Nem egészen egy hónappal ezelőtt jelent meg Keller-Alánt Ákos cikke a Narancsban, és a hír végigfutott a magyar sajtón: „80 millióért szőröstül-bőröstül az arab befektetőké lehet a Párisi udvar”, „Szállodai lobbit csinálnak a Párisi udvar passzázsaiból” – ilyen szalagcímek futottak. Aztán másnap a befektető közleményt adott ki, ami után megint csak több helyen megírták: „Nyitva marad a Párisi udvar”.
A kérdésnek van tétje, hiszen a Párisi udvar Budapest ikonikus tere, ahol filmek forogtak, szerelmek szövődtek és aminek tényleg nincsen párja itthon. Ha ezt felújítják és mindenki használatába adják, az nagy szolgálat a hazának. Ha viszont lezárják, azzal mindannyiunkat megrabolnak.
Mi tehát az igazság?
A tisztánlátás érdekében ezen a linken közzétesszük a Narancs eredeti cikkét, amelyet ha összevetünk a Párizs Property közleményével, láthatjuk, hogy a beruházó a cikkben leírtakat egyáltalán nem cáfolta.
A jordán ház – A Párisi udvar elajándékozása
Orbán Viktorral jó kapcsolatban álló arab befektetők építenek luxusszállót a Belváros kiemelt pontján. A telket a Rogán Antal vezette önkormányzat adta el, a hotel kivitelezője egy kormányközeli cég, a beruházást állami hitel fedezi. Az iratok szerint a Párisi udvar ezentúl nem lesz bárkinek megtekinthető, és akár végleg a jordán–palesztin befektetők birtokába kerülhet.
Ugyanez igaz a ma délelőtti sajtóbejárásra is, amelyen nagyszámú médiamunkás előtt prezentálták a valóban nagyszabású és igényes felújítási terveket – és közben nem győzték hangsúlyozni, mennyire nagyon nyitva lesz a passzázs.
| ||
| ||
A legszebb jelenet kétségkívül az volt, amikor a bejárást vezető és az egész felújítást felügyelő projektmenedzser, Hermesz János rögtön az elején, a lehető legtermészetesebb hangon közölte: „a passzázs le lesz zárva, üvegfalakkal, ez egy temporált tér lesz”. A PR-vezető hölgy lelki szemei előtt valószínűleg lepergett szakmai élete filmje, miközben a legsebesebb profizmussal odaperdült a meggondolatlanul fogalmazó menedzser mellé, és halkan figyelmeztette: „Azt azért mondjuk el, hogy nem lesz lezárva, hanem nyitva lesz…” A menedzser észbe kapott, és elmondta, hogy nyitva lesz.
Aztán továbbsétáltunk, és miután rákérdeztem, Hermesz János ki is fejtette, hogyan fog kinézni a passzázs. A főbejárat a Petőfi Sándor utca felől nyílik majd. Az üvegajtón belépve a szálloda recepciója fogad, majd továbbsétálhatunk – a hírneves kristálykupola alatti – a szállodai lobbin át a szálloda kávázójába, amelyet szintén üvegfal választ majd el a Ferenciek terei bejárattól.
| ||
Hogy ez nem úgy hangzik, mintha a passzázs köztérként működne? Bizony nem, és pont ez a lényeg. A beruházó megfogadta szent esküvéssel, hogy a passzázs éjjel-nappal nyitva fog állni a nagyközönség előtt, és ez olyan szempontból igaz is, hogy senki nem fog feltartóztatni az ajtóban. Bejegyezték rá az ún. szolgalmat is, amely azt biztosítja, hogy a Párisi udvar megmaradjon közhasználatú térnek.
Az egyik probléma ezzel az, hogy – mint fent idézett cikkünkben megírtuk – a szolgalmi jogtól 80 millió forint megfizetése után meg is szabadulhat a szálloda. A legfontosabb kérdés már nehezebben megfogható: mennyire lesz nyitott ez a tér valójában?
| ||
Az ellentmondásos helyzetet jól szemléltette a sajtótájékoztatót tartó szállodaigazgató, Fazekas Tamás egyik válasza. A 444 azt kérdezte tőle, hogy biciklivel vagy kutyával át lehet-e sétálni majd a passzázson. Amire az igazgató kitérő választ adott, konkrétan arról kezdett el beszélni, hogy volt már olyan vendég, aki a szállodában tárolta a biciklijét. Csakhogy a kérdés pont nem a vendégekre vonatkozott, hanem az utca emberére, az egyszerű turistára, az álmélkodó kíváncsiskodókra. Ők be tudnak-e, be akarnak-e jönni? A projektmenedzser szerint majd „látják az utcáról a nyüzsgés-mozgást”, és bekívánkoznak. Ebben én nem lennék annyira biztos.
Aki járt már luxusszálloda lobbijában és kávézójában, az tudja, hogy azok nem olyan terek, ahová csak úgy beténfereg valaki. El nem tudom képzelni, hogy egy 40-50 fős, kiabáló csoport átcsörtessen a kávézón egy idegenvezető nyomában. Vagy hogy a szakadt, hátizsákos turistákat ne néznék ki onnan. (A passzázsban az ötcsillagos szálloda házirendje lesz érvényben, vagyis aki ennek nem felel meg, azt bármikor kiküldhetik.) Vagy hogy az egyszeri vidéki fiatal, aki felkerül a fővárosba, véletlenül felfedezze magának, és utána minden fölös percet az átjáróban töltsön, amíg nem jön a 178-as busz (mint én 10 évvel ezelőtt).
| A cikk megjelenése után kaptam egy reagáló nyilatkozatot Hermesz János projektvezetőtől, amelyet itt most teljes terjedelmében közlök: A passzázsra bejegyeztük a szolgalmi jogot, így továbbra is közhasználatú tér marad. Ezen felül nem áll rendelkezésre egyéb mód, hogy megnyugtathassuk a közvéleményt a megnyitást megelőzően. Amennyiben bíróságon a szolgalmi jog bejegyzést megtámadnánk, és a pert megnyernénk, akkor valóban 80 millió forintot kellene fizetni az Önkormányzatnak. Annak viszont, hogy a a szolgalmi jog bejegyzést megnyerjük a bíróságon – ha meg is támadnánk valaha - szinte semmi esélye nincs, amúgy pedig nem is tennénk, hiszen a szolgalmi jog által növekedhetett 0,5-el a szintterületi mutató, ezt a beépítésnél figyelembe is vettük. A cikk által felvetett nyitottsággal kapcsolatban pedig szeretném hangsúlyozni, hogy a Párisi Udvar a múltban 20 óra után teljesen le volt zárva éjszakára. A megnyitást követően azonban napi 24 órában nyitva tartjuk, sőt a jelenlegi vasrácsokat üvegportálra cseréljük, így az eddiginél lényegesen nyitottabbá válik a tér. Bárki számára nyitva áll majd a passzázs – kutyával, biciklivel vagy anélkül, és azon dolgozunk, hogy be is akarjanak majd jönni az emberek. A szándékunkat azonban csak a megnyitást követően tudjuk bizonyítani, így addig némi bizalmat szeretnénk kérni, hiszen minden létező lépést megtettünk a közvélemény megnyugtatására, és az emberek a 2018 nyári nyitás után meggyőződhetnek szándékaink valódiságáról. |
| ||
Cserébe tényleg szépen fel fogják újítani a sírni valóan lerobbant, százéves épületet. Rengeteg elemet elszállítanak restaurálásra, és sokat újragyártatnak (a kerámiákat például a Zsolnayval, amelyek jelentős részét kilopkodták az elmúlt évtizedekben). Az alaptömböket meg kell erősíteni, a pilléreket meg kell köpenyezni – sorolta Hermesz János. Van bőven meló, és örvendetes, hogy szemmel láthatóan igényesen akarják elvégezni.
Örömünket esetleg az csökkentheti, hogy a 12,5 milliárdos összköltség mintegy felét az állami Eximbank kedvezményes hitele adja, amelyből a Fidesz-közeli befektetők egy fideszes oligarcha cégével végeztetik el a zsíros munkát.
| Szolgálati közlemények Az átadót jövő nyárra tervezik. A Petőfi Sándor utcát a korábbi ígéretekkel ellentétben nem most, május végén, hanem csak novemberben adják vissza a forgalomnak. A nagy zaj és por miatt méltatlankodó lakókkal állítólag folyamatos kommunikációban vannak, és igyekeznek figyelni rájuk. És egy apró jó hír: eredeti cikkünkben azt írtuk, hogy a szomszédos ház lakóinak építendő átjáró méretét lecsökkentették, tehát a tavaly elfogadott építési tervben annak mérete már nem is 160, hanem mindössze 90 centiméter. A változtatást Hermesz János is elismerte, de azt mondta, hogy cikkünk megjelenése után megint módosítottak a terveken, és most már újra 160 centiméteres átjáró szerepel benne. |
