Miért szabályozatlan az otthon szülés? - Vajúdnak a hegyek

szerző
Gaal Ilona
publikálva
2010/42. (10. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Ha Geréb Ágnes másképp viszonyulna saját szerepéhez és a szakmai csoportokhoz, az otthon szülések bábai kísérése már régen legális volna - állítják az egészségügy érintettjei. Geréb Ágnes hős, aki nélkül még itt sem tartanánk, ahol - mondják az otthon szülés mozgalmárai. Hol az igazság?

"Én ugyan nem szültem otthon, és nagyon sok aggályom is van, de én is felháborítónak tartom, hogy évek óta szándékosan nem szabályozzák a kérdést (gyanítom, hogy a nőgyógyászati lobbi nyomására), és kriminalizálják az egész ügyet" - érvel egy magánlevél, amely az október 5-én letartóztatott Geréb Ágnesért és az otthon szülés szabályozásáért rendezett demonstrációra invitált. Gerébet az után tartóztatták le, hogy egy általa vezetett szülés a halál közelében ért véget; a levél pedig egy rövid komment volt Geréb Ágnes lányának a felhívásához: "...Jelenlétünkkel szeretnénk kifejezni együttérzésünket mind a tegnap született kisbaba és családja felé, mind a felé a több ezer család felé, akiket kórházi szülés közben vagy következtében ért tragédia. És nem utolsósorban Geréb Ágnes felé, aki két évtizede küzd a szabályozásért, és most ezért börtönben kell ülnie." A demonstrációról sokan tudatosan távol maradtak, akik nagyon szeretnék (akár még üzleti lehetőséget is rejtene számukra), hogy az otthon szülések kísérését végre szabályozzák, de Geréb mellett bizony nem hajlandók kiállni.

Egy baleset

Ma Magyarországon bárkinek jogában áll előre tervezett módon otthon vagy valamely kórházon kívüli intézményben szülni gyermekét, amennyiben az önrendelkezési jog gyakorlásával nem veszélyezteti a magzatot. Ugyanakkor az intézeten kívüli szülésnek sem tárgyi, sem alanyi feltételeit jelenleg nem szabályozza semmi. Így nincs meghatározva, hogy ki és hol vállalhatja szülések kísérését, s hogy melyek azok az anyai vagy magzati kizáró tényezők, amelyek esetén a szakszemélyzet megtagadhatja az anya szüléskísérésre vonatkozó kérését.

Hogy pontosan mi történt annál a szülésnél e hónap ötödikén, amely után az életét a háborítatlan szülések vezetésére feltevő, alig 50 kilós Geréb Ágnest rendőrök tessékelték autóba, nem tudható. Az első híresztelések koraszülést emlegettek, aztán túlhordásról olvastunk, később pedig arról, hogy normális időben, de hirtelen indult be a szülés a Napvilág Születésházban. Ebben az intézményben Geréb Ágnes és bábatársai olyan anyák gyermekeit segítik világra, akik az egészségügytől távol, otthonos körülmények között, de mégsem saját lakásukban szeretnének szülni. A kismamának állítólag voltak olyan leletei, amelyek alapján nem ajánlott számára a kórházon kívüli szülés, vagyis szabályozott körülmények között nem vállalhatná el senki, hogy segít máshol világra hozni a gyermeket - erre legfeljebb akkor kerülhet sor, ha az anya minden figyelmeztetés ellenére nem megy be a szülés megindulásakor a kórházba. Békés Bence, a Napvilág Születésház szóvivője azt mondta a Magyar Narancsnak, hogy a bábák megmondták az anyának: számára a kórház a biztonságos hely. Csakhogy. Egyrészt az események után minden épelméjű ember ezt állítaná, hiszen ezzel valamelyest csökken a felelőssége. Másrészt sokféleképpen lehet azt mondani, hogy a kismama inkább válassza a kórházat - meggyőzően és kevéssé meggyőzően is.

Hogy Gerébék mely szavakkal próbálták meg lebeszélni a kórházon kívüli szülésről az édesanyát, nem tudhatjuk, miként a történet számos más pontja is homályba vész. De nem is az egyes esetek megítélése a lényeges - hisz példa a Geréb-repertoárból is van mindenre. Háborítatlan, gyönyörű szülésre (szép számmal) éppúgy, mint halállal végződő (a Geréb ellen már folyó per tárgyát képező) történetekre. Ahogy a kórházi szülési praxisban is találunk példát erre is, arra is (erről lásd Kettős mérce című keretes írásunkat). Statisztikát is mindkét fél tud mutatni a saját igazára.

Máshol kell keresnünk a Geréb-mozgalom, illetve az orvostársadalom szerepét abban, hogy a közbeszédben az otthon szülésről vagy mélyen elkötelezetten, vagy durván elutasítólag szokás szólni. Mára legalább odáig eljutottunk, hogy aki a jogi rendezés szükségességéről győzködi a döntéshozókat és a közvéleményt, az nyitott kapukat dönget.

Egy kudarcba fulladt kísérlet

A szabályozásra először dr. Horváth Ágnes SZDSZ-es egészségügyi miniszter tett érdemi kísérletet 2007-ben. A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium (SZNSZK), amely a miniszter tanácsadó testületeként működik, nehezen nyelte le a békát, hogy az állam nem tiltani, hanem szabályozni kívánja a kórházon kívüli szülést, de kénytelen volt elfogadni a miniszter alapelveit. Ezek szerint az otthon szülés legális és közfinanszírozott, és azokban az esetekben, amelyek nem kockáztatják a baba és az anya biztonságát, a nőnek joga van dönteni arról, hogy hol szül. Horváth Ágnes azt is támogatta, hogy az otthon szülés kíséréséhez ne legyen szükség orvosra, hanem a speciális képzésen átesett bábák és szülésznők önállóan nyújthassák ezt az ellátást. A szülészeti kollégium egy 2002-es állásfoglalása ugyan még nem értett egyet a "tervezett otthon szülés" engedélyezésével; ám 2007-ben a nyilvánosság előtt már nem opponálták a szabályozást. Az otthon szülést azonban rendkívül kockázatosnak tartották: 2002-es állásfoglalásuk nagy része is erről szólt, ám az érveléshez alapul vett adataikat egy szintén orvosokból álló csoport, az Orvosok a Szabad és Biztonságos Születésért erősen támadta. Nyílt levelükben ez állt: "Tisztelettel kérjük Miniszter Asszonyt, hogy tegyen lépéseket arra is, hogy a SZNSZK a tudományos bizonyítékokat meghamisító, a szakmát és a közvéleményt félrevezető, hivatásunkat lejárató állásfoglalásait vonja vissza, illetve helyesbítse."

A tárgyalásokra csak a TASZ kérésére hívták meg az otthon szüléseket végző bábákat, de végül érdemben az összes érintett bevonásával zajlottak az egyeztetések. A cél az volt, hogy a kórházon kívüli szülés minimumfeltételeit rögzítsék. "Szinte nehezebb tárgyalássorozat volt, mint ami a több-biztosítós modell körüli, pedig az igencsak sokak érdekét sértette" - emlékszik vissza az egykori miniszter asszony. Geréb Ágnes az egyeztetések némelyikén vett részt. Konszenzus alig néhány pontban volt a felek közt. Abban még meg tudtak egyezni, hogy milyen felszerelés legyen a bábatáskában, de például abban, hogy ki szülhessen otthon, már nem. A szakmai kollégium adott erre egy ajánlást, s már ez 180 fokos fordulat volt a korábbi teljes elutasításhoz képest. "Az ő hozzáállásuk megváltoztatására nagyon büszke voltam" - mondja Horváth, s kétségtelen, hogy innen már aligha táncolhatnak vissza az orvosok. Az ajánlás értelmében kizárták volna például a korábban császármetszésen átesett és a nagy súlyú babákat váró anyákat, a 35 év feletti első terhességet és az ikerterhességet viselő nőket is.

A kizáró kritériumokat viszont nem a szokásos szakmai protokollok, hanem egy miniszteri rendelet szabályozta volna. "Két-három év múlva a miniszteri szintről a szakmai eljárásrendbe lehet illeszteni" - érvelt Horváth a tárgyalásokon. Ám a civilek ezt elfogadhatatlannak találták. Békés Bence szerint szakmai hiba volt ilyen általánosító kizáró rendelkezéseket tenni. Ráadásul Horváth elve az volt, hogy a kezdeti szabályozással a biztonságra kell törekedni, mert ha botrányos esetek kísérik az első legitim otthon szüléseket, azt maga az ügy szenvedi meg. Egyes javaslatokat az összes szakmai szereplő szükségtelennek tartott, a miniszter mégis ragaszkodott hozzájuk, s döntését most is helyesnek tartja. Ilyen volt például, hogy az otthon szülés megindulásakor értesíteni kell a mentőt és a potenciálisan érintett kórházat. A mentősök és a civilek szerint nem, hiszen nem lehet tudni, hogy 3 vagy 33 óra múlva lesz-e esetleg szükség a beavatkozásra. Horváth szerint így lehet biztosítani a folyamat koordinálását, például azt, hogy ha kell, legyen szabad kapacitás. (Ezért terjedt el tévesen úgy a köztudatban, hogy a miniszter asszony azzal a feltétellel támogatja az otthon szüléseket, ha a ház előtt áll a mentőautó.) A túlzott biztonságra törekvés a civilek szerint ellehetetlenítette volna az otthon szüléseket.

Még nagyobb vita volt arról, hogy mi számíthat otthonnak. Az egészségügyi szolgáltatás helyszínére vonatkozóan jó néhány előírás van, amennyiben az nem az igénybe vevő magánlakása. (A szülő nő otthonáért ő felel, nem az ott szülést kísérő szakember. De ha a szülés helyszíne egy születésház, akkor arra már vonatkoznak az egészségügyi előírások.) Egyetlen konkrét, létező helyet érintett a vitás pont: a Napvilág Születésházat. Ha ott legitimmé válik a tevékenység, az érvényes szabályozás értelmében meg kellene felelniük a minimumfeltételeknek - például moshatónak kell lennie a falfelületnek, hézagmentesnek a padlónak, s jelen kell lenniük az életmentéshez szükséges eszközöknek. A civilek szűrőjén ez sem ment át - emlékszik vissza Horváth. Békés szerint viszont azért fogadtak el olyan tervet, amiben az anya életvitelszerű lakhelye volt megjelölve, eleve kizárva a Napvilág Születésházat, hogy az ne jelenthessen versenyt a kórházak által tervezett születéscentrumoknak. Ez utóbbiak a kórházak közvetlen közelében vagy legalábbis a szülészeti osztálytól elkülönülten működő, a háborítatlan szülés támogatására szolgáló intézmények lennének, ahol orvos nincs jelen a szülésnél, viszont baj esetén közvetlen közelben a segítség.

A szülésznők forradalma

A "születésház" kifejezést egyébként a Geréb Ágnest és bábatársait tömörítő Alternatal Alapítvány levédette, épp azért, hogy ha létrejönnek a kórházak által tervezett születéscentrumok, akkor azok más gyűjtőnevet legyenek kénytelenek választani. "Ellenkező esetben az ő mutatóikkal egybemosnák a mieinket, ami rossz fényt vetne ránk" - magyarázza Békés. Ez a gesztus nem tetszik a kórházi szülésznőknek. "Mintha a tejeskávé vagy trottőrcipő kifejezést le lehetne védetni" - háborog Nováky Rita, a kórházi szülésznőket, bábákat és orvosokat tömörítő Országos Bábaszövetség elnöke. 'k azt szeretnék elérni, hogy nagyobb kompetenciát kapjanak, vagyis hogy egyedül vezethessenek komplikációmentes szüléseket (akár kórházban, születéscentrumban, akár születésházban), s hogy ehhez kapjanak végre ÁNTSZ-kódot. Nováky Rita szerint ma már a szülésznőknek megvan a tudásuk az önálló tevékenységhez, és rájuk lehetne bízni a teljes várandós gondozást. Így az egészséges nő az egészséges magzatával nem egy orvos amúgy gyógyászati célra tervezett magánrendelőjébe, hanem a szülésznő rendelőjébe járhatna a várandósság ideje alatt. Itt több idő is juthatna rá - kevesebb pénzért, mint amit magánrendelésen fizetünk egy orvosnak. Ugyanez a szülésznő kísérhetné a születésházban vagy születéscentrumban, bábaszülőszobán vagy a kórházban a komplikációmentes szülést. Békés Bence azt állítja, hogy Geréb Ágnes nem a szülésznők elől kívánja elzárni a születésházat. "Vannak olyan szülésznők és orvosok, akiknek nagyon örülnénk, ha részt vennének születésházban. Mi a kórházi szemléletű szüléstől kívánjuk távol tartani a születésházakat, mert nem bízunk abban, hogy a kórházak szüléscentrumait valóban a háborítatlan szülés jellemzi majd."

