Mert mindenkinek laknia kell valahol – Szombaton demonstráció a lakhatáshoz való jogért

Belpol

Október 8-án rendezi A Város Mindenkié (AVM) hagyományos menetét.

A hatodik vonulás más lesz, mint az eddigiek és ez az esemény nevében is megmutatkozik: korábban Üres Lakások Menetének hívták, most viszont Menet a lakhatáshoz való jogért. Az akció szervezői ezt azzal indokolták, hogy bár az üres lakások problémája továbbra is súlyos kérdés, a lakhatási válság egyre inkább mélyül és egyre több embert érint. „Azokat, akiknek lakbér- vagy rezsihátralékuk van, egészségtelen környezetben élnek, például az a félmillió gyerek, aki penészes lakásban lakik, akik szívességi alapon élnek valahol, akik nem tudnak megfelelően fűteni, akiket a kilakoltatás fenyeget, vagy azokat a fiatal párokat, akik nem tudnak összeköltözni, mert nem találnak megfizethető albérletet maguknak” – mondta Átal Dóra, az AVM tagja, a menet egyik szervezője. Az akcióval azt kívánják demonstrálni, hogy a lakhatási válság nemcsak azokat érinti, akik hajléktalanszállón vagy kunyhókban, esetleg szegregáltan kénytelenek élni, hanem sok mindenki mást is, több millió embert. Ezért a probléma közügynek tekintendő. Ráadásul olyan közügynek, amelyért politikai akarattal sokat lehetne tenni.

„Fontos célunk, hogy a lakhatáshoz való jog végre a gyakorlatban is megvalósuljon, ehhez pedig kormányzati és önkormányzati intézkedésekre lenne szükség. Hasznosítani kellene az üres lakásokat, ki kellene építeni egy jól működő és hozzáférhető szociális bérlakás rendszert, lakásfenntartási támogatást és adósságrendezési szolgáltatást kellene nyújtani” – folytatta Átal Dóra. Az AVM azért is küzd, hogy ne lehessen senkit elhelyezés nélkül kilakoltatni, hogy lakhatási problémák, vagy éppen kilakoltatás miatt ne emeljék ki a gyerekeket a családból, és hogy senki se ragadjon évekre hajléktalanszállón.

A szombati vonulása nyitóbeszédek után délután 3 óra körül indul az Erzsébet térről, és a II. János Pál pápa téren ér véget, ahol újabb felszólalók mondanak beszédet, majd piknikkel és bulival folytatódik az esemény. A menethez eddig a Közélet Iskolája, a MigSzol (Migráns Szolidaritás Csoport), a Levegő Munkacsoport, a Tanítanék Mozgalom, a TASZ, és az Artemisszió Alapítvány csatlakozott. A szervezők elmondták, idén a nagyobb civil szervezetek és egyesületek mellett kisebb lakóközösségek is képviseltetik magukat a rendezvényen.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.