Betámadnak a hirtelen felsokasodott németek: 93 helyett 92 listás mandátumon osztozhatnak a magyar parlament pártjai

  • narancs.hu
  • 2018. március 10.

Belpol

Egy hely Ritter Imréé. De ki az a Ritter Imre?

2018-ban lesz német nemzetiségi képviselő is a parlamentben, mert már most regisztrált 29 948 magát német nemzetiséghez tartozónak valló magyar állampolgár, aki az országgyűlési választáson a pártlisták helyett inkább a német nemzetiségi listára szavazna.

Négy évvel ezelőtt 15 209-en regisztráltak német nemzetiségiként, de csak 11 415 fő szavazott, így ez akkor jócskán elmaradt a kedvezményes mandátumszerzéshez szükséges 22 022 szavazattól. Idén viszont már most biztosra vehető a német nemzetiségi mandátumszerzés, mert

  • még ha magasabb is lesz a részvétel, mint 2014-ben volt, a kvóta aligha lesz lényegesen nagyobb; a választás napjáig pedig várhatóan még emelkedni fog a regisztráltak száma, ráadásul a mandátumszerzés reális valószínűsége a részvételi hajlandóságot is erősíteni fogja a német nemzetiség körében.

Mindez azt is jelenti, hogy a négy évvel ezelőtti 93 helyett csak 92 listás mandátumon osztozhatnak majd a pártok.

A nemzetiségeknek szószólói helye van a parlamentben, de ha megszerzik a kvótát, szavazati jogot is kap(hat)nak.

A német nemzetiségiek szószólója Ritter Imre, ő juthat a parlamentbe is.

(Political Capital)

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.