A kormány már az elején sem hagyott sok kétséget felőle, honnan vonja el a Magyar Művészeti Akadémiának szánt pénzt. Sokáig emlékezetes marad, hogy 2012-ben, kis időbeli eltéréssel egymás után derült ki, hogy a kormány 2,4 milliárdot zárol a kulturális költségvetésből, s az MMA következő évi támogatása 2,45 milliárd forint lesz. Az MMA apanázsa azóta meredeken emelkedett tovább (lásd táblázatunkat alant), és most végre minden eddiginél pontosabb képet kaphatunk róla, hogy mire költik, amit másoktól elvesznek. A Népszabadság korábban hiába kérte az MMA tavalyi beszámolóit, nekünk azonban szerencsénk volt. A köztestület legutóbbi, májusi közgyűlését előkészítő kötetet, amelyben a tavalyi elszámolások és az idei tervszámok mellett még számos érdekfeszítő irat szerepelt, egy kedves olvasónk találta meg, mégpedig egy Szent István körúti kuka tetején. A vaskos kötetet az egyik akadémikusnak címezték, aki az állapotából ítélve ki sem nyitotta, mielőtt a szemétre dobta. Pedig tanulságos olvasmány.
Szülinapi buli
Kiderült például, hogy mire ment el a 2014-ben kapott 4,5 milliárd forintos költségvetési támogatás, amihez év közben egy novemberi kormányhatározattal további 2 milliárd forintot is hozzácsaptak. Utóbbit a MÚOSZ egykori székházának megvásárlására szánták, a szerződést november 18-án alá is írták. Az MMA kérdésünkre elárulta, hogy 2 milliárd forintra tervezik az Andrássy úti villa teljes felújítását, amelynek felét a jövő évi központi költségvetés biztosítja. A testület már kiírta az építészeti közbeszerzési eljárást, melyre nyolc iroda jelentkezett, a kivitelezés terveik szerint jövő év elején indul. Azt már a szemétből megmentett beszámolóból tudjuk, hogy nagyon kell a hely, hiszen egyre nagyobbra hízik az MMA szervezete, különösen a titkárság, amely immár 89 fős létszámmal dolgozik, tavaly 1,7 milliárdos keretből. Ebből csaknem 500 millió ment el bérekre és járulékokra, 804 millió dologi kiadásokra, 71 millió kommunikációs szolgáltatásra, több mint 50 millió reklámra, promóciós kiadványokra.
| ||
De néhány apróság is figyelmet érdemel. Egy szép nagy születésnapi irodalmi est, például Lászlóffy Csabáé és Nagy Zoltán Mihályé úgy félmillió forintjába került a testületnek. A 90 éves Szőnyi Erzsébet zeneszerzőnek csaknem 3 millió forintból rendeztek szerzői estet, az Iparművészeti Tagozat kihelyezett ülése több mint egymillióba kerül. A központi támogatás zöme, kétmilliárd forint az úgynevezett köztestületi feladatokra jutott. Ebből folyósították a Nemzet Művésze díjjal kitüntetettek és az akadémikusok életjáradékát, valamint az akadémia vezetőinek bérét.
2015-ben 5,2 milliárd forintra emelték a köztestület éves apanázsát. A titkárság működése idén 1,5 milliárd forintot fog felemészteni, ebből már 720 millió forint megy bérekre és járulékokra, 660 millió dologi kiadásokra, 136 millió pedig beruházásokra. A 660 milliós dologi kiadások zömét a rezsi viszi el, de összesen 150 millió forint jut a honlapra, az akadémikusok életművének feldolgozására, portréfilmek készítésre. Ezenkívül 40 millió kerül „sajtófeladatok” ellátására. Hatmillió forinttal kell beérnie a virágosoknak, ennyi jut ugyanis a megemlékezések alkalmával elhelyezett koszorúkra, ünnepi virágdekorációkra. Külön fejezetként szerepel a máig nem működő Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetre szánt 174 millió forint (lásd keretes írásunkat).
