Még hogy Nyerges Zsolt? Ugyan már, ő csak a hordár, de kihez kerül valójában a Simicska-vagyon?

  • narancs.hu
  • 2018. július 5.

Belpol

Eltalálták.

Bár szerdán tele volt a sajtó azzal, hogy Simicska Lajos eladja Nyerges Zsoltnak cégbirodalmát.

„Dr. Nyerges Zsolt megvásárolja dr. Simicska Lajos és családja saját és közös tulajdonában lévő építőiparimezőgazdasági, média- és közterületi reklámpiaci, illetve vagyonkezelői üzleti érdekeltségeit. A kivásárlásra annak figyelembevételével kerül sor, hogy dr. Nyerges Zsolt az érintett cégek egy részében tulajdonostárs, mások irányításában pedig vezető tisztségviselőként vett részt” – áll a Közgép Zrt. közleményében.

Ám a történet – mint ahogy az várható volt – nem ilyen egyszerű, a G7 arról ír, hogy Nyerges Zsoltnál csak parkolópályára kerülnek a Simicska-cégek, mert egy következő lépésben minden Mészáros Lőrinchez kerül.

Úgy tudni, közel 60 cégből áll a biznisz.

A lap informátorai szerint azért Nyergest választották közvetítőnek, mert ő az, akiben mind a két fél megbízik: régóta Simicska Lajos üzlettársa, de nem esett ki a pikszisből sem.

(G7)

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.