Díjátadóval és rendkívüli olvasópróbával kezdődött hétfő délelőtt a Magyar Dráma Napja a Pesti Színházban. Csukás István és Schilling Árpád kapták idén a Szép Ernő-különdíjat, Csukás „a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért”, míg Schilling az „experimentális, égető társadalmi kérdéseket felvető színpadi szövegeiért” részesült a díjban. Nádas Péter drámáiért Szép Ernő-életműdíjat kapott. Csukás és Schilling egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni az eseményen, Nádas annál inkább, s elsőként Szép Ernő Zümzüm című könyvéből olvasott fel: „Azért akarok csak néhány sort felolvasni, mert ő a legédesebb író. Az élete nem volt olyan édes, elég rettenetes élete volt: munkaszolgálat, aztán a teljes mellőzöttség és szegénység. De valahogy semmi nem tudta úgy megérinteni, hogy ne legyen édes. Nem is olyan nagy csoda, hogy Tandori Dezső kedvence” – mondta bevezetésképp.
| ||
Dömötör András és Eszenyi Enikő méltatta az életműdíjast. Dömötör a nádasi írásművészet természetességéről, természetiségéről értekezett, Eszenyi pedig reflektált a nap másik különleges apropójára, amelynek középpontjában Nádas Találkozás című drámája állt. „Hogyan lehet valamit elmondani? »Semmit nem lehet elmondani.« – mondja Mária a Találkozásban. A múltat nem lehet elmondani, de akkor, hogyan lehet túlélni? A Találkozás 36 éves, a benne elmesélt történet fél évszázados, mégis nagyon erősen azt érzem, hogy itt és most beszélni kell arról, amit Nádas Péter írt” – mondta Eszenyi. Nádas 1979-ben írt művének 1985. február 8-án a Pesti Színházban volt az ősbemutatója Valló Péter rendezésében, és most 30 év után újra itt lesz látható, ezúttal Eszenyi Enikő viszi színre.
Szép Ernő megidézését és a laudációkat egy különleges olvasópróba követte, amely során maga Nádas Péter olvasta fel művét. De több volt ez szimpla felolvasásnál. Nádas, mielőtt belekezdett, Radnóti Zsuzsa dramaturggal felidézte, hogy is született a mű, és milyen erőfeszítéseket igényelt, hogy a kezdetben betiltott dráma néhány év eltelte után, de még a rendszerváltás előtt színpadra kerülhessen. „Felhívott Zsuzsa, hogy nincs-e kedvem darabot írni. Mondtam, hogy nincs. Majd mint két jólnevelt ember még elcsevegtünk kicsit, aztán bementem a fürdőszobába, zuhanyoztam, és közben meggondoltam magam.” Nádas közlése szerint a Találkozás női szerepét bár színésznőre írta, nem az ősbemutatón a Máriát játszó Ruttkai Évára gondolt, hanem Sulyok Máriára, aki 1985-ben, amikor a Találkozást színpadra vitték, betegség és egyéb okok miatt, már szóba sem került. Idős is volt már, de ahogy Nádas fogalmazott, „vissza tudott volna ragyogni”. A tiltott kategóriába került dráma bemutatásáért aztán maga a főszerepet játszó Ruttkai harcolt több ízben Aczél Györgynél, bár Várkonyi Zoltán, a Vígszínház akkori igazgatója is – személyéhez mérten – tett némi erőfeszítést. „Aztán valamiért egyszer csak belementek.” Bár feltételeket szabtak (csak éjjel fél tizenegykor kezdődhetett az előadás, és nem lehetett „bérletes”), végül Ruttkai Éva és Hegedűs D. Géza szereplésével színre került, később pedig a színház vezetése – már Horvai István igazgatósága alatt – a feltételeken is lazított. Nádas visszaemlékezése szerint e hercehurca mellett mégiscsak „a legcsodálatosabb az volt, hogy mindig kiment valaki. Az én előadásaimról mindig kimegy valaki. Három okból mennek ki: egyrészt pisilni, mert nem tudják visszatartani, másrészt undorodnak tőle, ki kell menniük, mert nem bírják elviselni, harmadrészt olyan súlyos, hogy azért nem bírják elviselni, de ez esetben van, amikor visszajön az illető.”
| ||
A múltidézést követően Nádas Péter felolvasta drámáját, és a rendhagyó olvasópróba közben, a színészeket (Börcsök Enikőt és Király Dánielt) segítve, plusz információkat is megosztott a hallgatósággal. Elmondta például, hogy a Mária kínzásairól szóló ÁVH-s jelenetekben egy, a Rajk-perben érintett asszony visszaemlékezéseit használta fel. A szerző felolvasásával egyértelművé tette, hogy az egyes részeknél mi volt a szándéka, miközben felidézte a Ruttkai által hangsúlyossá tett jeleneteket, félmondatokat, ahogy a mű Vidovszky László által írt zenei kíséretére is reflektált.
Nádas Péter ma délelőtt az „apátlanok nemzedékének” egyik kiemelkedő darabját mesélte el, s ismét megállapítást nyert, ahogy azt a szerző is írja, hogy a történetek végtére is nem elbeszélhetők.
A Találkozás bemutatója október 23-án lesz a Pesti Színházban, a darab a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) felületén, konkrétan itt, teljes terjedelmében olvasható.