| Nem létező intézet Még csak papíron létezett a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, amikor 2013 novemberében kormánydöntés született, hogy megkapják a Budakeszi úti Hild-villát, amit 2014. január 1-jével hivatalosan is átadott a kincstár az MMA-nak. Az intézet azonban máig nem működik valójában. A 2014 májusában kiírt pályázat eredménytelen volt, ezért év végén az MMA főtitkára, Kucsera Tamás Gergely régi ismerősét, Kocsis Miklós jogászt nevezték ki annak élére. A pécsi egyetem oktatóját tanácsadó testület segíti, melynek elnöke Fekete György MMA-elnök, további tagjai főként szintén a testületből érkeztek, de köztük van két MTA-tag is, Maróth Miklós és Vizi E. Szilveszter. Az Origónak úgy nyilatkozott az MMA, hogy egyelőre az igazgatóval együtt két fő dolgozik az intézetben, de ősszel vesznek fel kutatókat is. Összesen 13 fő fog itt dolgozni, 10 kutató és 3 adminisztrátor. Ehhez képest elég sokat elköltöttek rá. Működésre 2014-ben 109,4 milliót fordíthatott az intézet, 2015-ben 174,4 milliót. Mindkét évben 20 millió ment a beruházásokra. A 2015-ös összeg zömét, 122 milliót a bérek és járulékai teszik majd ki, ami eltúlzottnak tűnik, még ha ősszel meg is telik az intézet szorgos kutatókkal. De kerül 32 millió dologi kiadásokra, illetve 5 millió kommunikációra. Jövőre még többet költhetnek az MMA 6,6 milliárdosra tervezett büdzséjéből: 143,2 milliót a Hild-villa felújítására és 174,4 milliót az intézet működésére. Szintén az Origo szúrta ki, hogy bár a Hild-villához láthatóan még hozzá sem nyúltak, de az ingatlan őrzésére 2014. február 21. és 2015. augusztus 31. között közel 23 milliót forintot költenek el. |
Idén az úgynevezett köztestületi feladatokra immár 2,3 milliárd forint jut, ebből 550 millió a Nemzet Művésze-díj folyósítására. Az akadémikusoknak járó életjáradék 2015-re 15 százalékkal emelkedett, így havi 230 ezer forint üti a rendes, 160 ezer forint pedig a levelező tagok markát – mindez a vezetői tiszteletdíjakkal és a közterhekkel együtt 1,4 milliárd forintot tesz ki. A köztestületi kiadásokat terheli továbbá az az 50 millió forint, ami a különféle, elsősorban a tagságnak adományozott díjakra megy. 12 millió forintot kóstál az akadémiai székfoglalók költsége, és csak találgatni tudunk, mi került cirka 250 ezer forintba egy-egy előadáson. Mindösszesen 60 millió forintot áldoznak művészeti ösztöndíjakra és 160 milliót pályázatok kiírására. A csaknem 350 milliós dologi kiadás pedig az MMA külügyi és határon túli költségeit fedezi. A két művészeti intézményük, a Vigadó és a Műcsarnok további 600 millió forintot kap az MMA-tól működési célra, ezenkívül a Nemzeti Szalon programjára külön 80 milliót és más jogcímeken még körülbelül ugyanennyit költ a két intézményre a testület. Ekkora összegből nem kiállítóhelyek, hanem országos múzeumok élnek.
Bizottsági ügyek osztálya
A bürokrácia növekedése látványos. Jelenleg 9 tagozat működik, és létezik a tagozatvezetők egyeztető fóruma is. Ezenkívül hat, általában 10 fős, évente egy-két alkalommal ülésező állandó bizottság, és további 3 elnöki, illetve főtitkári bizottság is működik. Idén januárban létrehoztak számukra egy új fórumot, a bizottsági ügyek osztályát. Az egyik legfiatalabb az előadó-művészi bizottság, mely egyebek mellett a kulturális nemzetstratégia kidolgozását tűzte ki célul. A Szőts István Mozgókép Műhelynek mint elnöki bizottságnak a legfontosabb feladata az akadémikusokat bemutató dokumentumfilmek elkészítése. De természetesen a sok, MMA-hoz tartozó díj odaítélésének is van bizottsága. Külön testület fáradozik a nemzetközi és határon túli ügyekért. Egyik korábbi írásunkban (lásd: Alánok, kovácsok, diplomaták , Magyar Narancs, 2015. február 5.) kimutattuk, hogy az MMA nemzetközi szinten csaknem kizárólag a hivatalos magyar diplomácia segítségével, annak segédcsapataként képes megjelenni, illetve a Balassi Intézet által működtetett külföldi magyar kulturális intézethálózat csatornáit igyekszik kihasználni. A 2014-es beszámolóban az akadémia nemzetközi bizottsága is ezeket sorolja, leginkább az UNESCO székházában történt bemutatkozást emelik ki, ahol Csáji Attila akadémikus kiállító művészként és kurátorként is szerepelt. Nagy siker még szerintük, hogy a Hirosimai Nemzetközi Animációs Fesztivál magyar díszvendégsége alkalmából számos MMA-tag is bemutatkozhatott. Az Orbán Viktor 2013-as indiai útját kísérő kiállítás „nagy sikerének tulajdonítható”, hogy azt meghívták Pekingbe. Hogy ki? Nem más, mint a Pekingi Magyar Kulturális Intézet igazgatója.
Színházlátogatás, kirándulás
A kilenc művészeti tagozat sem tétlenkedett 2014-ben, derül ki az egykori brigádnaplókat idéző győzelmi jelentésekből, amelyekben a legtöbb szó arról esik, milyen állami és MMA-s testületekbe delegáltak tagokat, és milyen kitüntetéseket kaptak és adtak. Az építészeti tagozat például megemlíti, hogy egy 75 tagú szakmai delegációnak mutatták be az elkészült Pesti Vigadó épületét, vagy a Makovecz-kiállításon kalauzolták a szakmai kamarák képviselőit. Ezenkívül megtudhatjuk, hogy a tagozat elismerően nyilatkozott az Építészeti Szalonról, illetve „véleményt fogalmaztak meg a Milánói Világkiállítással kapcsolatban”.
Kiderült továbbá, hogy az akadémikusok szeretnek kirándulni. Az építészeti tagozat egy krakkói szakmai tanulmányutat szervezett, amely „elsősorban a krakkói műemlék épületek bemutatását biztosította”. A képzőművészeti tagozat somogyfajszi kihelyezett ülésükön ismerkedett meg „a somogyvámosi Krisna-völggyel, meglátogatták a niklai Berzsenyi-emlékházat, a somogyvári bencés apátság romjait és az alsóbogáti Nagyházi-birtokot”. Legnagyobb szabású programjuk az I. világháborúra reflektáló kortárs képzőművészeti kiállítás volt tavaly, idén pedig – egy kivételtől eltekintve – az MMA tagjainak rendeztek tárlatot a Vigadóban, természetesen leginkább a testület tagjai.
A film- és fotóművészeti tagozat éve is sűrű volt, értékelték a filmtámogatási és -forgalmazási rendszert, legnagyobb projektjük az akadémia tagjai által összeválogatott „53 magyar film” és a „100 magyar dokumentumfilm” című vetítéssorozat volt az Urániában.
| Az MMA költségvetési támogatása 2011 100 millió Ft 2012 1,5 milliárd Ft 2013 2,45 milliárd Ft 2014 4,53 milliárd + 2 milliárd Ft 2015 5,26 milliárd Ft 2016 6,6 milliárd Ft |
Az irodalmárok elsősorban saját külföldi megjelenésükkel és hazai halhatatlanságukkal voltak elfoglalva. Monográfiát írattak Temesi Ferenc, Marsall László, Albert Gábor, Kiss Benedek és Kiss Anna akadémikusokról, illetve eseti munkacsoport tárgyalta a „a magyar irodalom külföldi megjelenésében fennálló egyenetlenség feloldásának szükségességét”, mely probléma „évek óta feszíti a magyarországi irodalmi életet”. A beszámoló arról is tudósít, hogy elkészült a „szakmai anyag”, amit ez év folyamán tárgyalnak meg az illetékes minisztériumokkal.
A színházművészeti tagozat első szakmai programként közös színházlátogatást szervezett a Nemzeti Színházba, ahol megtekintették „a debreceni Csokonai Színház Régimódi történet című vendégjátékát Kubik Anna akadémikus főszereplésével”. Néhány további színház- és próbalátogatás mellett tiszteletüket tették a debreceni Deszka fesztiválon, a POSZT-on és a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen is.
A művészetelméleti a legfiatalabb tagozat, csupán tavaly júniusban alakult meg. De már így is sokat tett: „A tagozat kiválasztotta a jelmondatának számító idézetet Kodály Zoltántól: A tudományos és művészi nagyság alapja is ugyanaz: az igaz ember.” Ezután az akadémikusok összeállították a tagozati ars poeticát, majd pedig testületileg meglátogatták az Építészeti Szalon kiállítását. Hogy egy kicsit jobban megismerjék egymást, augusztus végén elutaztak a balatonfüredi Astoria Hotelbe, „ahol minden akadémikus vetített képes bemutatkozás keretében ismertette életútját”.
