A jordán ház - A Párisi udvar elajándékozása

szerző
Keller-Alánt Ákos
publikálva
2017/17. (04. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Orbán Viktorral jó kapcsolatban álló arab befektetők építenek luxusszállót a Belváros kiemelt pontján. A telket a Rogán Antal vezette önkormányzat adta el, a hotel kivitelezője egy kormányközeli cég, a beruházást állami hitel fedezi. Az iratok szerint a Párisi udvar ezentúl nem lesz bárkinek megtekinthető, és akár végleg a jordán–palesztin befektetők birtokába kerülhet.

A Rogán Antal vezette V. kerületi önkormányzat 2014. május 8-án adta el a Ferenciek tere 10. szám alatti Párisi udvar műemlék épületét. A Párisi udvar a Belváros különleges épülete: 1913-ban készült el Schmahl Henrik tervei alapján, a kor legnagyobb mesterei dolgoztak rajta, a házat Róth Miksa-üvegablakok, Zsolnay-kerámiák, Haas és Somogyi-féle üvegek, Jungfer Gyula kovácsoltvas korlátai és kapuzata díszítik. Az épület leghíresebb része a telken korábban álló házból megmaradt üzletsor, a voltaképpeni Párisi udvar, és a Ferenciek terét a Petőfi Sándor utcával összekötő Párisi passzázs. Ez Budapest egyetlen, XX. század elejéről megmaradt bevásárlóudvara. Ezt most könnyen elveszítheti a főváros az 1975-ben létesült, a teret a szomszédos Haris közzel összekötő Kígyó passzázzsal együtt.

Ismerős arcok

A meglehetősen rossz állapotú, öt emelet magas épületet a Párizs Property Kft. vásárolta meg 2,1 milliárd forintért. A befektetők ötcsillagos luxusszállodát álmodtak a Ferenciek terére, ahol emeletráépítéssel 100 szobát, 8 lakosztályt és 500 négyzetméteres tetőtéri rezidenciát alakítanak ki; a hotelben lesznek konferenciatermek és fürdő is. A luxusszálloda létesítését a kormány valamiért annyira fontosnak találta, hogy alig 15 hónappal az adás-vétel után, 2015 augusztusában kiemelt beruházássá minősítette, így egy sor, amúgy kötelező engedélyt nem kell beszerezni az építkezéshez. 2016 májusában a Válasz.hu arról írt, hogy az állami Eximbank személyre szabott, „versenyképességet javító belföldi beruházási hitelt” adott az építkezésre: a 22 millió eurós hitel akkor nagyjából 6,85 milliárd forintot ért.

false

A kedvező bánásmódot a beruházók kiléte magyarázhatja. A Párizs Propertyt eredetileg egy belize-i offshore cég alapította mindössze félmillió forintos alaptőkével, nem sokkal az épület eladására kiírt pályázat megjelenése után. A cég tulajdonosa a budapesti Műegyetemen végzett Majdi Ayesh, az Egyesült Arab Emírségekből. Hamar kiderült, hogy a Párizs Property valójában a Mellow Mood Group (MMG) projektcége, vagyis a szállodát a jordániai illetőségű, palesztin származású Zuhair Awad és Sameer Hamdan építi. Mindketten régóta élnek Magyarországon: Zuhair Awad a testvérével, Najival még a 80-as években érkezett Budapestre. Pénzváltással, majd turistaszállók kiadásával foglalkoztak, Najit azonban 1995-ben a Práter utcai otthona előtt felrobbantották, máig nem tudni pontosan, miért.

Awad a turistaszállók szintjén túllépve ma már Hamdannal közösen egy sor budapesti hotelt üzemeltet, többek között a Ferenciek terén álló Klotild-palotában működő Buddha Bar luxusszállót. A Buddha Bar 2012-es megnyitóján az Origo akkori beszámolója szerint tiszteletét tette szinte az összes Budapestre akkreditált nagykövet, Erdő Péter bíboros, Schmitt Pál korábbi államfő, valamint maga Orbán Viktor, aki beszédet is mondott az egybegyűlteknek. Az Orbán család körüli üzleti hálóban is felbukkanó Zaid Naffa jordán konzul pedig II. Abdullah jordán király szívélyes üdvözletét olvasta fel (Naffa szerepéről a Pharaon-ügyben lásd például: A török meló, Magyar Narancs, 2016. június 22.). Az érdekesség kedvért megjegyezzük, hogy Tarsoly Csaba lapunknak azt nyilatkozta, hogy nem sokkal a Quaestor bedőlése előtt a Külügyminisztérium a Buddha Barba szervezett neki találkozót Ghaith Pharaonnal (lásd: „Kaptam egy ígéretet a megfelelő helyről”, Magyar Narancs, 2016. november 24.).

