A jövőre 50 éves Németh Szilárd szegény csepeli munkásfamília sarja, édesapja a Csepel Műveknél dolgozott, szülei mindketten rokkantnyugdíjasként vonultak vissza. Egy 2003-as hosszú életútinterjújában meséli, hogy első tíz évét egy mindössze 9 négyzetméteres albérletben töltötte a szüleivel és - '69-től - a kishúgával együtt. Édesapja mindent megtett a taníttatásáért, hogy "többre vihesse, mint ő". Otthoni örökség katolikussága, kisgyermekként Királyerdőn ministrált, ahol jelenleg lakik.
| ||
Középiskolai tanulmányait a Jedlik Ányos Gimnáziumban folytatta, osztályfőnöke Ferencz Győző költő, műfordító volt; állítása szerint az ő hatására ment pedagógusnak. Másik meghatározó tanára a szakma legmegbecsültebb képviselői közé tartozó Vermes Miklós, akihez fizikaszakkörbe járt; róla nemrég utcát nevezett el Csepel önkormányzata. Középiskolai évei alatt vette át az iskola vezetését Zanati Béla, aki aztán évtizedekig játszott nem elhanyagolható szerepet Németh életében.
Bele a közéletbe
Érettségi után képesítés nélküli tanítónak ment, napközis nevelőnek egy csepeli iskolába. Munka mellett tanult, 1987-ben szerzett könyvtár-tanító szakon diplomát. Ezután - szintén Csepelen - egy évig könyvtáros, majd visszament az iskolába, amely visszaemlékezése szerint az ő javaslatára vette fel Kőrösi Csoma Sándor nevét. A rendszerváltás idején rögtön aktivizálódott a helyi politikában, az SZDSZ-be lépett be. Akkori párttársai szívesen emlékeznek vissza a jelenetre, amint a húszas évei közepén járó Németh idős tagtársa Trabantjának anyósüléséről kihajolva bömbivel agitálja az SZDSZ támogatására a csepeli járókelőket a 90-es önkormányzati választások előtt.
A helyi választásokat pártja nyerte, Németh pedig kívülről segítette az oktatási bizottság munkáját, számítottak véleményére, szorgalmára, lelkesedésére. Az antikommunista "radiszadi" vonalat erősítette. A rá jellemző konoksággal arról is megpróbálta meggyőzni elvbarátait, hogy tisztítsák meg a vörös Csepel iskoláit a pártkáder iskolavezetőktől. Egyes visszaemlékezések szerint az ő erőfeszítéseinek is köszönhető, hogy egykori igazgatója, Zanati Béla mandátuma lejárta után nem maradhatott a Jedlik vezetője. (Az 1994-es nagy szocialista győzelem után Zanati bekerült a képviselő-testületbe, és ciklusokon keresztül vezette az oktatási bizottságot.)
Már az első ciklusban megromlott a viszony Németh és a liberális párt között: nem választották újra csepeli ügyvivőnek, és nem indították a lakóhelyén kiírt időközi önkormányzati választáson sem. Egykori mentorai utóbb a nyomokban már akkor kiütköző fekete-fehér világlátásával, ő maga pedig az MSZP és az SZDSZ koalíciójával magyarázta a nemsokára bekövetkező szakítást.
A Fideszben folytatta pályafutását, akárcsak az első ciklus SZDSZ-es csepeli polgármestere, Hajdú Béla. Iskolájában a harmincas évei elejére igazgatóhelyettes lett. Megviselte, hogy az önkormányzat 1996-ban a csökkenő gyereklétszám miatt bezáratta az iskolát, ahol 18 éves kora óta dolgozott. Az iskolai ellenállás élére állt, és - épp abban az évben váltotta ki a tagkönyvét - fideszes kapcsolatait is mozgósítani tudta. Az egyik késő éjszakába nyúló szülői fórumon Pokorni Zoltán is részt vett.
