Miután több mint negyven évig nem nyúlt senki az egykori Moszkva térhez, tavaly májusban végre átadták a felújított budai csomópontot, amely ugyan rendezettebb lett a korábbinál, de túlzás lenne azt állítani, hogy mindenben megfelel a kor kívánalmainak. Tarlós István a tér átadásakor azt mondta, egy olyan európai színvonalú, modern közösségi teret hoztak létre, ahol nemcsak átrohanni, hanem találkozni is lehet, „és jó is”. Az elhúzódó építkezés okozta közlekedési bonyodalmak miatt a tér átadása után alig találtunk olyan embert, aki ne lelkendezett volna a terület tisztaságáról, az újonnan beépített ülőhelyekről és a magából vízgőzt és vizet okádó szökőkútról. „Nagyon szép, nagyon jó. Rendezett lett és tiszta. Persze, van mit megszokni rajta, de minden szép” – mondta akkor lapunknak egy idősebb hölgy. A főváros pedig előszeretettel hangsúlyozta, hogy a felújítás során 700 négyzetméternyi zöldfelület került a térre: 200 fa, 32 ezer cserje, 10 ezer virág – igaz, a fák akkorák, hogy még ma is legfeljebb egy egérnek nyújtanak árnyékot a telebetonozott téren.
Az öröm nem tartott sokáig, az átadás utáni pár hétben a fák nagy része kiszáradt, a virágágyak megteltek eldobált csikkekkel, a frissen felhúzott modern és kulturált nyilvános illemhelyet bezárták, az éjszakai LED-világítás – ami a főbb közlekedési irányokat hivatott mutatni – szakaszosan kiégett, majd teljesen le is kapcsolták.
Mindenki másért felel
A nettó 5,3 milliárdból felújított tér legnevetségesebb epizódja kétségtelenül az oszlopon elhelyezett óra tavaly téli meghibásodása volt, a szerkezet egy idő után teljesen eltérő időzónába keveredhetett, mert simán mutatott délben hajnali két órát. Miután napokig nem sikerült az illetékeseknek kijavítani a látszólag egyszerű problémát, az utca embere önállósította magát, és teleragasztotta az óraoszlopot működő analóg faliórákkal. A BKK és a főváros ezt nem nézte jó szemmel, és mindennap gondoskodtak arról, hogy eltüntessék a rendes időt mutató eszközöket. Ez csak olaj volt a tűzre: egyre többen érezték úgy, hogy működő órát kell ragasztani a tér közepén álló oszlopra. A 18 150 000 forintért elszámolt órát tervező és gyártó cég hamar függetlenítette magát az esettől, és a BKK-ra mutogatott, mondván, a társaság nem teremtette meg a készülék zavartalan működéséhez szükséges feltételeket, azaz a beruházás teljes ideje alatt nem volt képes kijelölni, hogy az óra elektronikus vezérlője (amelyet eredetileg belső térbe terveztek) melyik üzemeltetőnél (BKK vagy BKV) kapjon helyet. „Arra kértek minket, hogy amíg az üzemeltető jogi személye nem tisztázódik, a vezérlőt magába az oszlopba helyezzük el ideiglenesen. Az oszlop azonban egy rendkívül hegyes geometriájú test, amiben a LED-kijelzőknek és az azok működtetéséhez szükséges betápoknak is alig van hely. A vezérlő már csak cipőkanállal fért be, de mivel a tér átadója halaszthatatlan volt, teljesítettük a BKK kérését, abban a hitben, hogy a korábbi ígéreteknek és megbeszéléseknek megfelelően a vezérlés legkésőbb a próbaüzem után, 2016 szeptemberében áthelyezésre kerül az üzemeltető cég felségterületén” – tudatta az órát gyártó cég az állandósult meghibásodások után. A vezérlő ezután sem került normális helyre, a próbaüzem alatt többször ki-be kellett pakolgatni a különböző beállításokhoz, ami az ilyen szerkezeteknek nem tesz jót. Végül arra jutottak, hogy átalakítják az óra belsejébe elhelyezett vezérlést, ami újabb hetekig tartott.
A tér egyes részein egyébként a jelek szerint senki nem szedi a szemetet; ennek az oka az lehet, hogy a terület rendben tartásáért három különböző üzemeltető felelős – derült ki a BKK tájékoztatásából. A metró- és villamosvasúti létesítményeket a BKV Zrt., az útpályákat a Budapest Közút Zrt., a támfal- és szolgáltató épületet a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) üzemelteti. Utóbbihoz tartozik a nyilvános illemhely is, ami a tér átadása után nem sokkal bezárt. Miközben Budapesten probléma a közvécék hiánya – ami miatt A Város Mindenkié csoport tagjai petíciót indítottak –, a Fővárosi Önkormányzatnak kétszer is meg kellett pályáztatnia az új illemhely üzemeltetését, mert az első bérlő érdeklődés hiányában nem látta kifizetődőnek tovább működtetni a WC-t, és szerződést bontott. A fővárosnak ezután hónapokig nem sikerült új üzemeltetőt találni, most azonban – több mint egy évvel a tér átadása után –, ha minden igaz, fogad kuncsaftokat az illemhely, amelyet 215 000 Ft + áfáért bérel egy vállalkozó.
Csőd, tartozás, hiba
A térkőbe (nettó 85 298 224 forintért) épített LED-világítás viszont máig nem működik, mert röviddel a beüzemelés után beáztak a föld alatti aknákban elhelyezett elektromos berendezések. A BKK lapunkat arról tájékoztatta, hogy jobbnak látták kikapcsolni az egész világítást, és többször felszólították a kivitelező konzorciumot (KÉSZ Zrt., WIS Zrt.) a javításra, sikertelenül. „A beázásokat nem sikerült megnyugtató módon megszüntetni, emiatt a dekorációs világítás jelenleg nem helyezhető feszültség alá” – válaszolta a BKK azon kérdésünkre, hogy mikorra várható a hiba elhárítása. A javításokat a két cég egyébként garanciálisan végezné, viszont a konzorcium egyik tagja, a WIS Zrt. ellen márciusban csődeljárást rendelt el a bíróság. (A cég Wicha János milliárdos érdekeltségébe tartozik, aki ellen korábban különösen nagy értékre elkövetett tartozás fedezetének elvonása bűntett gyanújával nyomoztak. A milliárdos fűtésszerelőként kezdte pályáját, majd beszállt az építőiparba, és egyebek mellett építőanyag-kereskedelemmel alapozta vagyonát; 2014-ben Wicha a 64. volt a A 100 leggazdagabb című Napi.hu-kiadványban.) A BKK nem sokkal az után kötötte meg a WIS Holdinggal a Széll Kálmán tér felújításáról szóló kivitelezői szerződést, hogy Wicha másik cége, a Terra Invest Zrt. fizetésképtelenné vált (a Terrától több mint 10 milliárdot követelt a Raiffeisen Bank). A cégbe egyébként 2006-ban 3,2 milliárddal szállt be a Magyar Fejlesztési Bank, az elmúlt évek során pedig sikerült 402 milliós uniós támogatást is nyerniük. Egyébként márciusban arról írt az Index, hogy a WIS-nél több tíz- vagy akár százmilliós nagyságrendben halmozódtak fel a kifizetetlen számlák, több alvállalkozó futhat a pénze után.
A Széll Kálmán tér felújítására kiadott 5,3 milliárdot tételesen részletező számlákat többen próbálták kikérni, de a BKK üzleti titokra hivatkozva nem adta ki azokat. Az Index végül sikeresen kiperelte az adatokat, amelyekből kiderült, hogy esetenként akár 400-szoros (!) eltérés is mutatkozott a felújítást végző konzorcium számláin és a teljesítést igazoló mérnök által jóváhagyott összegek között. A valóságban elvégzett munka után több esetben jóval alacsonyabb árak szerepeltek – érthető, hogy a számlákat csak pereskedés árán lehetett nyilvánosságra hozni.
A tájépítészszakma szerint egyébként a tér koncepciója remek, mindenesetre 2017-ben a felújítást tervező Lépték-Terv Iroda nyerte az Év Tájépítésze díjat.