A Válasz.hu arról számolt be, hogy a majd’ hétmilliárdos állami hitelt névleg ugyan a Párizs Property kapta, ám annak kezese az építkezés menedzsmentfeladatait ellátó Parisi Udvar Hotel Kft., amely Awad és Hamdan tulajdonában áll. A hitelszerződést az Eximbank részéről Puskás András vezérigazgató írta alá, aki az épület 2014-es eladásakor Rogán alpolgármestere volt a Belvárosban.

Változtatások

A belvárosi önkormányzat részéről Rogán Antal írta alá a Párisi udvar eladásáról szóló adásvételi szerződést, amely érdekes pontokat is tartalmaz – vagyis inkább az az érdekes, ami kimaradt a kontraktusból. A Párisi udvar és a két átjáró, a Párisi passzázs és a Kígyó passzázs (ez utóbbiból lehet bejutni a szomszédos, Ferenciek tere 11. alatti társasházba; az átjáró Ferenciek tere felőli vége tartozik a most épülő szálloda épületéhez) ugyanis korábban közhasználatban lévő ingatlanok voltak. A műemlék épületet azonban úgy adta el az önkormányzat az arab befektetőknek, hogy az udvar és az átjárók státuszáról egy szó sem esik a szerződésben, azok az épülettel együtt a befektetők birtokába kerültek. Ennek korrigálására másfél évvel később, 2015. október 16-án újabb megállapodást kötött az V. kerületi önkormányzat a Párizs Propertyvel: a beruházó a Párisi udvart és passzázst közterület céljára átengedi, azaz továbbra is bárki számára használható lesz – de megkötésekkel. A szálloda tulajdonosa a területet este 20 és reggel 8 között lezárhatja (ez később módosulhat 22 és 10 óra közötti intervallumra), és az átjárás bármikor tovább korlátozható vagy kizárható, ha azt a hotel biztonsága indokolja. A lezárás jogosságát igazoló dokumentumokat ráér a lezárás után egy héttel bemutatni az illetékes hatóságnak, és egyfoly­tában maximum öt napig, egy évben pedig legfeljebb 30 napig lehet lezárva a Párisi udvar. A Párisi udvar és a hozzá kapcsolódó átjáró területén a szálloda házirendje is érvényes, azaz a belső szabályzat megsértésére hivatkozva onnan bárkit ki lehet majd rakni. A megállapodás arról is szól, hogy a területet a szálloda tulajdonosa korlátozás nélkül használhatja a saját céljaira. Míg az építési engedély szerint ezen a részen üzletek és kávézó-étterem lesz, addig az építkezésről beszámoló, PR-szagú cikkben az Origónak már így nyilatkoztak a beruházók: „Az épület legdí­szesebb, leglátványosabb része a passzázs, amely fűtött belső térré változik. A hatszögletű, kupolás központi térben lesz az ötcsillagos luxushotel előtere, de idecsatlakozik egy bár, étterem és kávézó is.” A Párisi udvarból lesz tehát a luxusszálloda lobbyja, ahová a hotel főbejáratát is helyezik: ez pedig elég távol áll a közhasznú funkciótól.

Most kell még jól megnézni

Most kell még jól megnézni

Fotó: Róka László / MTI

A radikális változtatások a másik átjárót sem kerülik el, a Kígyó passzázst ugyanis (tűzvédelmi okokból és a „szálloda üzemeltetésének zavartalansága és biztonsága” érdekében) leválasztják. Az udvar felőli átjárhatóság helyett csak az átláthatóságot kell biztosítani: a Kígyó passzázs egy szűk, 160 centiméteres folyosón keresztül lesz megközelíthető, de az udvarban lévő étteremnek is lehet erre nyíló kijárata, ami azért nem normál forgalmat lehetővé tévő átjárási lehetőség. Ráadásul lapunk úgy tudja, hogy a tavaly elfogadott építési tervben az átjáró mérete már nem is 160, hanem mindössze 90 centiméter. Noha a megállapodás kiköti, hogy az átjárást – így a Ferenciek tere 11.-be történő bejutást – 2016 őszétől legalább ideiglenesen biztosítani kell, a bejárat 2015 novembere óta zárva van. Azóta csak a tömböt megkerülve, a Haris közből lehet bejutni a házba, ami főleg az idős lakóknak okoz nehézséget.

Az önkormányzattal kötött megállapodás azt is rögzíti, hogy a szálloda építőinek 45 napon belül ennek megfelelő szerződést kell kötni a társasházzal, ez azonban máig nem történt meg. A beruházó ugyanis mindössze annyit vállalna, hogy saját költségen kiépíti a kaputelefont, amellyel a lakók éjjel is használni tudnák a Ferenciek tere felőli bejáratot – azt viszont elvárná, hogy a lakók mondjanak le azon jogukról, hogy az átjáró szállodára eső része felől rendelkezhessenek – megnyitva ezzel a lehetőséget egy későbbi, esetleges végleges lezárás előtt. (A Kígyó passzázs többi része közterület, nem tartozik egyik házhoz sem.) A lakók azt szeretnék, ha a szálloda mind a 24 tulajdonosnak fizetne ötszázezer forintot kárpótlásként, és az átjáróhoz kapcsolódó jogaikat is szeretnék megtartani.

 

Körön belül

Az átalakítások terveit a Narancs által megkérdezett építész csak úgy kommentálta, hogy „ez egyszerűen nonszensz”. A megállapodás azt is rögzíti, hogy e területek esetleges átadásáért az önkormányzat nem fizet a beruházónak, ám cserében nagyobb arányú beépíthetőséget tesz lehetővé. Sőt a szerződés szerint, ha a szálloda tulajdonosa bírósági úton megtámadja a létesített szolgalmat és azt törölteti, akkor alig 255 ezer euró kötbért kell fizetnie: azaz egy megfelelő bírósági ítélet és kevesebb mint 80 millió forint befizetése után végleg magántulajdonba kerülhet a Párisi udvar a hozzá tartozó átjárókkal együtt. Az V. kerületi önkormányzat a helyi építési rendeletet csak a fenti megállapodás aláírása után módosította úgy, hogy azok összhangban legyenek, azaz utólag tették legálissá az udvar és az átjárók éjszakai lezárhatóságát és a Kígyó passzázs bejáratának áthelyezését.

A szálloda építési engedélyét az az V. kerületi építésügyi hivatal adta ki, amely az utóbbi évek egy sor vitatott beruházásának adott szabad utat. A hivatal vezetője, Kosztyu Anikó engedélyezte a városligeti, az Orczy-kerti és a Kossuth téri fakivágásokat, vagy a Várban épülő, a világörökségi látképet megváltoztató új miniszterelnökségi épületet. Engedélyében a hatóság úgy ítélte meg, a beruházónak nincs parkolóhely-megváltási kötelezettsége, vagyis az új, 108 szobás, konferenciatermekkel ellátott hotel nem generál majd nagyobb forgalmat, mint a korábban gyakorlatilag üresen álló épület. Ezzel a hivatal sokmilliós terhet vett le az építtetők válláról, hiszen a Ferenciek terénél a sűrű beépítés és a metró miatt gyakorlatilag nem lehet új, nagyobb kapacitású parkolót építeni; így ha a hatóság parkolóhely-létesítési kötelezettséget írt volna elő, azt csak úgy lehetne teljesíteni, ha megváltják azokat az önkormányzattól több millió forintért.

A hatóság és a tulajdonosok mellett a kivitelező sem áll távol a kormánytól, a felújítási munkálatokat ugyanis a Videoton fociklub-tulajdonos Garancsi István Market Zrt.-je végzi. Alighanem a jó kapcsolatoknak köszönhető, hogy mivel a felújítás miatt évekig le volt zárva a Petőfi Sándor utca, az átadás után alig két évvel, 2015 végén újra lezárták, ezúttal a szállodaépítés miatt. A Market azért kérte ezt, nehogy az építkezés teherautói a frissen felújított Petőfi Sándor utcán közlekedjenek, tönkretéve a díszburkolatot – de hogy a sofőrök lezárás nélkül miért nem tudták volna elkerülni az utcát, nem tudni. Emiatt az arra közlekedő buszok kerülő útvonalon járnak. A „Belváros új főutcáját” elvileg 2017. május végéig nem használhatja a közönség, a szálloda pedig 2018 tavaszára lehet kész. Bár többek szerint már most csúszásban vannak az építkezéssel, az önkormányzattal kötött szerződés szerint a hotel átadása ráér 2021 márciusáig. Scheer Sándor, a társaság vezérigazgatója a már említett Origo-riportban arról beszélt, hogy „a Párisi udvar megújítása az egyik legfontosabb projekt a Market életében”, hozzátéve, hogy az egész mintegy 7,2 milliárd forintba kerül. Ami egyben azt is jelenti, hogy az Orbán-közeli arab befektetők projektje, amelynek a kivitelezője Orbán barátja, csaknem teljes egészében állami hitelből valósul meg. E mellett az összeg mellett pedig tényleg eltörpül az a 80 millió forint, amit a Párisi udvar esetleges bekebelezéséért fizetni kellene.

szerző
Keller-Alánt Ákos
publikálva
2017/17. (04. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Interjú Wittinghoff Tamással
Budaörs harcban a kormánnyal
Törvénymódosítás után
Bajban a szociális szövetkezetek
Interjúk
Ulrich Thomsen, Poniklo Imre, Patkós Márton
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra