekes, hogy az eredeti bruttó 5,7 milliárdból hogyan lesz 7,2 milliárd forint a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. számára végzendő nemzetközi tanácsadói feladatokra, vagy hogy tavaly és idén több mint 5 milliárd forint megy el a pályázat hazai reklámozására.

A kormány – ahogyan a vizes vb költéseinél is tökéletesen látszik – gondosan ügyel arra, hogy kormányhatározatok alpontjaiba és táblázataiba süllyessze el e kiadásokat. Ha feltúrjuk a tavalyi határozatokat, hamar kiderül: a 2016-ra szánt 9,55 milliárd forintnak négy részletben (átcsoportosításokkal és a tartalék felhasználásával) a nyakára hágott a kormány. Érdekes, hogy akárcsak a 2016-os, úgy a 2017-es költségvetésről szóló törvényben sem szerepel olimpiai pályázati alcím – ezt utólag hozta létre kormányhatározat. Ne legyen illúziónk, idén is ide fog kerülni legkevesebb 9,55 milliárd forint. Ami összesen már több mint 19 milliárd forint.

És ez a majdnem 20 milliárd még nem is a vége: a napokban derült ki, hogy egy múltbéli, 16,5 milliárd forintos tételt is ide sorolhatunk. Az LMP ferencvárosi képviselője, Jancsó Andrea perelte ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től azon telek adásvételének a részletét, ahová a tervek szerint az olimpiai atlétikai sta­dion épülne. Az állam 16,5 milliárd forintért vette meg a 15 hektáros területet kezelő céget a Wing Zrt.-től, mégpedig 2014 végén, amikor még csak ötlet volt az olimpiai pályázat. Igaz, a Miniszterelnökség akkortájt porolta le a megvalósíthatósági tanulmányt, és rendelte meg annak frissítését. A telekvásárlás akkori okát nem tudni, de nem valószínű, hogy a kormány lakóparkot és irodaházakat akart volna építeni, ahogyan azt egykor a Wing tervezte. Arról sincs szó, hogy a Wing,
vagyis a korábbi Wallis ne látott volna fantáziát a külső-ferencvárosi ingatlanfejlesztésekben, hiszen a következő évben megvette az államtól az új Fradi-stadion melletti területet, és már építi is rajta a Magyar Telekom új székházát.

Ezzel máris több mint 36 milliárd forintnál járunk – miközben bő fél év hátravan a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szeptemberi döntéséig. Persze a leendő olimpiai atlétikai stadion telkének az árát vehetjük úgy is, mint ami már „csökkenti” a későbbi olimpiai kiadásokat.

A döbbenetes költségekről további részleteket holnap megjelenő nyomtatott lapszámunkban olvashatnak!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.