Az otthon vagy a születésházban történő szülések kíséréséhez jelenleg nemcsak a törvényi szabályozás, hanem az ÁNTSZ által kiadható működési engedély is hiányzik. Mivel azonban illegális tevékenységről van szó, a bábák nem is kaphatnak ilyet. Persze nem is kérnek. Falus Ferenc, az idén júliusban menesztett volt országos tiszti főorvos sajnálja, hogy az ÁNTSZ nem léphet fel azokkal szemben, akiknek nincs működési engedélyük, s emiatt nem volt jogosítványa bezáratni a Napvilág Születésházat. Szerinte az ügyben két szégyene van a magyar államigazgatásnak: Egyrészt, hogy közigazgatási eljárással nem volt képes megakadályozni, hogy Geréb Ágnes folytassa tevékenységét, a másik pedig, hogy kommandósokat vet be ellene. Azért az ÁNTSZ is megtette (és megteszi) a magáét (Falus idejében is és ma is): ha a hatóság otthon szülésről értesül (ez általában a védőnőkön keresztül történik), megpróbálja kideríteni, hogy ki segédkezett benne. Van, hogy az anyát tanúként idézik be a működési engedély nélkül nyújtott egészségügyi szolgáltatás ügyében (tehát nem azért, mert ő az otthonában szülte meg gyermekét, hanem mert valaki ott ellenszolgáltatásért segédkezett ebben), de a mozgalom összetartására jellemzően eddig még senki nem árulta el, ki és mennyiért kísérte a szülést. Az ÁNTSZ-nek ezt az egyébként jogszerű magatartását Horváth Ágnes is rosszallóan figyelte, és arra kérte a hatóság vezetőjét, hogy a jogszabály megszületéséig tartó átmeneti időszakban ne zaklassák a családokat.

A szabályozás elmaradását Horváth a civilek kompromisszumképtelenségével magyarázza. Hasonló nehéz tárgyalásokra emlékszik Medgyaszai Melinda is, aki a Székely Tamás vezette Egészségügyi Minisztériumnak volt a tárgyalások folytatásával megbízott államtitkára. "A tárgyalásokon jóakaratú emberek ültek minden oldalon, csak a kölcsönös jóakarat hiányzott" - fogalmazott az idén februárban lemondott szakállamtitkár. Nemcsak a civilekkel, de az orvosokkal is nehéz volt dűlőre jutni az egyeztetéseken, ráadásul erősen átpolitizálódott a téma, ami szerinte soha nem tesz jót a megoldásnak. Szakmai téren ő is azt hangsúlyozza, amit a szülésznők: komplex módon kell szabályozni az intézeten kívüli szülést, ide értve az úgynevezett ambuláns szülést is, amikor a szülőszobáról egyenest hazamegy az édesanya és a kétórás gyermek. Ma ezért a kórházak nem kapnak egy fillért sem, érhető, ha nem támogatják a szülésnek ezt az egyébként biztonságot nem veszélyeztető módját. Az egyeztetések Medgyaszai Melinda februári távozását követően megakadtak, érdemi előrelépés azóta nem történt.

Falus Ferenc az egyetlen, aki nevét adta ahhoz a véleményhez, amit egyébként többen hangoztatnak szakmai berkekben: Geréb Ágnes rosszul kommunikál, amivel inkább hátráltatja az otthon szülés szabályozását. "Már rég lenne otthon szülés, ha ő másképp viselkedett volna - mondja Falus. - Van az a pont, amikor az ember elveszíti kapcsolatát a realitással. Gerébbel ez történt. Közben pedig nagyon hisz abban, amit csinál, s ez nagyon tiszteletreméltó. De amikor egy szakmai vita hitvitává válik, akkor megette a fene az egészet. Szívemből megsajnáltam, amikor egy egyeztetésen láttam. Mártír típusú személyiség" - mondta a szabályozási folyamat egyik résztvevője. Hozzátette, hogy persze Gerébet lökték is ezen az úton, mert mind a szakma, mind az államigazgatás tűzzel-vassal üldözte őt. "Geréb Ági nem akar mást, mint békében, nyugodtan dolgozni" - mondja Noll Andrea Nandu bába, az első, aki nem Geréb köpönyegéből bújt ki, hanem tőle függetlenül, az Egyesült Államokban tanulta ki az otthon szülések kísérését.

