TASZ–NFM per egy 27 milliós tanulmány körül

Megkérdőjelezte a bíróság felkészültségét az NFM képviselője

szerző
Zsidai Péter
publikálva
2012. dec. 01., 16:00
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Nem sok kellett hozzá, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jogi képviselőjének arroganciája, felindultsága miatt botrányba fulladjon egy, a TASZ által indított per bírósági tárgyalása. A tét egy 27 milliós Malév-tanulmány nyilvánossága.

Akkor összecsomagolok és elmegyek – fenyegette a tárgyalás menetét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) jogi képviselője a Fővárosi Törvényszéken tartott szerdai tárgyaláson. A minisztériumot a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet perelte be, hogy megkapja a „Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper”-től bruttó 27 millió forintért megrendelt, a nemzeti légitársaság pénzügyi helyzetének rendezésére vonatkozó jogi tanácsadás kapcsán keletkezett dokumentumokat. A megbízást még a Fellegi Tamás vezette NFM adta 2010. novemberben.

A tárgyaláson az NFM jogi képviselője, Berta Hubert József elzárkózott a dokumentum átadásától, arra hivatkozva, hogy a megrendelt munka egy döntés-előkészítő anyag, amire tíz év titoktartás vonatkozik. Egyúttal megkérdőjelezte a bíróság felkészültségét, mondván, nem biztos benne, hogy kellő szakértelemmel tudná megítélni az anyag jelentőségét, ami a nemzetgazdaság érdekének szempontjából stratégiai jelentőségű információkat is tartalmazhat. Ezért még akkor sem adhatná át a bíróságnak, ha az zárt adatként kezelné. Példaként azt vetette fel, hogy bizonyára a Paksi Atomerőmű biztonsági kérdéseiben sem tudna szakértelemmel eljárni, mert nincs atomenergetikai tudományos végzettsége. A bírónő megjegyezte, hogy éppen a közelmúltban folyt le az atomerőművel kapcsolatban egy per, amely során a bíróság szakértő közreműködésével hozott ítéletet. A bírónő azt mondta, ha az alperes nem adja át a dokumentumot, egyáltalán nem tudja megítélni, mi van benne, közölhető-e, vagy hogy szükséges-e szakértő bevonása.

A bírónő többször megkérdezte, van-e az információs törvény által minősített adat a dokumentumban, ami annak nyilvánosságra hozatalát nem engedi. Erre az NFM jogtanácsosa nem válaszolt, azt hajtogatta, ez egy döntés-előkészítő anyag. Mivel pedig döntés még nem született ennek kapcsán, azt nem lehet közreadni.

Az NFM jogi képviselőjének álláspontja egyébként ott bicsaklik meg, hogy éppen a minisztériumnak kellene bizonyítania, hogy az adatkérés megtagadásának indoka jogszerű volt. Egy dokumentum döntés-előkészítő voltának bizonyítása tipikusan úgy zajlik, hogy az alperes zárt iratként azt benyújtja a bíróságra, amiről így a bíróság el tudja dönteni, valóban az-e, és indokolt-e a nyilvánosság korlátozása. A bíró a tárgyaláson nem kérte el a dokumentumot, nem szólította fel az NFM-et annak átadására, csak a 27 milliós iromány, illetve a benne lévő információk jogi státuszáról érdeklődött. Ilyen esetben épp a dokumentum gazdájának az érdeke, hogy a bíróság lássa a perelt anyagot.

Baltay Levente, a TASZ jogi képviselője arra hívta fel a figyelmet, az anyag titkosításáról az NFM-nek mint titokgazdának kellett volna gondoskodni, ami nem történt meg. Megkérdőjelezte, hogy ez az anyag mennyiben tekinthető még döntés-előkészítő anyagnak éppen annak a magyar légitársaságnak az esetében, amely tevékenységet nem végez, felszámolás alatt áll. Az NFM úgy válaszolt, az anyag nem is biztos, hogy csak a Malévről szól, egy leendő nemzeti légitársasággal összefüggő döntés-előkészítéseket is tartalmazhat. Baltay szerint egy leendő légitársaságnak aligha lehet a pénzügyi helyzetét rendezni, mivel az még nem létezik. Kérdésére válaszolva az NFM ügyvédje nem tudta megmondani, van-e benne szó a Maléven kívül más társaságról is.

Az NFM képviselője a tárgyaláson arrogánsan, lekezelően és sokszor indulatosan viselkedett a tárgyalást vezető bíróval, illetve a TASZ képviselőjével. Egy alkalommal felszólította a bírónőt, hogy olvasson fel egy paragrafust az általa kijelölt törvényből. Többször a bírónő szavába vágott, majd megkérdőjelezte, hogy a magnetofonra rögzített szavát hitelesen diktálta-e jegyzőkönyvbe  – emiatt aztán elnézést kért. A per korábbi tárgyalására utalva azt vetette a bírónő szemére, hogy előzőleg prejudikált, amikor az anyagot nem döntés-előkészítő jellegűnek minősítette. A bírónő visszautasította az NFM képviselőjének állítását, aki erre azzal fenyegetőzött, ha ez nem kerül jegyzőkönyvbe, úgy megteszi a szükséges lépéseket. Ezt követően feldúltan azt kérte jegyzőkönyvbe venni, hogy amennyiben a bíróság nem minősítette az anyagot a korábbi tárgyaláson, akkor ő nem mond igazat, ő az, aki hazudik, nem a bíróság.

A TASZ szerint a vonatkozó jogszabály, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései alapján a pernek egyetlen jogszerű kimenetele lehet. Mivel az NFM nem bizonyította, hogy a kért dokumentum döntés megalapozását szolgálja, azt át kell adnia a TASZ-nak. (A perről a TASZ közleményét lásd itt ).

A per decemberben ítélethozatallal zárul első fokon.

szerző
Zsidai Péter
publikálva
2012. dec. 01., 16:00
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kommentek

Rendezés:
  1. 1 dollár
    dollár
    2012. december 02., 01:09
    Hajrá,TASZ!
    Lehet, hogy semmi nincs a borítékban?Gyanús.
    Még a BKV-botrány kapcsán kerültek megemlítésre egy-egy féloldalnyi A4-es lapra ráférő, viszont tíz milliókat "érő" ún. szakvélemények.

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Kódolt feszültségek
Béremelés és adócsökkentés
Konzervatív agytröszt közpénzből
Orbán öreg barátai
Könyvmelléklet
Bertók László, Varró Dániel, Sikerlista
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra