Az állami földek bérbeadása, majd a mostani értékesítésük súlyosan érinti Mezőhegyest. A Békés megyei kisváros minden bizonnyal a csőd szélére jut, és több száz család megélhetése kerül veszélybe azután, hogy a kormány feldarabolta azt az állami földterületet, amelyen Európa egyik legfejlettebb mezőgazdasági tevékenysége folyik. Látszólag minden szakmai érv amellett szól, hogy a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. működését ne lehetetlenítsék el, most mégis úgy tűnik, az 1994-ben privatizált, korábban több mint kétszáz évig állami tulajdonban lévő vállalkozás lehúzhatja a rolót.
A város toronymagasan legnagyobb foglalkoztatója így kénytelen lesz megválni közel négyszáz alkalmazottjától, illetve nem működteti tovább azt a hálózatát sem, amelyből több száz család jut naponta ivóvízhez. A működése határán tengődő önkormányzat is ellehetetlenül, mert nem tudja ellátni azokat a feladatokat, amelyeket korábban a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. magára vállalt. Az ott élők közül sokan nem értik, miért nem hagyja őket boldogulni az az állam, amelynek évszázadokon keresztül a megélhetést és – legalábbis a környező településekéhez képest – jobb világot köszönhették a helyiek. Szakmaiatlanság, rosszul előkészített döntések, kicsinyes bosszúhadjárat és érdekpolitizálás, majd látszatintézkedésnek is gyenge tűzoltás – a mezőhegyesi történetben benne van minden, ami a mai fideszes hatalomgyakorlásra oly jellemző.
Európai színvonal
A hosszú évek óta 8 ezer hektáron gazdálkodó Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. és a város alól az állami földek megpályáztatásával húzta ki a talajt a kormány: a gazdasági társaság által használt, egybefüggő földterületből két részletben több mint 6 ezer hektárt pályáztatott meg, és a maradék részt sem kapja meg a zrt. Így 2017. január 2-án annak ellenére kell levonulniuk mind a 8 ezer hektárról, hogy elő-haszonbérleti és elővásárlási joguk volt a területre. A tartós bérletbe adott földek közül nagyjából 2500 hektárnyit elárvereznek. Miközben – látszólag – minden érintettnek az lenne az érdeke, hogy a területet egyben tartsák.
Pedig lenne mire vigyáznia a nemzeti értékekre elvileg sokat adó jobboldali kormánynak: Mezőhegyesen II. József utasítására, 1784. december 20-án alapították meg a ménesbirtokot azzal a céllal, hogy a hadsereget megfelelő minőségű és mennyiségű lóval lássák el. Az 1800-as évek második felére a birtok területe 16 ezer hektár lett, s a kiegyezést követően már növénytermesztéssel, sertés- és szarvasmarha-tenyésztéssel, a termékek feldolgozásával is foglalkoztak, így a mezőhegyesi birtok Európa egyik legnagyobb és legmodernebb mezőgazdasági üzeme lett. A II. világháború utáni földosztás, majd a rendszerváltás utáni kárpótlások következtében a Mezőhegyesi Állami Ménes területe az 1990-es évek elejére jelentősen csökkent, de 8 ezer hektár szántóterület egyben maradt. Mindez helyzeti előnyt jelentett a kárpótlás után, hiszen a korszerű öntözési rendszer kialakításával olyan termelést folytathatott a birtok, amellyel továbbra is a kontinens élvonalába tartozott. Az állami vállalatot 2004-ben privatizálták, mára – egy korábbi befektetőcsoport kiválásával – csak mezőhegyesiek alkotják a tulajdonosi kört. A 11 évvel ezelőtti magánosítás során jött létre a lótenyésztéssel foglalkozó Mezőhegyesi Állami Ménes (MÁM) Kft. is, amelyhez átkerült a ménes és többtucatnyi műemlék épület, de a birtok jogutódja az a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt., amely a még 1997-ben 20 évre kötött földbérleti szerződéssel megkapta az állami földek használati jogát.