1996-ban szerzett közoktatási vezetői oklevelet, egy év múlva a szocialista többségű önkormányzat kinevezte a komoly bajban lévő Csikó Sétányi Általános Iskola igazgatójává, amely regnálása alatt vette föl a Görgey Artúr nevet. Németh nagy ívű reformterveit a szemtanúk szerint kíméletlen erőszakossággal kívánta lenyomni beosztottai torkán. Ismerői szerint már ekkor világossá vált az a tulajdonsága - amelyet még hívei sem vitatnak -, hogy erős vezetőként csak lojális embereket tűr meg maga mellett, csak diktátumokat ismer, és képtelen bármiféle partneri együttműködésre. ' maga is úgy emlékszik, hogy "sokan nem értették, s én nem mindig tudtam a pedagógusoknak eladni, mit miért szándékozom meglépni".
Egyetlen tanév után távozott, az iskolát az ezredforduló után bezárták. Németh ott is hagyta a tanári pályát, és némiképp váratlanul a Vasutasok Szakszervezetének HR- és szervezési osztályának a vezetője lett '98-ban. Ugyanebben az évben önkormányzati képviselő, valamint a Fidesz csepeli elnöke lett. A vele együtt érkezett Hajdú lassan kikopott a pártból (sőt a legutóbbi választáson már függetlenként indult Németh ellen). Balos dominanciájú munkahelyén is talált jobboldali barátokat, elsősorban Csáki Zsigmondot, Heves város jelenleg független (a Fideszből kizárt) polgármesterét. "Sokat jártunk össze, főztünk együtt, gyakran voltunk Szilárdék 48 négyzetméteres panellakásában, azonos életszakaszban is voltunk, akkor születtek a gyerekeink" - idézte fel lapunknak Csáki, akinek a kizárását később az etikai bizottság tagjaként Németh is megszavazta. Csáki szerint ennek ellenére máig szívélyes kapcsolatban vannak, ha nagyon ritkán beszélnek is egymással.
Két év múltán, 2000-ben Németh Szilárd búcsúzott a szakszervezettől, de ottani tevékenysége máig fontos a számára. A Narancsnak nyilatkozva úgy látja, pályáját végigkíséri a "szociális érzékenység" tanári tevékenységétől szakszervezeti munkáján át egészen a rezsicsökkentésig. Jobboldaliságával mindez azért fér meg békében, mert a "régi" Csepelt dolgos, a munkát megbecsülő, tradicionális erkölcsök szerint élő munkáscsaládok szigetének látja, a Weiss Manfréd Művek iránt pedig "roppant nagyrabecsülést" érez. Úgy véli, hogy "a háború előtt a munkásemberek jól éltek", a kommunizmus verte szét a kisközösségi erkölcsöket és a szolid jólétet. Németh a Fidesz munkástagozatának emblematikus figurája, elnökségi tagja.
Lassú emelkedés
A vasutas-szakszervezet kényszerű elhagyása után az atyai intelem szellemében továbbra is szorgalmasan tanuló Némethnek egy három évvel azelőtti környezetpedagógusi szaktovábbképzés segített munkát találni a Környezetgazdálkodási Intézetben (KGI) európai integrációs igazgatóként - valamint egyesek szerint Endrédy István Fidesz-politikus, aki a KGI vezetői székét ez idő tájt éppen a MÁV-éval cserélte fel.
A KGI a környezetvédelmi tárca háttérintézménye volt, ahol Németh érkezésével nagyjából egy időben próbálta elhordani elnökként a Pepó-korszak romjait a jelenlegi ferencvárosi polgármester, Bácskai János. Németh nemrég a HVG-nek adott interjújában úgy emlékezett, hogy ő és Bácskai vállvetve takarították el azokat a "magukat kisgazdáknak hazudó komcsi" "gazembereket", akik "azon dolgoztak, hogy az intézet rossz hírét keltve bevágjanak egyet az Orbán-kormánynak". Bácskai, valamint az őt kinevező miniszter, Ligetvári Ferenc is villámgyorsan távozni kényszerült, míg ő a KGI-nél maradhatott egészen az intézet megszűnéséig. Mindazonáltal a közös "komcsiellenes" hadjáratban vitt szerepének túlértékelésére utal, hogy pozíciója okán nem valószínű, hogy új helyén már a kezdet kezdetén túl sok lapot osztottak volna neki ebben a játszmában. (Igaz, ő maga egy akkori interjújában mindközönségesen a KGI igazgatójának nevezi magát.) Később is lett volna alkalma szembeszállni a "komcsikkal", amikor - a korabeli sajtóhírek szerint kormányzati nyomásra - a Wallis sokak szerint áron alul juthatott hozzá a KGI-jogutód Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet (Vituki) ingatlanaihoz - ám a nem túl befolyásos, bár lassan emelkedő pályájú csepeli frakcióvezető, fővárosi közgyűlési képviselő Németh - legalábbis nyilvánosan - nem exponálta magát az ügyben.
A Vitukinál Németh egy kis oktatási részleget vezetett "ilyen kis igazgatóságként, mert imádott igazgató lenni" kollégái beszámolói szerint. A környezetvédelemmel is kapcsolatos oktatási feladatokat láttak el a nehézgép-kezelői vizsgáztatástól a technikusminősítésig. 2003 és 2006 között ez az állása is veszélyben forgott, erre azonban nem került sor: megbízható csapat állt mögötte, akik vitték az ügyeket, míg Németh egyre többet politizált. A csapat tagja volt Ábel Attila jelenlegi csepeli alpolgármester is, aki a szakszervezeti időkből ismerte Némethet. Munkatársai "született fideszesként" jellemzik Némethet: egészen triviális dolgokról sem lehetett meggyőzni, amennyiben nem vágtak egybe a pártállásponttal. "Nagy disznóságokat nem csinált, de hatalmas érvényesülési vágy és megfelelési kényszer dolgozott benne" - mondja egyikük. Egyes kollégái nehezményezték, hogy a fizetéskiegészítést jelentő vizsgáztatások elvállalásában Németh igen szorgalmasnak bizonyult, miközben a különböző politikai pozícióiból befolyó tiszteletdíjai miatt a legtöbb kollégájánál több jövedelme volt. Ennél is jobban és többen haragszanak rá azért, mert - hiába fordultak hozzá sokan - meg sem kísérelte befolyását latba vetni, hogy megakadályozza a Vituki tavalyi felszámolását.
A 2002-2006-os ciklusban a frakcióvezetést is átvette Csepelen, továbbá sporttanácsnoki megbízást kapott - elsősorban erre hivatkozva cáfolják a helyi szocialisták azt a gyakori véleményt, hogy sok cikluson át tartó hegemóniájuk éveiben teljesen partvonalra tették volna a legkitartóbb, legelszántabb ellenzéki képviselőt. Egy fél ciklusra listáról még az Országgyűlésbe is bekerült Németh az Európai Parlamentbe távozó 'ry Csaba helyére. 2006-ra maradt csepeli uralmának végleges megszilárdítása, a másik csepeli erős ember, Horváth József kiszorítása a pártból. Horváth, aki még kőrösis szülőként, gyermekének osztályfőnökeként ismerte meg Némethet, a 2010-es választás előtt a netre kikerült hangfelvételeken arról beszél, hogy Németh csak feltétlen lojalitást tűr el Csepelen, és maga is feltétel nélküli lojalitást tanúsít a központ, a "nagyfiúk" felé - ahogyan Horváth szerint Orbánékat emlegeti Németh. (Németh Szilárd is úgy látja, hogy "engem elég fegyelmezett pártkatonának ismernek, aki a Fideszért mindent megtesz".) Horváth ennél súlyosabb állításokat is tesz: szerinte Németh a frakciópénzeket önkényesen és átláthatatlanul kezelte, ismeretlen célra költötte el, volt, hogy emiatt nem jutott a kampányra. Kérdésünkre, hogy reagált-e, illetve kíván-e reagálni erre a vádra, Németh azt felelte: "Nem tudok arról, hogy Horváth József valaha is megvádolt volna hivatalosan bármilyen viszszaéléssel. A kampánypénzek felhasználása többszörösen ellenőrzött Csepelen éppen úgy, mint más kerületekben vagy városokban." A helyi teljhatalom megszerzésével párhuzamosan ugyanakkor meg is erősítette a pártot: "Míg 1998-ig csak néhány tagja volt a helyi szervezetnek, ma 150-en készülnek a szavazók meggyőzésére", nyilatkozott a Heti Válasznak.
