Az utóbbi években a ferencvárosi önkormányzat parkolásból származó bevételei jócskán elmaradnak a várakozásoktól, pedig a Fidesz-KDNP képviselői többször is kijelentették a ciklus elején, hogy legalább évi 200 millió forintot remélnek befolyni ebből a forrásból. Ez a 2010-es, bő 210 milliós eredményt tekintetbe véve nem is tűnt túlzásnak. A 2011-es évben azonban még Bácskai János polgármester számításai szerint is csak a várt összeg hozzávetőleg fele, alig több mint 105 millió jött be. A polgármester 2012. január végén még úgy látta, hogy "a Ferencvárosi Parkolási Kft.-nek a bevételei is jól alakulnak, ez annak a szigorú kontrollnak a következménye, amelyet mind a felügyelőbizottság, mind az önkormányzat vezetése szinte havi pontossággal számon kér". Májusra azonban már ő is beismerte a témát a testületben folyamatosan napirenden tartó Csárdi Antal LMP-képviselő interpellációjára válaszolva, hogy a bevételek alacsonyabbak annál, "amit joggal elvárnánk".
| ||
A tavalyi év aztán még rosszabbul alakult; az idei esélyekről Bácskai nem tudott lapunknak beszámolni, de vérmes reményei nincsenek, "a tavalyi év teljesítésének megfelelő bevétellel" kalkulál. Csárdi szerint a helyzet még ennél is rosszabb, hiszen 2010 óta emelkedtek a díjtételek, ráadásul 2011 előtt nem voltak kerékbilincselésből származó bevételek. Ha a tisztánlátás kedvéért ezeket az összegeket is levonjuk a beérkező pénzekből, tragikus eredményeket kapunk: 2011-re például mindösszesen 11 milliót - még egyszer: az előző évi bő 210 millió helyett. Azaz a Ferencvárosban a parkoltatás - legalábbis az önkormányzat számára - szinte alig hoz hasznot.
Hogy kezdődött?
A 2010-ben megválasztott, Fidesz-KDNP-többségű képviselő-testület nem vádolható azzal, hogy politikai tisztogatást rendezett volna az önkormányzati cégek vezetésében. A helyhatóság munkáját mindaddig SZDSZ-képviselőként, alpolgármesterként segítő Hardi Róbertet például nemcsak meghagyták az önkormányzati tulajdonú Ferencvárosi Parkolási Kft. ügyvezetőjének, de meg is bíztak benne. Anynyira, hogy a fizetős parkolóhelyek üzemeltetésére szóló, 4 milliárd forint becsült értékű, 9 évre szóló szerződés pályázatának kiírásáról a testület csak utólag, azt követően hozott döntést, hogy a Hardi által elindított pályázat első, "részvételi" szakasza már le is zárult.
E nagy értékű közbeszerzésre csak november 3-tól 9-én reggelig lehetett jelentkezni, és erre a pár napra esett még egy hétvége is. (A törvény betűje szerint egyébként jogszerűen állt elő ez a helyzet.) Nem meglepő, hogy versenyhelyzet valóban nem jött létre, a benyújtott pályázatok száma egy darab volt, az E-Kontrol Kft. és a LOUX Kft. közös jelentkezése. A testületi döntés idején és a második, az árajánlatok benyújtására szolgáló körben már nem nagyon volt min izgulni.
Az eljárás jogi lebonyolításában szakértőként dr. Simonka Csaba működött közre, aki történetesen szintén önkormányzati politikus, az óbudai képviselő-testület és a fővárosi közbeszerzési bizottság szocialista tagja. (Bácskai János kérdésünkre úgy vélte, hogy "a szakértelem szempontjából nem fontos, ki milyen politikai csoportosulás tagja"). A volt szabad demokrata cégvezető által celebrált közbeszerzési eljárásban további, a szocialistákhoz és a Fideszhez is köthető figurák is felbukkannak. A részvételi jelentkezés bontásán ugyanis nem más, mint Fürst György jelent meg az egyetlen érvényes ajánlat benyújtóinak képviseletében - maga a 2002 és 2006 közötti terézvárosi szocialista alpolgármester és a fővárosi parkolásban sokáig meghatározó Centrum Parkoló Kft. egykori ügyvezetője.
Az, hogy Fürst szignálta a későbbi nyertesek nevében a bontási jegyzőkönyvet, némileg meglepő lehetett: ő ugyanis a papíron mobilparkolással foglalkozó EME Zrt.-nek volt ekkor a vezető tisztségviselője, mely céget a fővállalkozók mindössze 11 százalékos mértékben tervezték a Ferencvárosban foglalkoztatni. Fürst iránti bizalmuk alighanem a vállalkozásaik közötti átfedések rendszerével magyarázható. Az E-Kontrolt az eljárás más szakaszában Benedek Bálint képviselte, aki a Centrum-csoporthoz tartozó több cég vezető tisztségviselője. Az E-Kontrol Kft. egyik alapítója és éveken keresztül tulajdonosa volt az a Body Guard Hungary Kft., amelyet a Centrum-csoportban szintén érdekelt Kupper András (a fővárosi politikában aktív Fidesz-politikus, Kupper András azonos nevű nagybátyja) alapított; de a másik cégalapító vállalkozás képviselői is személyes kapcsolatba hozhatók a Centrum-csoporttal. Az E-Kontrol társát, a LOUX Kft.-t is már a 2009-es megalakulását követő negyedik napon alvállalkozóként kezdte foglalkoztatni a Centrum Parkolási Kft., mégpedig kerékbilincselési közreműködői körben. Az E-Kontrolt alapító Body Guard Hungary pedig hosszú évek óta szerződéses kapcsolatban állt a ferencvárosi önkormányzattal a parkolással semmilyen viszonyban nem lévő feladatok ellátására. Az index.hu vonatkozó cikke szerint az E-Kontrol többször dolgozott konzorciumban a Centrum Parkoló Kft.-vel.
Az E-Kontrol offshore tulajdonosi hátterű cég, de offshore-paradicsomokba vannak bejegyezve az EME Zrt.-t - közvetítéseken keresztül - birtokló vállalkozások is. Mivel tulajdonosi szerkezetük követhetetlen, nem világos, honnan tudhatta Bácskai Csárdival vitatkozva, hogy "a pályázatban nyertes cégek 100 százalékban magyar tulajdonú cégek. Ez azt jelenti, hogy az adózott nyereség magyar tulajdonú cégekhez vándorol." A Narancs kérdésére, hogy az EME Zrt.-ről valóban biztosan tudható-e, hogy itthon (vagy akár máshol) adózik, Bácskai azzal felelt, hogy "az EME Zrt. végzi az összes kerület és a főváros számára is a parkolási szolgáltatást, így ez a kérdés minden kerületnek feltehető", továbbá hozzátette, hogy törvényi változások miatt az EME Zrt. munkáját 2014 közepétől állami cég fogja átvenni.
Él, élni fog
A Ferencvárosi Parkolási Kft. a nyertes párossal 5250 fizetős parkolóhelye üzemeltetésére darabonként (nettó) 7740 Ft/hó értékben kötött szerződést. Ez mindösszesen havonta 40,6, évente 487 millió, a megállapodás időtartamára, 9 évre felszorozva pedig közel 4,4 milliárd forint (azaz már eleve úgy 400 millióval magasabb, mint a pályázatban megjelölt összeghatár). Ezt a magas vállalkozói díjat és a szerződés 9 éves időtartamát azért állapították meg épp ennyiben, mert az eredeti szerződés szerint mindez tartalmazta volna a parkolóórák cseréjét is. Ezt az egyszeri költséget Bácskai János szíves közlése szerint 300 és 500 millió forintra becsülhetjük (lapunk információi szerint inkább 530 millió lett volna). Ezt a cég az első öt évben, évente nagyjából 107 millió forintos részletekben ruházta volna be. Csakhogy egy 2011-es törvénymódosítás miatt az E-Kontrol Kft. mentesült az óracsere kötelme alól (a módosítás után nem kellett a parkolóórákat bankkártyás fizetésre is alkalmassá tenni). A cégnek így úgyszólván az ölébe hullott nagyjából ez az 530 millió forint. A szerződés közte és az önkormányzat cége között ugyanis mind a mai napig szinte változatlanul áll fenn. Az önkormányzatnak alig havi 3 millió forinttal kell kevesebbet fizetnie most, mint akkor, amikor szerződés létrejött.
Ferencváros igazán tehetne valamit ezen visszás állapot felszámolása érdekében - vélhetnénk. És valóban, a szerződés felbontása legalább tavaly szeptember óta napirenden van. Az önkormányzati cég ügyvezetője, Englóner Erzsébet ekkor egy bizottsági ülésen azt a megállapítást tette, hogy az E-Kontrol és a LOUX projektcége 2012 januárjától valóban nem teljesítette a szerződés egyik pontját. (Harditól még 2011-ben, akkortájt, amikor egy másik ügyben gyanúsítottként merült fel a neve, megvált a Ferencvárosi Parkolási Kft.) Englóner úgy látta, lenne ok a jogszerű rendkívüli felmondásra, és tervet is készített a saját parkolóhely-üzemeltetésre, amely - szerinte - hozta volna az évi 200 millió körüli tiszta bevételt az önkormányzatnak.
Végül azonban a szerződést nem bontották fel (csak Englóner távozott az év végével a Ferencvárosi Parkolási Kft. éléről). A döntéshozók ugyanis attól tartanak, hogy ezzel az önkormányzatnak kártérítési kötelezettsége keletkezne az E-Kontrol felé. Ezt a véleményt osztja Bácskai János is: úgy véli, a cég még akkor is jogosult lehet kártérítésre a végül be nem fektetett pénzéért cserébe, ha szerződésszegést követne el. "Látva ezt a problémát, a cég és a kerület vezetése jelenleg is tárgyalásokat folytat a vállalkozóval" - tájékoztatta a Narancsot a kerületvezető. Az eredeti szerződés ugyanakkor csak rendes felmondás esetére írja elő "szolgáltatási átalánydíj" megfizetését, amelynek fejében a korszerűsített vagy kicserélt parkolóórák is elvileg az önkormányzat cégének tulajdonába kerültek volna. Ha a megbízott válik szerződésszegővé, úgy ő tartozik fizetni az önkormányzati cégnek, s nem pedig fordítva. A szerződés felbonthatóságát - az önkormányzatra hátrányos következmények nélkül - jogászi szakvélemény is alátámasztja.
A tárgyalások, úgy tűnik, elhúzódnak. A ferencvárosi városatyák tavaly decemberben még a XII. kerületi helyhatósággal is felvették a kapcsolatot a parkolóhely-üzemeltetési együttműködés reményében (Bácskai tájékoztatása szerint a két szomszéd kerület, az V. és a VIII. nem kívánt tárgyalni az ügyről). Ám e majd egyéves tapogatózás sem hozott megoldást: a mínusz kétszázas szerződés pedig élt, él, és a jelek szerint élni is fog.