Jelenleg a 8 ezer hektár többségén egyebek közt az ország és Európa egyik legjobb hibridkukorica-vetőmagját állítja elő a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. E speciális termeléshez egybefüggő területre van szükség, mivel a több száz méteres, ún. izolációs távolságon belül más növény, különösen idegen kukorica nem termeszthető. A 8 ezer hektár feldarabolásával ezt a fajta vetőmag-előállítást még akkor sem folytathatnák az új bérlők, ha a megfelelő szakértelmük és a tőkéjük meglenne hozzá; a sok tulajdonos eltérő érdekei miatt lehetetlen kialakítani és betartani az izolációs távolságokat. De ott van a mintegy 1100 szarvasmarhát számláló tehenészet is, amely a Sole-Mizo tanúsítványa szerint az ország legjobb minőségű tejét adja; 2017-től ennek a működése is ellehetetlenülhet.
Megy a levesbe
Azzal, hogy a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. részben vagy teljesen befejezi a tevékenységét, mintegy 400 állandó dolgozó és 1000-nél is több idénymunkás kerülhet nehéz helyzetbe. A vállalkozásnak 2014-ben 1,95 milliárd forintnyi személyi jellegű kifizetése volt. Ennek az összegnek a jelentős részét helyi vállalkozóknál költik el az emberek, így Mezőhegyesen nem csak a zrt. dolgozóinak tragédia a munkahelyük megszűnése. Az önkormányzat is a csőd szélére kerülhet, hiszen a város legnagyobb adózója a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt., amely az idők során számos közfeladatot is magára vállalt: helyi közösségeket, civil és kulturális szerveződéseket támogat, a helyi iskolát és sportklubokat szponzorálja, de ha kell, a saját erdeiből fát szállít a rászorulóknak, vagy elkotorja a havat az utcák jelentős részéről. A település központjától távol található majorokban saját kútjaiból a cég működteti azt az ivóvíz-hálózatot, amelynek fenntartása jövő áprilistól az önkormányzat feladata lesz. Ám Mezőhegyesnek erre nincs pénze, hiszen nagyjából 300 millió forintot kellene költeni az új rendszer kialakítására; így lajtos kocsikkal hordják majd a vizet a majorok mintegy 450 háztartásába.
„A kormánynak nem sikerült megérteni, hogy mit is jelent igazán Mezőhegyes, pedig mi éveken keresztül minden lehetséges fórumon próbáltuk bemutatni azt, hogy a város és a birtok elválaszthatatlan egymástól” – mesélte lapunknak a város 2014 októberében leköszönt polgármestere. Kovácsné dr. Faltin Erzsébet elmondta: hiába jelezték több kormánytagnak és állami szervnek, hogy nagy gond lesz abból, ha a zrt. által használt 8 ezer hektár állami földet feldarabolják, érdemi válasz Lázár János, akkor még Miniszterelnökséget vezető államtitkáron kívül mástól nem érkezett. A kormánynak nem sikerült felfogni, hogy a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. több mint 230 éve alakult elődje alapjaiban határozta meg a mai város társadalmi és közigazgatási felépítését – egy mára 5400 főssé duzzadt település jött létre a ménesbirtok tevékenységére támaszkodva. A lakosok, az önkormányzat és a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. kölcsönös függésben élnek, és ezt most az állam egyik pillanatról a másikra úgy rúgja föl, hogy nem veszi figyelembe Mezőhegyes speciális helyzetét.
A számos romló állagú műemlék mellett üdítő kivétel a városházának is otthont adó volt szálloda és tiszti kaszinó. Az ingatlant és környezetét néhány éve 290 millió forintos EU-forrásból és minimális önrészből újította fel az önkormányzat, ám a fejlesztésért nagy árat fizethetett a település. A helyi politikai viszonyokat ismerő forrásaink szerint ekkor romlott meg Mezőhegyes és a térség országgyűlési képviselőjének viszonya. Simonka György ugyanis a városhoz közeli Medgyesegyházára akarta közvetíteni az uniós fejlesztési pénzt, ám nem sikerült neki. Simonkának az sem tetszik, hogy a települést még mindig nem tudta bevenni a Fidesz; ahogyan az előző, úgy a jelenlegi ciklusban is független polgármester irányítja a várost. „Mezőhegyes bűnös város a Fidesz szemében, és ezen még az sem segít, hogy a mostani polgármester többször próbált kompromisszumot kötni azért, hogy legyen megfelelő fideszes lobbija a településnek. Ehhez képest szinte alig nyerünk pályázatokat, és az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő költségvetési támogatásából is egyre kevesebb jut el hozzánk” – nyilatkozta lapunknak egy Simonkát jól ismerő helyi politikus. A kormánypárti országgyűlési képviselő a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. állami földjeinek feldarabolása ellen sem emelt határozott kifogást, inkább azt hangoztatta, hogy a földosztást szabályozó törvény alól senkit nem lehet felmenteni. Simonkának nehéz is lenne védenie azt a földbérleti pályáztatási rendszert, amelyben Mezőhegyesen is a Fideszhez és a személyéhez is köthető emberek nyertek területet. A pályáztatásra és a politikus kapcsolatrendszerére rálátó helyi forrásunk szerint több tucat olyan nyertest is azonosítottak, akik jóban lehetnek a képviselővel. Simonka György közeli rokona és annak gyermeke is Mezőhegyesen gazdálkodhatnak majd az általuk bérelt állami földeken, csakúgy, mint két helyi fideszes és egy független képviselő, vagy valamely családtagja, illetve a postásként dolgozó mezőhegyesi Fidesz-elnök. A pályázaton sikeresen szereplők között azonosítottak iskolaigazgatót, volt miniszterelnökségi munkatárs érdekeltségét is, továbbá számos olyan személyt, akinek korábban sok köze nem volt Mezőhegyeshez. Így azokhoz kerülhet a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. által használt állami föld jelentős része, akik nem kötődnek a városhoz.
Már csak azért is meglepő, hogy Simonka György nem lobbizik a mezőhegyesiekért, mert tudomásunk szerint a képviselő által felkért, szakemberekből és helyiekből álló bizottság még a földbérleti szerződések aláírása előtt azt javasolta: mindenképp tartsák egyben azt a földterületet, amelyen a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. működik. A fideszes képviselő kezdeményezésére született dokumentum három lehetséges változatot vázolt a folytatásra. Az első szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) visszavonhatná a mezőhegyesi szántóterületekre kiírt pályázatokat, és meghosszabbíthatná a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-vel kötött földbérleti szerződést. A második javaslat alapján csak 1500-1600 hektárt pályáztathatna meg az NFA úgy, hogy a meghirdetett földterületek körét egyeztetnék a zrt. szakembereivel, így a meglévő termelési szerkezet működőképes maradhatott volna. A harmadik megoldás szerint az NFA 2000-2500 hektárt pályáztathatott volna meg, de a nyerteseknek integrációs kötelezettséget írtak volna elő úgy, hogy mindenben együtt kell működniük a Ménesbirtokkal. Simonka egyiket sem támogatta, és azt sem vette figyelembe, hogy a városban több mint kétezren aláírásukkal azt szorgalmazták, maradjon meg a Ménesbirtok Zrt. jelenlegi gazdálkodási rendje.
Úgy tudjuk, hogy Simonka György a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. vezetésével sincs kibékülve, különösen a vezérigazgató, Kun Mihály személye zavarja. A jobboldali körökben baloldaliként elkönyvelt Kunt a 2010-es választások előtt megkörnyékezte a Fidesz, de ő nem akart a párt országgyűlési képviselőjelöltje lenni, és később, Simonka György megválasztása után sem állt be látványosan a politikus mögé. Közben a vezérigazgató kormánypárti kapcsolatai is elkoptak, így nem volt meglepő, amikor Budai Gyula volt elszámoltatásért felelős kormánybiztos 2011 májusában bejelentette: hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tesz a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. 2004-es privatizációja ügyében. Budai kis kocsikon, fotósok és újságírók kíséretében tolta be a feljelentéséhez csatolt iratokat a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságra, és azt hangoztatta, hogy a privatizáció során a gazdasági társaság áron alul jutott az állami vagyonhoz, így közel egymilliárdos kár érte az országot. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság átadta az ügyet a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak, az iratok onnan a Nemzeti Nyomozó Irodához kerültek. A hűtlen kezelést végül nem sikerült bizonyítani, így 2012-ben megszűnt a nyomozás. (Simonka Györgyről lásd: A kihalt zsákfalu, ahol milliomos polgármester uralkodik, magyarnarancs.hu, 2014. március 11.)
A miniszter titokban látogat
A mezőhegyesiek Fazekas Sándornál is hiába próbálkoztak. A földművelésügyi miniszter többször kijelentette, nem támogatja a hazai nagybirtokokat, így, bár kértek többször is, a dél-alföldi város vezetői nem kaptak semmilyen segítséget a minisztériumtól. Pedig Fazekast érdekelheti az ügy, ugyanis októberben titokban a városba utazott, és tárgyalt a Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. képviselőivel. Hogy miről, nem tudni, érdeklődésünkre a Földművelésügyi Minisztériumnál azt közölték, hogy a „miniszter munkaprogramjáról eddig sem adtunk, és a jövőben sem adunk tájékoztatást”. Fazekas látogatása meglepte a városvezetést is, akik semmit nem tudtak arról, hogy a miniszter Mezőhegyesre érkezik. Utólag az az információ jutott el a városvezetőhöz, hogy a miniszter külön kérte: a találkozóra véletlenül se engedjék oda a település első emberét.
Mitykó Zsolt, Mezőhegyes független polgármestere az önkormányzat október végi testületi ülésén mind a nyolc önkormányzati képviselővel elfogadtatta azt a határozatot, amelyben kormánybiztos segítségét kérik a földek feldarabolása miatt várható hatások felméréséhez. Ugyancsak kérték a „mezőhegyesi földpályáztatások, földeladások folyamatának felfüggesztését”, és kijelentették, hogy Áder János köztársasági elnököt, Orbán Viktor miniszterelnököt, Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert és Fazekas Sándort is tájékoztatják a várható össztársadalmi hatásokról – nem mintha ezt már nem tették volna meg. A név szerinti szavazáson a két Fidesz-színekben induló képviselő és a független, ám Fidesz-tag alpolgármester is igennel voksolt; bár óvatosan védeni próbálták a kormány birtokpolitikáját, a mezőhegyesi földbérleti rendszerrel és földértékesítéssel már nem akartak azonosulni. Ugyanezen az ülésen szót kapott a helyi Fidesz elnöke is, aki sajátos érveléssel védte a kormánydöntést, mondván, postás létére, mindenféle gazdálkodói múlt nélkül is kapott bérbe állami földet. Bere János a városvezetés és több mint 50 helyi lakos előtt így kampányolt a feldarabolás szükségessége mellett: „Mezőhegyes olyan történelmi pillanathoz érkezett, amikor több lábra bír állni az önkormányzat. Az egész országban a településeknek a jóval nagyobb százaléka, mint amennyi nem, nem egy lábon áll. Mezőhegyes egy lábon áll, szimbiózisban él a Ménesbirtokkal. Ez volt, amikor áldásos volt, volt, amikor nagyon jó volt, most egyre inkább nem lesz az.” A testületi ülés után szerettük volna megkérdezni Berét, hogy pontosan mit értett ezen, s mit fog kezdeni az elnyert földterülettel, ám ígérete ellenére másnap már nem volt hajlandó a személyes találkozóra.
A testületi ülés másnapján Lázár János bejelentette, hogy Bábolnán, Mezőhegyesen és Szilvásváradon mintagazdaságot hoz létre a kormány. Mezőhegyesen úgy, hogy nem törlik a korábbi földbérleti szerződéseket, hanem 2-3 ezer hektár állami földet átadnak az eddig elsősorban lótenyésztéssel foglalkozó Mezőhegyesi Állami Ménes Kft.-nek. „Ez a Mezőhegyesen élők, az ott dolgozók és a polgármester számára, az önkormányzat és a mezőhegyesi közösség számára meggyőződésem szerint megnyugtató megoldás lesz” – nyilatkozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Vagyis szerinte az a megnyugtató, hogy szétverik a volt állami ménesbirtok jogutódját, illetve az évszázados tudást és rendszert. Mitykó Zoltán polgármester szerint a kormány szándékával egyet lehet érteni, bár még fogalmuk sincs arról, hogy Lázár János mit ért mintagazdaság alatt. Ugyanakkor a jelenlegi adófizetési és foglalkoztatottsági mérték megtartása csak akkor lenne lehetséges, ha a Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. megkapná azt a 8 ezer hektárt, amelyen a magánkézben lévő Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. gazdálkodhatott – hangsúlyozta a polgármester. „Ha valaki földet akar osztani Mezőhegyesen, azt ne tegye, de ha mégis, akkor előtte számoljon el a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-vel, majd a 8 ezer hektárt ossza fel annak dolgozói között egyenlő arányban, és döntsenek azok a családfők a hogyan továbbról, akik talpa alól a földparcellák pályáztatásával, majd eladásával kihúzzák a megélhetést” – hangsúlyozta Mitykó Zoltán.
A helyiek – bár elkeseredettek – még nem adták fel: november 15-én demonstrációt tartanak Mezőhegyesen azért, hogy megmentsék azt a gazdálkodási formát, amely számukra a mindennapi megélhetést, a városnak pedig a működést biztosítja. A demonstráció szervezői meghívták a helyi Fidesz-vezetőt és a kormánypárti vagy az ahhoz közeli önkormányzati képviselőket is. Azokat, akik 2017-től családjukkal együtt a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. által használt földeken gazdálkodhatnak majd.
| Perre mentek A helyi állami földek feldarabolása minden bizonnyal nem marad következmények nélkül, ugyanis a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. még 2014-ben beperelte az államot. A folyamatban lévő eljárást részben azért indították, mert nem élhettek elő-haszonbérleti és elővásárlási jogukkal, holott a 2017-ben lejáró bérleti szerződésük ezt tartalmazza. A keresetben azt is kifogásolják, hogy az állam nem hajlandó elszámolni azokkal az értéknövelő beruházásokkal, amelyek a zrt.-hez köthetők. Ilyen egyebek közt az a milliárdos beruházással kialakított öntözőrendszer, amelynek elemei ott maradnak akkor is, ha a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-nek menni kell az állami földekről. Az sem elhanyagolható részlet, hogy a leendő bérlőktől az NFA nem kért az üzemeltetéshez szükséges vízjogi engedélyt, ennek hiányában pedig minden bizonnyal használhatatlan lesz az egész rendszer. A gazdasági társaság szerint az is probléma, hogy a pályáztatási eljárás során állami földként adnak bérbe magántulajdont is, mintegy 320 hektárt, köztük a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. saját földjeinek egy részét is; emiatt is jogorvoslatra számítanak. Mindez azért volt lehetséges, mert a földhivatali nyilvántartás enyhén szólva is hiányos; ennek tudható be az is, hogy a hamarosan induló állami földlicitre például műutat vagy buszfordulót is kiírtak, holott ezek egyáltalán nem hasznosíthatók. A Fővárosi Törvényszékhez tartozó ügynek eddig négy tárgyalása volt, 2016 előtt várhatóan nem születik ítélet. Ha a zrt.-nek ad igazat a törvényszék, milliárdos kártérítést fizethet az állam. |
| Egyedi szerkezet A településen sétálva nincs olyan sarok, ahol ne találnánk valamilyen műemlék jellegű épületet; a városnak olyan neves építészek szabtak arculatot, mint Jung József vagy Hild János. A több évszázados épületek meglehetősen rossz állapotban vannak, mivel többségük állami tulajdonú, így azokat EU-s forrásból nem lehetett felújítani, a központi költségvetésből pedig nem futotta az állagmegóvásra. Elszomorító látvány az egykori istállók, lovardák vagy magtárak lepusztultsága, de azok a zabsilótornyok is mennek tönkre, amelyek – ha jó állapotban lennének – igazi turistalátványosságként funkcionálhatnának. A tornyokban anno akár 500 mázsa gabona is elfért úgy, hogy egy különleges eljárás alkalmazásával nem kellett félni a bepenészedéstől. Az egyedi településszerkezet, a majorrendszer, a belterületen és a majorokban lévő műemlékek miatt a város várományosként szerepel az UNESCO világörökségi listáján. |