A parlamentbe 2006-ban nem került be, de az önkormányzati választásokon, amikor Orbán Viktor végleg ejtette a Tirts Tamás-Sasvári Szilárd-Juharos Róbert-féle régi motorosokat, Németh Szilárd az új hullám képviselőjeként fővárosi közgyűlési taggá válhatott. Különösebb súlya a frakcióban nem volt, alkalmankénti komcsizós-demszkyzős gorombaságaival vétette észre magát. A csepeli szocialistákkal a ciklus második felében végképp beszüntetett minden egyeztetést és érintkezést. Ismét volt egy rövid beugrója az Országházba, a Brüsszelbe távozott Deutsch Tamás helyére. Végül a tavaszi fülkeforradalom belőle is egyéni országgyűlési képviselőt, 2010 őszén pedig polgármestert csinált. A mögötte álló testület immár maradéktalanul az ő embereiből áll - lásd például a már említett Ábel Attila kommunikációért felelős alpolgármestert.
A "nagyfiúk" játszótársa
A hatalomváltás után az új testület - a szocialistáktól örökölt súlyos adósságokra hivatkozva - szigorú megszorító intézkedéseket vezetett be: centralizálta és alaposan megfaragta például a kulturális intézményhálózatot, valamint megszüntette az önkormányzati tulajdonú Csepp TV-t, aminek következtében nincs mód a testületi ülések közvetítésére. Ezt még a "felelős költségvetési intézkedéseket" támogató Pákozdi József helyi jobbikos képviselő is ellenezte, ahogyan a teljes ellenzék nehezményezi azt is, hogy nemegyszer irreálisan kevés idő áll rendelkezésükre az előterjesztések megismerésére. Vagyis Németh Szilárd nyomatékos ígérete ellenére nem lett átláthatóbb a döntéshozatal rendje 2010 után: nemhogy a lakosság bevonása nem történt meg, de még az ellenzéki képviselők "bevonása" sem garantált. A szocialista képviselőket ráadásul a ciklus indulása után nem sokkal kirakták az összes bizottságból, és felügyelőbizottsági helyeket sem kaptak az önkormányzati cégekben. A kormányhivatal is szóvá tette már, hogy a testületi döntések némelyikénél a jogszabályban előírt egyeztetések is elmaradtak. Ez történt a Tamariska-domb esetében is, amelynek helyi védettségét az önképe szerint elkötelezett környezetvédő Németh Szilárd érthetetlen okból meg akarta szüntetni. A kötelező egyeztetések nélkül benyújtott javaslat többször is megjárta a közgyűlést, egy alkalommal Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár - felettébb meghökkentő módon - levélben állt Németh ügye mellé. Végül a helyi és fővárosi LMP (a fővárosban azóta már a Párbeszéd Magyarországért) képviselői és a csepeli zöldszervezetek tiltakozásának hatására Illés főnöke, Fazekas Sándor miniszter országos védettség alá helyezte a Tamariskát. Németh Szilárd ezek után megállapította, hogy neki voltaképpen kezdettől ez volt a célja. (Németh karcagi feleségén keresztül régóta jó viszonyt ápol Fazekassal, aki 20 éven keresztül volt Karcag polgármestere; Illéssel pedig közösen lépett fel 2007-ben a Csepelen lerakott galvániszap elszállításáért, és hangos tiltakozásuk még ellenfeleik szerint is hozzájárult a megoldáshoz.)
