Mi lesz veled, Közgép? – A kormány ráront Simicska cégére

  • narancs.hu
  • 2015. július 29.

Belpol

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsból megtudhatja, hogyan reagált Simicska a Közgép kizárását jelentő határozatra, ízelítőnkből pedig azt, mit várnak a cég dolgozói.

Nagyító alá vettük a gönyűi tendert, megvizsgáltuk a kizáráshoz vezető okokat, és azt is megpróbáljuk rekonstruálni, milyen magyarázata lehet annak, hogy a Közgép ellen ilyen fegyvert vetettek be. Csütörtöki címlapsztorinkból adunk ízelítőt: az alábbi rész arról szól, mi lesz a Közgéppel a közeljövőben.

false

 

Fotó: MTI

 

„S hogy mi lesz most a dél-pesti Haraszti úton székelő Közgép sorsa? Simicska taktikája jól sejthető: még ha netán a bekerülési árnál olcsóbban, azaz ráfizetéssel is vállal egy-egy beruházást, ez még mindig a kisebb veszteség, mint ha egyáltalán nem jut munkához, s az embereit a semmittevésért fizetné. Értesüléseink szerint a Közgép munkanaplója 2016-ban még be van táblázva, de akad munka 2017-ben is. Az ugyanakkor kizárt, hogy csupán a magánszektor tartsa el a céget (még ha különböző csarnokokat szép számmal tudnának építeni), lévén, hogy az olyan projektekre (vasút-, sztráda-, hídépítés) specializálódott, ahol az állam nélkül nincs komolyabb beruházás, ahogy önmagában az export sem lehet menekülő út.

(...)

„Azt mondanám, hogy a cégnél most az ostromlott vár hangulata uralkodik, van egy összezárás. Amellett, hogy minket évek óta a Lajos miatt emlegetnek annyit, erős összetartás van a munkatársak közt. Van olyan, akinek már a szülője is itt dolgozott, akad olyan felső vezető, aki technikusként kezdte évtizedekkel ezelőtt. Amikor az LMP-sek ideláncolták magukat 2012-ben, akkor el kellett magyarázni a műhelyben dolgozóknak, hogy nincs a munkájukkal baj, jó, amit csinálnak, ez csak politikai akció volt, nyugodjanak meg, nem minősíti őket. A Közgép rengeteg mindent épített ebben az országban, és ez már akkor is így volt, amikor Lajos még iskolába járt” – mondja ott dolgozó forrásunk.

Épp az egyedi szakértelem és hatalmas kapacitások miatt jelent a Közgép komoly értéket – bárki számára. Ám arra, hogy Simicska a cégbeli tulajdonrészét eladja valakinek (máshogy ezt kiszervezni onnan nem lehet), főleg egy kormányközeli kérőnek, arra jelenleg nincs esély a forrásaink szerint. „Van olyan ember ebben a városban, akitől ilyen módszerekkel meg lehet szerezni valamit. De tőle nem.”

Érdemes tudni

A Közgép tíz éve, még szocialista kormányzat alatt kezdett igazi fejlődő pályára állni. A rendszerváltás idején még kétséges volt, hogy túlél-e a nagyvállalat, amely a szocializmus idején számos nagyberuházásban vett részt. A 90-es évek átvészelése után még az első Orbán-kormány alatt sem kapott komolyabb megbízásokat, az ezredforduló éves „forgalma egy-két milliárd forint körül mozgott, és csak alvállalkozóként vett részt a nagyobb munkákban, például azokban a hídépítésekben, amelyek a Vegyépszer irányításával zajlottak” – olvasható az origo.hu cégről szóló cikkében 2010-es cikkében. A változás akkor indult el, amikor a későbbi vezérigazgató, Németh Miklós 2004-ben az igazgatóságba került. Két évvel később már Németh vezette a céget, és el kezdte tágítani a cég profilját.  „A Közgép gyakorlatilag az ágazat összes nagyobb szereplőjével kialakított valamilyen partneri viszonyt: dolgozott együtt többek között a Strabaggal, a Hídépítővel, a Colasszal, és sok más, kevésbé ismert nevű céggel is. A terjeszkedéssel együtt járt a forgalom jelentős növekedése is: 2004-ben még alig 1,8 milliárd forint volt a nettó bevétele, ami a következő évben már 7,5 milliárdra ugrott, 2008-ban megközelítette a 20 milliárdot”, 2009-ben pedig alulról súrolta a 40 milliárdot. Első nagy visszhangot kiváltó projektjük a Margit híd felújítása volt, de az idézett cikkben meghatározó emberként a Közgép környékén már feltűnik Nyerges Zsolt, Simicska Lajos üzlettársa. Utóbbiról 2012-ben derült ki, hogy ő a Közgép tényleges tulajdonosa. Ekkor a cég már rohamtempókban hódította el a milliárdos közbeszerzéseket.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)