A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma alá tartozó egészségügyi államtitkárság (a volt Egészségügyi Minisztérium) még októberben folytatja az egyeztetéseket a kórházon kívüli szülések szabályozásáról. Érdekes a helyzet: miközben az állam börtönbe csukja a kórházon kívüli szülés apostolát, az egyeztetésekre meghívja az apostol holdudvarát. Békés Bence bizakodó, úgy látja, most végre értik a döntéshozók a problémát. (Interjúink során mi úgy tapasztaltuk, hogy eddig is értették. Egyedül dr. Tóth Zoltán, a szakmai kollégium vezetője mondta azt, hogy a szülészetekről a legtöbb nő elégedetten távozik.) A jogalkotásra nemhogy szükség van, de minél hamarabb túl kell rajta esni. Azért, hogy többet ne hangozhasson el az, amit februárban a Merlin Színházban szervezett kerekasztal-beszélgetésen az egyik bába mondott: "Az is veszélyezteti a helyzetet, hogy szinte félünk mentőt hívni, mert akkor a rendőrség is jön." "Ha dokumentációt adnánk át a mentősöknek a szülésről, magunkat jelentenénk fel" - magyarázta a Narancsnak az egyik bába, hogy miért nem végzik el azt a munkát, ami a biztonságos betegátadás alfája és ómegája. Minden érintettnek, függetlenül attól, hogy a bábákat áldozatoknak vagy felelőtlen bűnözőknek látja-e a kialakult helyzetben, azon kell igyekeznie, hogy ne gördítsen akadályt a lehetséges szabályozás elé.

Kettős mérce

Érdemes összevetni Geréb Ágnes büntetőjogi és szakmai státuszát azzal a sztárnőgyógyászéval, akit hét éve vádoltak meg gondatlan veszélyeztetéssel. H. Szabolcs ügye azért robbant ki, mert két - egy időben szülő - kismamája közül az egyik meghalt, a másiknál súlyos komplikációk léptek fel, és végül ki kellett venni a méhét. Akkoriban a sajtóban az jelent meg a nőgyógyászról, hogy ügyeleti idejében aránytalanul sok páciense szült, mert mesterségesen beindította a szüléseket. Az orvost a Pesti Központi Kerületi Bíróság a vádak alól 2008-ban első fokon felmentette. Az ügyészség fellebbezése után a másodfok eljárási szabálysértésre hivatkozva új első fokú eljárásra kötelezte a bíróságot, ez a per még évekig eltart. Zamecsnik Pétertől, az orvos ügyvédjétől úgy tudjuk, most enyhébb a vád, mint az első eljárás esetében volt.

Geréb Ágnes 2007 őszén állt először a bíróság előtt, ő is gondatlan veszélyeztetés vádjával. 2003-ban Geréb egy ikerpárt segített a világra, amelynek egyik tagjánál oxigénhiányos állapot lépett fel; a gyermek fogyatékos lett, és hat hónap múlva meghalt. 2007 szeptemberében a Napvilág Születésházban lefolytatott szülésen a magzat válla beszorult, a csecsemő még a kórházba szállítás előtt meghalt. Ekkor vonták be Geréb szülész-nőgyógyász engedélyét. Egy hónappal később egy szintén a születésházban levezetett szülésnél - ahol három bábatársa is segítette - az anya került életveszélyes, kivérzett állapotba. Az idén nyáron az egyik szakértői vélemény alapján a bíróság a vádat gondatlanságból elkövetett emberölésre módosította, s mint életellenes bűncselekményt, tárgyalását áthelyezte a Fővárosi Bíróságra.

szerző
Gaal Ilona
publikálva
2010/42. (10. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Sinkó Eszter és Kincses Gyula
Mi várható az egészségügyben?
Harc a független bíráskodásért
Interjú a lengyel ombudsmannal
Horváth Viktor író
Tankom – könyv 68-ról
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra