Már 37 milliárdnál járnak az olimpiai pályázat költségei

  • Csepregi János Botond
  • 2017. február 1.

Belpol

A kormány nem bíz semmit a véletlenre: az elmúlt hónapokban körülbelül 500 milliárd forintnyi, a rendezéshez szükséges beruházás elindítását készítette elő.

Ha Orbán és kormánya az olimpia ürügyén százmilliárdok kiszórását tervezi, akkor az meg is fog történni. A híradások azonban általában beleszédülnek a milliárdok pakolgatásába, és elveszítik fonalat. Érthető, hiszen valóban érdekes, hogy az eredeti bruttó 5,7 milliárdból hogyan lesz 7,2 milliárd forint a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. számára végzendő nemzetközi tanácsadói feladatokra, vagy hogy tavaly és idén több mint 5 milliárd forint megy el a pályázat hazai reklámozására.

A kormány – ahogyan a vizes vb költéseinél is tökéletesen látszik – gondosan ügyel arra, hogy kormányhatározatok alpontjaiba és táblázataiba süllyessze el e kiadásokat. Ha feltúrjuk a tavalyi határozatokat, hamar kiderül: a 2016-ra szánt 9,55 milliárd forintnak négy részletben (átcsoportosításokkal és a tartalék felhasználásával) a nyakára hágott a kormány. Érdekes, hogy akárcsak a 2016-os, úgy a 2017-es költségvetésről szóló törvényben sem szerepel olimpiai pályázati alcím – ezt utólag hozta létre kormányhatározat. Ne legyen illúziónk, idén is ide fog kerülni legkevesebb 9,55 milliárd forint. Ami összesen már több mint 19 milliárd forint.

És ez a majdnem 20 milliárd még nem is a vége: a napokban derült ki, hogy egy múltbéli, 16,5 milliárd forintos tételt is ide sorolhatunk. Az LMP ferencvárosi képviselője, Jancsó Andrea perelte ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től azon telek adásvételének a részletét, ahová a tervek szerint az olimpiai atlétikai sta­dion épülne. Az állam 16,5 milliárd forintért vette meg a 15 hektáros területet kezelő céget a Wing Zrt.-től, mégpedig 2014 végén, amikor még csak ötlet volt az olimpiai pályázat. Igaz, a Miniszterelnökség akkortájt porolta le a megvalósíthatósági tanulmányt, és rendelte meg annak frissítését. A telekvásárlás akkori okát nem tudni, de nem valószínű, hogy a kormány lakóparkot és irodaházakat akart volna építeni, ahogyan azt egykor a Wing tervezte. Arról sincs szó, hogy a Wing,
vagyis a korábbi Wallis ne látott volna fantáziát a külső-ferencvárosi ingatlanfejlesztésekben, hiszen a következő évben megvette az államtól az új Fradi-stadion melletti területet, és már építi is rajta a Magyar Telekom új székházát.

Ezzel máris több mint 36 milliárd forintnál járunk – miközben bő fél év hátravan a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szeptemberi döntéséig. Persze a leendő olimpiai atlétikai stadion telkének az árát vehetjük úgy is, mint ami már „csökkenti” a későbbi olimpiai kiadásokat.

A döbbenetes költségekről további részleteket holnap megjelenő nyomtatott lapszámunkban olvashatnak!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.