Az Európai Tanács március 9-i ülésén döntött arról, hogy az EU tagállamai úgynevezett megerősített együttműködés keretében létrehozhatják az Európai Ügyészséget (European Public Prosecutor’s Office – EPPO). Ez a hivatal nyomozhatna a jövőben az uniós forrásokkal elkövetett csalások és az ÁFA-csalások ügyében.
A megerősített együttműködés azt jelenti, hogy nem kötelező minden tagállamnak csatlakoznia. Holnap megjelenő nyomtatott kiadásunkban annak jártunk utána, a magyar kormány miért vonná ki magát az EPPO alól, és milyen következményei lehetnek ennek az országra nézve. A cikkben megszólal Csonka Péter, az Európai Bizottság igazságügyi igazgatóságának munkatársa, az EPPO-javaslat egyik kidolgozója is.
Egy rövid ízelítő:
A magyar kormány több ellenérvet is felhozott az EPPO-val szemben. Trócsányi László igazságügyi miniszter és munkatársai fájlalták az új hivatal hatáskörének kiterjesztését az ÁFA-csalásokra, ellenezték a létező uniós szervek, az OLAF és az Eurojust gyengítését, és emlékeztettek, hogy az EPPO magyarországi meghonosításához alkotmánymódosításra lenne szükség. Az Európai Ügyészség támogatói szerint ezek inkább csak ürügyek. „Magyarország a nemzeti szuverenitásra meg a szubszidiaritás elvére hivatkozik, de nem kétséges, hogy valójában attól rettegnek, az EPPO a végére járhatna az intézményesített korrupciónak” – véli Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője.
Teczár Szilárd cikkét a március 23-án, csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja.