Az elmúlt években az országos sajtóba leginkább Bencsik András Demokratájának mind kitüntetőbb figyelme révén volt módja eljutni. Polgármesterré választása lehetővé tette számára a viszonzást: a "Vörös Csepel. Gyilkosság, visszaélések, mutyivilág a XXI. kerületben" című önkormányzati kiadványt a Bencsik család érdekeltségében álló Magyar Ház Kft. adhatta ki, pár hónapja pedig "huszártalálkozót" szervezett a Magyar Ház Alapítvány a kerülettel közösen. (Bencsik András különben ezzel visszatért Csepelre; hajdan a Csepel Művek újságjánál kezdte pályáját annak a Jusztusz Gábornak a szárnyai alatt, aki később ciklusokon keresztül volt a szocialisták alatt az önkormányzati lap főszerkesztője.) De nemcsak ez a kapcsolat utal arra, hogy Németh Szilárd a Fidesz jobboldalán lelt világnézeti otthonra, hanem a Nagy-Magyarország folyóirat számára egy csepeli tematikus szám összedobásáért kifizetett majd 8 millió forintot, a Wass Albert- és Nyirő József-kultusz intenzív kerületi ápolása is (emlékezetes botrányt váltott ki a Radnóti Művelődési Házba szervezett Nyirő-program), valamint a Bayer Zsoltot kitüntető Szellemi Honvédelem Alapítvány önkormányzati támogatása is. Bayer cikkei sűrűn szerepeltek a csepeli önkormányzat honlapján, de a legutóbbi, a cigányság jelentős részét állatnak nevező uszításától Németh Szilárd az ATV-ben elhatárolódott, illetve az etikai bizottság tagjaként hajlandónak mutatkozott arra, hogy adott esetben vizsgálat tárgyává is tegye az írást. (Bayer köztudomásúlag Fidesz-tag.) Lapunknak nyilatkozva Pákozdi is úgy vélte, hogy Németh a Fidesz radikálisai közé tartozik, még ha a pártfegyelem köti is; a székely zászló kitűzését említi még a nemzeti öntudat kifejezésének bizonyítékaként.
Jó évtizedig kényszerűen háttérbe szorított átnevezési passziójának is tág tere nyílt, Csepel szimbolikus baloldaltalanításának is nagy elánnal fogott neki. Egykori tanára, Vermes Miklós például Koltói Annát, a szociáldemokrata munkásmozgalom nyilasok által meggyilkolt aktivistáját váltotta utcanévként (Koltói Annáról még az Akadémia rémségesen bornírt állásfoglalása szerint is lehet közterületet elnevezni; másfelől pedig ironikus, hogy a valóban korszakos, az utcanevet vitathatatlanul megérdemlő pedagógusnak történetesen volt MSZMP-tagkönyve).
"A radikalizmus megjelenik Németh Szilárd gondolkodásában, és azt lehet mondani, hogy a stílusában is, főleg az MSZP-hez fűződő viszonyában. Ez számomra szimpatikus, bár van, amikor - habitusából eredően - túlzásba viszi" - jellemzi a csepeli polgármestert a jobbikos képviselő. Pákozdi József szavait a testületi ülések jegyzőkönyvei tökéletesen alátámasztják. Németh a Fővárosi Közgyűlésben is rendszeresen belekiabál politikai ellenfelei fölszólalásaiba, az ellenzéki képviselőknek állítólag Tarlós István (akinek Németh 2010-ben a kampányfőnöke volt) is szabadkozott már négyszemközt miatta, mondván, ő sem tudja leállítani. A hosszú idő után megszerzett hatalom a környezetében lévők szerint teljesen feloldotta a gátlásait. Rezsicsökkentési biztosként is akkor a legfelszabadultabb, ha "üzenhet" a szolgáltatóknak, fenyegetheti őket, és tudathatja, hogy "nem fogják telesírni a zsebkendőjüket", ha némelyikük távozna az országból. Országos médiaszereplővé emelése mellett szólhat "a csepeli munkáskáder" remélt hitelessége is. Kétségtelen, Németh 2006-ban is figyelmeztetett, hogy "a balra húzó voksokban a nosztalgia mellett nagy szerepe van annak is, hogy a polgári oldal sokáig nem volt képes eljutni a rendszerváltás veszteseihez". Ezt a kampányt nyugodtan rá lehet bízni, bármit boldogan megtesz, és valódi befolyása országos ügyekben úgy sincsen. Nemrég azt mondta, hogy elsősorban már nem a lokális politika foglalkoztatja, és összeférhetetlenné váló tisztségei közül mai tudása szerint inkább képviselő szeretne maradni. Alighanem most van pályája csúcsán a nemzeti együttműködés mintakádere.
